Áder János köztársasági elnök az Országház épületében kinevezte Orbán Viktor negyedik kormányának államtitkárait, akik egyúttal hivatali esküjüket is letették.
Az államfő a miniszterelnök javaslatára összesen 54 államtitkári, illetve közigazgatási államtitkári kinevezési okiratot adott át.
Ez alapján a miniszterhelyettesi feladatokat ellátó államtitkári posztot
az Agrárminisztériumban Farkas Sándor,
a Belügyminisztériumban Kontrát Károly,
az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) Rétvári Bence,
a Honvédelmi Minisztériumban Németh Szilárd,
az Igazságügyi Minisztériumban Völner Pál,
az Innovációs és Technológiai Minisztériumban Cseresnyés Péter,
a Külgazdasági és Külügyminisztériumban Magyar Levente,
a Miniszterelnöki Kabinetirodán Dömötör Csaba,
a Miniszterelnöki Kormányirodán Fónagy János,
a Miniszterelnökségen Orbán Balázs,
a Pénzügyminisztériumban pedig Tállai András tölti be.
Áder János a Miniszterelnökségen nevezte ki a legtöbb államtitkárt, illetve közigazgatási államtitkárt, ahol összesen tízen tették le esküjüket, míg az Emminél kilencen, az Innovációs és Technológiai Minisztériumban, valamint az Agrárminisztériumban hatan-hatan, a Miniszterelnöki Kormányirodán és a Pénzügyminisztériumban öten-öten, a Miniszterelnöki Kabinetirodán és a Honvédelmi Minisztériumban pedig hárman-hárman. A belügyi, az igazságügyi és a külügyi tárcáknál egyaránt két államtitkár tett esküt, itt közigazgatási államtitkárokat nem neveztek ki.
Az államtitkárok
a Miniszterelnökség államtitkárai: Aszódi Attila, Becskeházi Attila Csaba. Fürjes Balázs, Orbán Balázs András, Potápi Árpád János, Soltész Miklós, Takács Szabolcs Ferenc, Tuzson Bence és Varga Judit.
a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárai: Dömötör Csaba és Nagy János.
a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkárai: Czepek Gábor. Fónagy János, Juhász Edit és Kovács József.
az Agrárminisztérium államtitkárai: Bitay Márton Örs, Farkas Sándor, Feldman Zsolt, Kis Miklós Zsolt, Rácz András és Zsigó Róbert.
a Belügyminisztérium államtitkárai: Kontrát Károly és Pogácsás Tibor.
az Emberi Erőforrások Minisztérium államtikárai: Fekete Péter, Fülöp Attila, Nagy Anikó, Pacsay-Tomassich Orsolya, Rétvári Bence, Szabó Tünde, Veresné Novák Katalin Éva és Vitályos Eszter Zsuzsanna.
az Igazságügyi Minisztérium államtitkárai: Kecsmár Krisztián, Vízkelety Mariannt és Völner Pál.
az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárai: Cseresnyés Péter, György László, Mosóczi László, Kaderják Péter, Kara Ákos, Schanda Tamás János és Weingartner Balázs.
a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárai: Magyar Levente és Menczer Tamás.
a Pénzügyminisztérium államtitkárai: Banai Péter Benő, Hornung Ágnes, Izer Norbert, Rákossy Balázs és Tállai András.
2018. július 1-jei hatállyal Bódis József az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára lesz.
Az államtitkári, illetve közigazgatási államtitkári kinevezéseken a kormányfő mellett az új kormány korábban esküt tett miniszterei is részt vettek.
Szilágyi Zsófia Egy nap című filmje nyerte el a kritikusok különdíját a cannes-i filmfesztivál első- és második filmes filmjei között.
Szilágyi Zsófia Egy nap címe filmje nyerte el a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) kategóriadíját a 71. cannes-i filmfesztivál párhuzamos válogatásaiban bemutatott első és második filmek közül. A magyar rendezőnő első játékfilmjét a Kritikusok Hete című válogatásban mutatták be a világ egyik legrangosabb filmes szemléjén.
A zsűri indoklásában az olvasható, hogy “Szilágyi Zsófia figyelemreméltó magabiztos bemutatkozásában a pontos kamera és az erőteljes rendezés egy teljesen hétköznapi helyzet rendkívüli feszültségét és intenzitását érzelmekkel, humorral, drámaian jeleníti meg”.
Egy film rendezésének megítélése összetett: számít, hogy „sikeresen lettek-e kiválasztva a szereplők, a helyszínek, a kamera szöge, hogy az adott jelenet elég pontosan van-e megrendezve, a jelenetek egymáshoz képest elég pontosan épülnek-e pszichés vagy lélektani értelemben, illetve dramaturgiailag” – mondta az InfoRádiónak a film rendezője arra reagálva, hogy a zsűri indoklásában kiemelte az „erőteljes rendezést”.
