Július 26-án megkezdődött Párizsban a XXXIII. Nyári Olimpiai Játékok. Értékeltük az első történéseket és latolgattuk az esélyeket – természetesen magyar szemüveggel. Faragó András sportriporter volt ebben szakértőként a segítségünkre.

Párizs abban a kivételes helyzetben van, ami csak ritkán adatik meg a városoknak. A francia főváros ugyanis – az ideivel együtt – harmadszor nyerte el a nyári olimpiai játékok rendezésének jogát. A 2024-es játékokkal ráadásul centenáriumot is ünnepelnek a franciák, hiszen az előző olimpia pont 100 évvel ezelőtt, 1924-ben volt hazájukban. Ezek fényében talán az sem (annyira) meglepő, hogy a nagyszabású megnyitó szándékával erősen túllőttek a célon a rendezők; megbotránkoztatva, provokálva egyes show-elemekkel, koreográfiákkal a keresztény hívőket. Faragó András kifejezte, hogy – a megnyitó körüli aktuális botránytól függetlenül – ezeknek az olimpiai ceremóniáknak vajmi kevés közük szokott lenni valóban a sporthoz, a sportolókhoz, sokkal inkább egy önmegvalósító platform a szervező ország számára, ami nagyon gyakran szélsőségekbe csap át. Viszont szép megoldásokból és ünnepélyes pillanatokból sem volt hiány a nyitóceremónián: a közönség a Szajna partján felállított lelátókról figyelhette, ahogy az országok delegációi lehajóztak a folyón. A sportolók rendhagyó felvonulása mellett valószínűleg különleges emlékként vésődött a helyszínen jelenlévő szurkolók és a televíziónézők szívébe az is, hogy láthatták, hallhatták a súlyos beteg kanadai énekesnő, Céline Dion fellépését.

Magyarország 180 tagból álló csapattal képviselteti magát Franciaországban: 21 sportágban 93 férfi és 87 nő mérettetheti meg magát a világ legjobbjai között. A magyar sportolók létszámában az előző olimpiákon észrevehető csökkenő tendencia megállt, az idei 180 fővel meghaladtuk a legutóbbi, tokói résztvevőszámot. A magyar éremesélyesek hagyományosan az úszás, a vízilabda, a vívás, a birkózás vagy a kajak-kenu sportágakban induló versenyzők. Viszont azt is látni kell, hogy egyre nehezebbek az olimpiák, egyre felkészültebbek a sportolók, egyre többen harcolják ki a szereplés jogát, és értelemszerűen így egyre nehezebb felkerülni a dobogóra is. Jellemző egy elvárás-szerű attitűd a magyar társadalomban egyes sportágak, sportolók esetében, hogy dobogós helyet szerezzenek, míg az Egyesült Államokban rendkívül nagy megbecsülésnek örvendenek azok a versenyzők, akik az éremről lecsúszott helyeket szerzik meg. De mentalitásbeli különbségek ide vagy oda, a legfontosabb, hogy minden induló a tőle telhető legtöbbet nyújtsa és tisztességes helytállással, becsületes versenyzéssel képviselje hazáját.

2021-ben Tokióban hat arany-, hét ezüst- és hét bronz­érem született, húsz éremmel büszkélkedhetett hazánk. Ha meg tudnánk ismételni a tokiói eredményt, a hat aranyat, az már egy nagyon szép eredmény lenne – fogalmazott Faragó András.

Egy bronzéremnél tartunk eddig – a 21 éves párbajtőröző, Muhari Eszter kiélezett küzdelmet követően állt a dobogó harmadik fokára, megszerezve ezzel a szerezte meg magyar küldöttség első érmét a párizsi ötkarikás játékokon. 

Dorgay Zsófia

Reklám

A szórványmagyarság összetartásában végzett kimagasló teljesítményéért Kornya Mihály-életműdíjban részesült Dr. Herjeczki András Géza, a Detroiti Magyar Baptista Gyülekezet nyugalmazott lelkipásztora. A Magyar Baptista Világszövetség rangos elismerésének történetéről és a díjazottakról szól összefoglalónk. Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténésszel, a Baptista Teológiai Akadémia rektorával beszélgettünk.

