Archívum | Történelem dióhéjban

nagygyula1956kepek_26

Radics Géza: A zsarnokság vérrel és könnyel áztatott négy éve – IV. Részlet

Október 23-án délelőtt 11 órakor Debrecenben már tüntetnek. Délután 12:53 perckor a Kossuth Rádió közölte, hogy a belügyminiszter minden tüntetést betiltott. 14:23 perckor a tilalmat visszavonták. Ekkor a felső vezetés már nem tudta, hogy mihez nyúljon, mit kellene tenni, az irányítás már kicsúszott a kezükből. Budapesten a tüntetők 15:00 óra tájban a Petőfi szobortól a […]

Olvasdd tovább
56-1kep

Radics Géza: A zsarnokság vérrel és könnyel áztatott négy éve – III. Részlet

Az előző két adásunkban már elkezdtük, azt a műsorváltoztatást, amelyben az októberi hónap adásaink kalendáriumi rovatunkat arra használjuk fel hogy  az 1956-os forradalom és szabadságharcunk érdekes és kevésbé ismert részleteibe nézhessünk bele. Talán ezek is hozzásegítenek minket, fiatalabb nemzedéket az akkori eseményekbe való jobb belátásába és azoknak a megértésében. Ma is ebben a szellemben folytatjuk […]

Olvasdd tovább
yurij-andropov

Radics Géza: A zsarnokság vérrel és könnyel áztatott négy éve – Részlet II.

1956-ban Magyarországon Nagy Imre és az „új kurzus” hívei ismét erőre kaptak. A kommunista párton belül a bomlási folyamat felgyorsult. Nem lehetett az ellenfeleket, a kissé másképpen gondolkodókat elsüllyeszteni, sőt még az esetleges kiközösítésük is gondot okozott. Az Irodalmi Újságban pedig egyre bátrabban szólaltak meg a Nagy-párti, vagy másképp gondolkodó kommunista írók, akik célja nem […]

Olvasdd tovább
apart

Radics Géza: A zsarnokság vérrel és könnyel áztatott négy éve – Részlet I.

A következő 5 hét alatt , a kalendárium rovatunk keretében az 1956-os forradalom és szabadságharcunk érdekes és kevésbé ismert részleteibe nézhetünk bele. Talán ezek is hozzásegítenek minket, fiatalabb nemzedéket az akkori eseményekbe való jobb belátásába és azoknak a megértésében . Ma a forradalom és szabadásgharc, történelmi előzményeit boncolgatjuk  − Radics Géza leírásából tallózva amelynek címe […]

Olvasdd tovább
TörténelemDióhéjban

Történelem dióhéjban

Történelem Dióhéjban című, történelmi rovatunkat Bödők Gergő a clevelandi Mikes Kelemen program felelőse írta és szerkesztette. Volt kolléganőnk, Tálas Tünde, volt clevelandi KCSP ösztöndíjas és Hargitai István közreműködésével készült el ez a műsor sorozat. Bödők Gergely-ről 1983-ban született Dunaszerdahelyen. A révkomáromi Selye János Gimnáziumban 2001-ben tett érettségit követően egyetemi tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen […]

Olvasdd tovább
Gyöngyösi János külügyminiszter Párizsban aláírja a békeszerződés, 1947.  február  10-én

24. Az 1947-es párizsi békeszerződés

A második világháborúban győztes államokat képviselő külügyminiszterek és külügyminiszter helyettesek először 1945. szeptember 20-án ültek össze, Londonban, hogy döntsenek a háborút követő békékről. Ahogy az első világháborút követően, a vesztesek a tárgyalásokról ezúttal is hiányoztak. Ennek ellenére Magyarországon újra béke-előkészítő munka vette kezdetét, a miniszterelnök, Nagy Ferenc vezetésével pedig 1946 nyarán magyar delegáció tárgyalt Moszkvában, […]

Olvasdd tovább
„Az Államvédelmi Hatóság a munkásosztály ökle”. A tribünön Donáth Ferenc, Farkas Mihály, Kádár János és Péter Gábor

23. Felszabadítókból megszállók – Az egypártrendszer kialakulása Magyarországon

A második világháború Európában 1945. május 8-án, a Csendes-óceáni régióban pedig 1945. szeptember 2-án ért véget. Szegeden 1944. decemberében a háború előtti ellenzéki pártokból megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, majd összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, hogy döntsön a választások lebonyolításáról. Az  újrakezdést és egy demokratikus Magyarország felépítését ugyanakkor jelentősen nehezítette a Szovjetunió által támogatott kommunista […]

Olvasdd tovább
A felrobbantott Duna-hidak közül a Lánchíd.

