Megszületett Nyírő József erdélyi magyar író.

Mikor:
2017. július 18. – 2017. július 19. egész nap
2017-07-18T04:00:00+00:00
2017-07-19T04:00:00+00:00
Nyirő József szobra Székelyudvarhelyen

Nyirő József szobra Székelyudvarhelyen

1889. július 18-án, Székelyzsomboron született Nyírő József erdélyi magyar író, Nyirő Mihály és Incze Amália gyermekeként. Édesapja a helyi római katolikus elemi iskola igazgatója volt. Tíz éves volt, amikor édesapja elhunyt.

Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban végezte , majd a gyulafehérvári papnevelő intézetben és a bécsi Pázmáneumban tanult teológiát és filozófiát. 1912-ben teológiai doktorátust szerzett a katolikus egyházi autonómiáról szóló latin nyelvű disszertációjával. Ugyanebben az évben Nagyszebenben szentelték pappá.

Először Nagyszebenben, majd 1914-től 1915-ig Besztercén oktatott hittant, később a Kolozs vármegyei Kide község plébánosa lett.

1919-ben, nem sokkal azután, hogy Erdélyt Romániához csatolták, kilépett az egyházi rendből, és feleségül vette az alsórákosi Bedő Ilonát. Házasságukból három gyermek született.

A papi rendből való távozása után a Római katolikus egyház – az akkori szokásnak megfelelően – kiközösítette. Először Kidében bérelt malmot, hogy fenntartsa magát és családját, majd a következő tíz évben a kolozsvári Keleti Újságnál dolgozott újságíróként.

1928-tól az Erdélyi Helikon vezető munkatársa lett, közben Kacsó Sándorral, Szentimrei Jenővel, Tamási Áronnal együtt bekapcsolódott a Benedek Elek körül tömörülő székely irodalmi körbe.

1931-ben visszavonult gazdálkodni a Nagy-Küküllő megyei Alsórákos községbe, ahol nyolc hold földet örökölt. Később Székelyudvarhelyen épített házat és teremtett otthont családjának, és csak több év múlva tért vissza a Keleti Újsághoz, amelynek 1939-42 között felelős szerkesztője lett.

1940-ben Corvin-koszorúval ismerték el munkásságát. 1941-ben, a második bécsi döntést követően behívott erdélyi képviselőként a magyar országgyűlés tagja lett és Budapestre költözött. Az Erdélyi Párt képviseletében ült a parlamentben.

A nyilaspuccs után részt vett a Szálasiékkal együttműködő parlamenti képviselőkből álló úgynevezett „nyilas parlamentben.1947. augusztus 20-tól 1949 eleji lemondásáig nemzetnevelési miniszteri posztot töltött be. Az országgyűlés határozatairól Máté Imrével közösen tájékoztatta a volt kormányzót, Horthy Miklóst. 1948-tól 1951-ig a Münchenben megalakított, a horthysta és nyilas emigránsok szervezeteként tevékenykedő Magyar Újságírók Külföldi Egyesülete és az ugyanott alapított Magyar Kulturális Szövetség első elnöke lett.

1950-ben Madrid közelébe költözött. A Spanyol Nemzeti Rádió magyar nyelvű adásainak munkatársaként politikai kommentárokat írt, és aktív szerepet vállalt a nyilas-hungarista emigráció munkájában. 1952-ben a Hungarista Magyar Hírszolgálat felkérésére és támogatásával részt vett a clevelandi Kossuth Lajos Könyvkiadó megalapításában. Ugyanebben évben a Magyar Szabadság Mozgalom társelnökévé választották.

Hosszas betegség után 1953 októberében hunyt el egy madridi klinikán. Síremléke a madridi Almudena temetőben áll.

Halála előtt néhány héttel így írt a Küzdelem a halállal című művében “A magyarok! Az egymást pusztító, pártoskodó, gyűlölködő, szanaszét szakadt, szerencsétlen magyarok, ez a fájdalmasan tragikus sorsú nép, az elveszett haza kísértetei! Lehet rájuk számítani?Itt vívódom egyedül, elhagyottan a kopár hegyek tövében, de eddig még jó szót is alig hajítottak felém. ”

Személyének megítélése már első politikai szerepvállalásától kezdve vitatott.[9] Halála után a magyar és román kommunista diktatúrák Nyírő politikai bűneit igyekeztek hangsúlyozni.[forrás?] A rendszerváltás után árnyaltabb kép alakult ki az íróról, Romániában több iskola is viseli nevét.

Magával sodró stílusa külön fejezete a magyar irodalmi nyelvezetnek. A kelet-európai változások után szertefoszlik az életművét megbélyegző politikai légkör is. Könyvei sorozatban jelennek meg Magyarországon és Romániában is.

 

Nincs hozzászólás még.

Hozzászólás