A Magyar Baptisták Világszövetségének (továbbiakban: MABAVISZ) vezetősége 2009-ben alapította a Kornya-díjat a magyar baptisták erdélyi hithősének, Kornya Mihálynak emléke előtt tisztelegve. A magyar baptista misszió egyik legmeghatározóbb egyénisége és legeredményesebb gyülekezetalapítója nagyrészt Erdélyben és a magyar Alföldön végezte a szolgálatát, ezzel komoly nyomokat hagyva a baptista múltban. A MABAVISZ két-három évente jelöl ki egy olyan személyt az elismerésre, aki jó szolgálatot végzett és példával járhat elöl közösségében. Eddig hét személy kapta meg a rangos díjat. A sort Veres Ernő lelkipásztor kezdte, aki a rendszerváltás utáni első elnöke volt az Erdélyi Baptista Szövetségnek. Őt követte Kulcsár Sándor lelkipásztor, az ő neve is ismerősen csenghet a clevelandiek számára, hiszen brassói és kolozsvári szolgálata után az Úr őt arra indította, hogy kijöjjön Amerikába. A harmadik díjazott az Dr. Eric Barrett természettudós és kedves felesége, Rosemary voltak.  Az brit tanárházaspár szorgalmasan támogatta erkölcsileg és anyagilag az elcsatolt területek és Magyarország megszorult helyzetben lévő baptista gyülekezeteit. Eric Barrett nyugdíjba vonulása után teljes mértékben a missziónak szentelte magát. Füredi Kamilla, afrikai misszionárius érdemeit ismerte el a negyedik alkalommal kiosztott Kornya-díj. Kamilla éveket töltött a clevelandi gyülekezetben, afrikai misszióit követően többször visszatért bizonyságot tenni, beszámolni munkájáról. A díjat halála után 2016-ban kapta meg, postumusz. A Kornya Mihály-életműdíjat 2020-ban – az akkor 95 esztendős – Kovács Géza lelkipásztor kapta, aki számos alkalommal szenvedett el üldözést keresztény tevékenységéért a kommunista hatóságok által. A hatodik díjazott Both József lelkipásztor volt, az ő nevéhez fűződik például a Székelyudvarhelyen felépült baptista imaház vagy az ifjúsági tábor épülete.

A 2024-es elismerés ünnepeltje pedig a 75 éves Dr. Herjeczki Géza lelkipásztor, aki a Ráma Táborban, az Amerikai Magyar Baptista Szövetség 116. közgyűlésén vehette át a díjat a Világszövetség elnökétől (Püsök Dániel) és egyik alelnökétől (dr. Borzási Pál, Erdély) . Megtérése, lelkipásztori elhívatása, teológiai képzése Budapesten történt (később Németországban, Svájcban és Kanadában folytatta teológiai tanulmányait). Három országban szolgált lelkipásztorként: két magyarországi gyülekezetben (Jánoshalma, Vác), Kanadában (Torontó) és 27 évig Detroitban. Több mint 40 évig szolgált a diaszpóra-misszióban. Az amerikai kontinensen magyar baptistáinak összetartásában – lelkipásztorként és az Amerikai Magyar Baptista Szövetség egyik vezetőjeként – kimagasló és kétségtelen érdemeket szerzett. Emellett a 90-es évektől napjainkig szerkeszti az Evangéliumi Hírnök nevű lapot, amely 1908-as alapításától kezdve mind a mai napig folyamatosan megjelenik.

A Magyar Baptista Világszövetség három legnagyobb szakszövetsége a magyarországi, az erdélyi és az amerikai.  A MABAVISZ gondot fordít arra, hogy az anyaországtól igen távol működő amerikai szövetség is értékelve legyen, hiszen amerikai környezetben megmaradni komoly kihívás. A megszólalónk hozzátette: az amerikai magyar baptista gyülekezetek szolgálattevői kimagasló munkát végeznek, a misszió ma is él, és öröm látni, hogy a konferenciákon egyre jobban jelen vannak az ifjúság tagjai és a fiatal házasok. Ezek jó reménységgel töltenek el bennünket arra nézve, hogy ezek az emberek, akik országot váltottak, a szívükben magyarok maradnak.

2024. szeptember 15-én ünnepli a clevelandi magyar baptista gyülekezet fennállásának 125. évfordulóját, amikor is Mészáros Kálmán lelkipásztor úr lesz az istentisztelet díszvendége. Az egyháztörténészt arra kértük, foglalja össze dióhéjban a Clevelandi Magyar Baptista Gyülekezet történetét a rádióhallgatók számára:

Nagyon nehéz egy riport keretében a 125 évet összefoglalni. de annyit tudunk a fellelhető források alapján, hogy az első magyar baptista gyülekezet az Egyesült Államokban, Clevelandben jött létre 1899-ben. 125 évvel ezelőtt, amikor a Monarchiának szinte végnapjai felé közeledtünk, nagy volt a munkanélküliség Magyarországon. Sokan indultak a tengerentúlra a jobb megélhetés érdekében. Akik elmentek, azok csak néhány évig terveztek Amerikában dolgozni, de Trianont követően már nem nagyon jöttek vissza. De voltak olyanok is, akik épp Magyarország feldarabolásának okán döntöttek az emigráció mellett. Mondván, ha már kisebbségben kell élni, akkor inkább a tengerentúlon próbálnak szerencsét. A második világháborútól a szinte a 90-es évekig, a román diktatúrának az összeomlásáig jellemző volt a kivándorlás. Bár tragikus anyaországi események nyomán, de a clevelandi gyülekezet így egyre bővülhetett magyar családokkal. Többször kellett imaházról imaházra költözni, ahogy nőtt a gyülekezet lélekszáma. Volt időszak, hogy akár kétszáz-háromszáz tagot számláltak a clevelandi magyar baptisták. Ezeket a virágzó évekre a modernizáció tett pontot, sokan elköltöztek a magyar negyedből. Manapság már komolyan oda kell szenteljék az idejüket a családok, ha távolabb élnek, de magyar nyelven szeretnék az igét meghallgatni vasárnaponként.

Dr. Mészáros Kálmán hozzátette, maga is nagyon kellemes emlékeket őriz a clevelandi gyülekezettel kapcsolatban és örömmel készül a személyes találkozásra:

Adjunk hálát Istennek a 125 éven át tartó hűségéért és szeretetéért, hogy megtartotta ezt a sok vihart megélt közösséget, gyülekezetet, és reméljük, hogy virágzó jövőt munkál, hisz Isten nem rosszat, hanem jót gondolt el számunkra. Ebben szeretnék majd én is bátorításul szólni.

Dorgay Zsófia

Reklám

A gyomor egy makacs jószág, őszinte is, és a bizony azt kiabálja: magyar vagyok, magyar maradok – Mikszáth Kálmánt idézte a Karcagi Birkafőzők Egyesületének vezető tagja, rámutatva arra, milyen kiemelt szerepe van a gasztronómiának a magyar népi kultúrában. Július közepén 15. alkalommal tartottak Gulyásfesztivált Chicagóban, ahol díszvendégek voltak a karcagi hagyományőrzők. A 2005-ben – baráti társaságból alakult – egyesület tagjai elhivatottan népszerűsítik a Nagykunság legendás birkapörköltjét. Történetükről Csontos Györgyöt, az egyesület gazdasági vezetőjét kérdezte Molnár Zsolt.

A családomban olyan mély kultúrája van a pásztorkodásnak és a birkafőzésnek, amit szeretünk bemutatni Magyarországon, Európában vagy akár Amerikában. Tanyán nevelkedtem fel, édesapámék a mai napig ott élnek, és birkát legeltetnek a Hortobágy szélén. Gyerekként az öcsémmel megtanultuk az állattenyésztés minden mozzanatát, de mégis a főzés ragadott meg bennünket leginkább, abban értünk el sikereket. Ez egy olyan apáról fiúra szálló tehetség, tudás, amibe beleszületni lehet, de erőltetni nem igazán. Én édesapám mellett tanultam a főzés tudományát, a fiaim pedig már tőlem – mutatkozott be a Bocskai Rádió hallgatóinak Csontos György, a Karcagi Birkafőzők Egyesületének vezetőségi tagja.

Ahogy mesélik magukról: a szervezet egy baráti társaság éretté válásának a következménye, akik konok kun fejükbe vették, hogy hírnevet szereznek az őseiktől tanult főzési tudományuknak, amely alapján a saját hagyományaik megőrzése mellett meghódítsák más vidéki kultúrák ízvilágát. Célkitűzéseik között elsődleges a kunsági hagyomány ápolása, a helyi tudás átörökítése, a vidék és a magyar gasztronómia egy szeletének és alapvető folklór ismereteknek – például a nagykunsági viseletnek – a népszerűsítése.

Első alkalommal 2013-ban jártak a tengerentúlon őseik kedves ételével, a washingtoni Smithsonian Folklife Festival keretein belül. György akkor szüleivel utazott ki, idén pedig – átvéve a stafétát – ő vitte el a fiait a chicagói magyar rendezvényre. A karcagiak számára nagyon jó érzés volt látni a diaszpóra tagjainak élő hagyományőrző tevékenységét, és azt, milyen jóízűen fogyasztották a fősztjüket: Fantasztikus barátokra találtunk, nagy sorok álltak előttünk. Voltak, akik korábbi rossz tapasztalatuk miatt kétkedve fogadták a birkapörköltet, de a karcagiak nagy büszkeségére a kóstolást követően nyomban megváltoztak az előítéletek. Sőt, gyakran még repetáztak is a fesztiválozók.