22. Magyarország a második világháborúban

1941. június 26-án állítólagos szovjet gépek bombázták Kassát. Bár a gépek hovatartozását azóta sem sikerült teljesen megnyugtatóan tisztázni, annyi bizonyos: Magyarország háborús részvételéhez nem fűződött szovjet érdek. A kormányzó, Horthy Miklós ennek ellenére nem sokat várt és már aznap délután döntött, amit másnap a parlament is megerősített. Magyarország és a Szovjetunió között így 1941. június […]

Olvasdd tovább
Kolozsvár légifelvételen (1930 körül)

21. A határontúli magyar kisebbségek története a két világháború között

A trianoni békeszerződés rendelkezéseinek következtében mintegy 3,2 millió magyar került az új határokon túlra. Közülük egymillió Csehszlovákia, 1,6 millió Románia, félmillió a Szerb-Horvát-Szlovén királyság keretei közé, mintegy 70 ezren pedig Ausztriába. Ez utóbbi állam kivételével különféle diszkriminatív intézkedéseknek voltak kitéve. Az elnyomásukat, politikai-, nyelvi-, gazdasági háttérbe szorításukat és kulturális lehetőségeik korlátozását önszerveződéssel és kisebbségvédelmi jogok […]

Olvasdd tovább
Bevonuló magyar bakák Kárpátaljára, 1939

20. A Horthy-korszak 8. (A külpolitika, revízió 2.)

A hanganyag a vasárnapi élő adás után itt is meghallgatható. A trianoni békeszerződés területi rendelkezései 1938 és 1941 év között négy lépcsőben módosultak. Az első bécsi döntés által visszakerült a Felvidék déli sávja, 1939. márciusában Kárpátalja, egy évvel később – 1940. augusztusában – pedig Észak-Erdély nagy része. A revíziós sikereket Bácska, Muraköz és a baranyai háromszög […]

Olvasdd tovább
Horthy Miklós bevonulása Kassára, 1938. november  11.

19. A Horthy-korszak 7. (A külpolitika, revízió 1.)

A magyar állam a trianoni békeszerződés óta törekedett arra, hogy az elveszített területeit részlegesen, vagy teljesen visszaszerezze. Arra, hogy a Párizsban rögzített határok módosuljanak, csak a húszas évek második felétől nyílt remény. A külpolitikai elszigeteltségből az ország az 1927. április 5-én, Rómában aláírt magyar-olasz barátsági szerződéssel tudott kitörni. A harmincas években Európa új vezető hatalma, […]

Olvasdd tovább
Arisztokraták a lóversenypályán a 30-as években - Forrás: mek.oszk.hu

18. A Horthy-korszak 6. (A mindennapi élet)

A felvétel meghallgatható a vasárnapi élőadás után itt is. A két világháború közötti Magyarország mindennapi élete sokszínű képet mutat. Az arisztokrácia tagjai magas, de még a felső középosztály családjai is jó életnívón éltek. A középosztály alsó része már kevésbé jól, az alul lévő széles tömegek még szerényebben, a szegényparasztság pedig nem egyszer nyomorogva tengődött. A […]

Olvasdd tovább
Részlet a Szőts István által rendezett Emberek a havason című filmből (1942) - Forrás: magyarhirlap.hu

17. A Horthy-korszak 5. (Kultúra, művelődés, szórakozás)

A két világháború közötti Magyarország kulturális és szellemi élete roppant sokszínű képet mutat.  Az ó- és újkonzervatív szerzők valamint a progresszív radikális értelmiségi csoportok mellett a harmincas években megjelentek a falukutató népi mozgalom irányzatának szerzői is. A korszakban egyre többen olvastak szépirodalmat, és még ennél is jobban kitágult az újságolvasók köre. Ekkor vált ugyanakkor igazán […]

Olvasdd tovább
Polgári fiúiskola természtrajz órája (Battonya), 1930 körül - Forrás: mek.oszk.hu

16. A Horthy-korszak 4. (Az oktatás)

A hanganyag a vasárnapi adás után itt is meghallgatható. A két világháború közötti oktatáspolitika mindvégig stratégiai ágazatnak számított. Legfontosabb célkitűzése a falusi lakosság értelmi színvonalának emelése volt, amit új népiskolák építésével, tanítók munkába állításával, művelődési házak és népfőiskolák létrehozásával kívántak elérni. Az oktatás kiemelt költségvetési támogatást kapott, ennek köszönhetően nőtt a polgári iskolák és a […]

Olvasdd tovább