Talán nem mindenki tudja, hogy a karcagi birkapörkölt 2013 óta a hungarikumok között szerepel, a nemzeti értékeink között tartjuk számon. Állítólag a titka csupán annyi, hogy az állat fülétől farkáig belekerül a lábasba. Így szól a hungarikum hivatalos leírása: A Nagykunság az Alföld legnagyobb állattartó körzete volt, és a táplálkozásában nagyon fontos helyet foglalt el a juhhús. A nagykunsági birkaételek fő jellegzetessége, hogy a birkatestet egyszerre főzik meg. A kunsági birkapörkölt íz-világában teljesen eltér az Alföld többi városában szokásos ételektől, de a Kunságon belül is a karcagi igen archaikus főzési technikát jelent. A „karcagi” jelző tehát nem elsősorban a helyszínt, hanem a főzési módot mutatja. Ez az állat húsának eleinte víz hozzáadása nélküli pörkölését, szinte sütését és az előzetesen megperzselt fejjel, körmökkel, valamint a pacallal és belsőségekkel történő együttfőzését jelenti. A pörkölt fűszerezéséhez pedig csak vöröshagymát, őrölt- és csövespaprikát, valamint sót használnak. A főzés akkora öntöttvas lábasban történik, amelyben az egész állat húsa elfér. (forrás: hungarikum.hu)

A Karcagi Birkafőzők Egyesületének gazdasági vezetőjét érte a megtisztelő felkérés, hogy a zsűri elnöke legyen a gulyásfesztiválon. A tálalás, az illatok és az ízek mind-mind arról tettek bizonyságot, hogy jobbnál jobb gulyások és gulyásfőző csapatok mérkőztek meg az idei fesztiválon: Mindenki győzött: a szervezők, a versenyzők és a vendégek egyaránt. Mindenki nyert és valaki díjat is vitt haza. Ezek az emberek szívüket lelküket belefőzték a gulyásokba. A népzene, a néptánc és a színpadi hangulat is kiemelkedő volt, rendkívül emlékezetes marad számomra a fesztivál. Ezt elmesélni nehezen lehet, de átélni annál inkább felemelő érzés volt.  – fogalmazott Csontos György.

Rendhagyó módon a cikket recepttel zárjuk, még pedig olyan arányokkal ellátva, ami egyből egy közösségi eseményre van szabva:

Hozzávalók 50 személyre:

• • • •       1 egész juh (feldolgozva 25-28 kg)
      •       35-40 deka só
      •       2-2,5 kiló vöröshagyma
      •       35-40 deka jóféle félédes pirospaprika
      •       15-20 édes és erős csöves paprika vegyesen
      •       2 kiló zsír

Elkészítés: A karcagi birkapörköltet egy egész juhból szokás főzni, amihez egy 30-40 literes, lapos fenekű, öntöttvas lábast vagy bográcsot használjunk. Egy átlagos tömegű, 50 kilós juh földolgozva 26-28 ki­ló, ami kényelmesen belefér egy 30 literes lábasba, és bő 50 adag pörköltre lehet számítani belőle. Úgy 25 kiló az a hús, amit a csontos részekkel együtt 3-4 centis, lehetőleg egyforma nagyságú darabokra vágunk. Belsőségei is mind kellenek, pacalját kisujjnyi csíkokra, míg a tüdőt, szívet, nyelvet és lépet a húshoz hasonló nagyságú kockákra vágjuk. Az állat fejét és körmeit leperzseljük, a fejet hosszában kettéhasítjuk. A velőt megsózzuk, megborsozzuk, megpaprikázzuk, és a fejet eredeti formájára összeillesztjük, majd megkötözzük. Ha ez mind megvan, mosás nélkül legalább 12 órán át pihentetjük. Kell még só, vöröshagyma, különleges és félédes pirospaprika, valamint édes és erős csöves paprika vegyesen, no meg zsír. Utóbbival a főzés előtt kikenjük a lábast (bográcsot), és a húst belerakjuk, persze szigorú sorrendben. Alulra a fejet és a csontosabb részeket, felülre a színhúsokat. Alágyújtunk, és előbb erős, majd közepes láng fölött pörköljük, amíg félig megpuhul. Közben a hagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk, egy másik edényben, zsíron aranysárgára pirítjuk, de az is jó, ha a félpuha húsra szórjuk. A pirospaprika háromnegyedét ráhintjük, a só meg a fölszeletelt paprika is ekkor kerül bele. Kis láng fölött főzzük végig, úgy, hogy a szaftja mindig éppen csak ellepje a húsokat. Kb. 30 perccel azelőtt, hogy teljesen megpuhulna, belekerül a máj, meg a maradék pirospaprika is. Így főzzük készre. (Forrás: Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség)

Dorgay Zsófia

Reklám