Szilágyi Zsófia szerint
a film cselekménye „bizonyos szempontból nagyon kelet-európai történet”, mégis – ahogy a díj is mutatja – univerzális sajátosságokkal is bír.
„Nem gondolom, hogy pontosan úgy értené a nemzetközi közösség ezt a filmet, ahogyan talán Magyarországon érteni fogják” – fogalmazott a rendező. Az alkotást legközelebb a Sydney-i Filmfesztiválon mutatják be június elején – tájékoztatott Szilágyi Zsófia.
A rendező a Cannes-i programot sűrűnek találta a találkozók és interjúk miatt, de nagyon érdekesnek találta a filmfesztivált. A fesztivál hangulatából, a sétákból és a filmvetítésekből javarészt kimaradt – tette hozzá.
Tóth Bertalan az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: az lenne a tisztességes lépés, ha Bősz Anett a mandátumát az MSZP-Párbeszéd frakciójának adná. Molnár Gyula, az MSZP elnöke túllépte hatáskörét a Liberálisokkal, a választás előtt kötött szerződés aláírásával – vélekedett az MSZP frakcióvezetője.
A pártszövetség frakciójából múlt héten távozó politikus által a gazdasági bizottságban betöltött alelnöki pozícióról a Párbeszédnek kell döntenie, hogy visszahívja-e Bősz Anettet, és Mellár Tamást delegálja helyette – tette hozzá Tóth Bertalan. „Azt gondolom, hogy minőségi változás lesz, hiszen Mellár Tamás elismert közgazdászként, a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként fajsúlyos alelnöke lesz ennek a bizottságnak, és igen komoly ellenzéki kritikákat fog megfogalmazni” – vélekedett.
Molnár Gyula egykori pártelnök a választás előtt a Liberálisokkal kötött szerződésével kapcsolatban elmondta: „hosszú távú kötelezettségvállalásra csak akkor jogosult az elnök, ha az elnökség ezt támogatja és elfogadja”. „Miután ilyen elnökségi döntés nem volt, így a volt pártelnök hatáskörét túllépve járt el ebben az ügyben, az MSZP pedig nem tudta vállalni ennek a kötelezettségét” – hangsúlyozta. A párt központi pénzügyi ellenőrző bizottsága és a fegyelmi tanácsa meg fogja tenni a szükséges lépéseket.
A teljes beszélgetést este 6-tól, Aréna című műsorunkban hallgathatják meg.
Bocsánatot kért Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója az Európai Parlament (EP) brüsszeli meghallgatásán, amiért korábban nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy megelőzzék a visszaéléseket a közösségi oldalon.
Zuckerberg a vállalat körül kirobbant botrányról beszélt az EP házbizottságaként működő úgynevezett Elnökök Konferenciájának ülésén, amelyen a képviselőtestület elnöke, a frakciók vezetői, illetve a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottság (LIBE) elnöke és illetékes jelentéstevője vett részt.
“Nem vállaltunk elegendő felelősséget az álhírek, a választásokba való külföldi beavatkozások, valamint a személyes adatokkal való visszaélések kapcsán. Ez hiba volt, amiért elnézést kérek”
– jelentette ki.
A cég alapítója elmondta, hogy 2016-ban túl lassan sikerült azonosítaniuk az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozási kísérleteket, a hagyományosabbnak tekinthető kiberfenyegetésekre fókuszáltak, például az adathalászatra, és nem voltak megfelelően felkészülve az összehangolt dezinformációs kampányokra.
Hozzátette, a helyzet azóta sokat javult, amelyet az is bizonyít, hogy a választások Franciaországban és Németországban is komolyabb incidensek nélkül zajlottak.
Leszögezte, hogy az eddigi lépések mellett a Facebook kész további jelentős beruházásokat eszközölni a biztonság fokozása érdekében, ami azért is lényeges, mert a következő másfél évben rendkívül fontos választások lesznek világszerte.
Mint mondta, ez kihatással lesz a cég jövedelmezőségére, az emberek biztonsága azonban mindig fontosabb lesz számukra a profit maximalizálásánál.
Zuckerberg példaként említette, hogy
megduplázzák a biztonságért felelős munkatársak számát a cégnél,
ami év végére meg fogja haladni a 20 ezret.
Végezetül arra is rámutatott, hogy a Facebook számos területen pozitív szerepet játszik, például közvetlen kapcsolatot teremt a vezetők és a választók között, s olyanok is több millióan vannak, akik a közösségi oldal nélkül nem mennének el voksolni. Emellett pedig visszautasította a politikai elfogultság vádját.
A vezérigazgató kiemelte, hogy a jelenlegi 7 ezerről még idén 10 ezerre fogják növelni alkalmazottaik számát az Európai Unióban.
Manfred Weber néppárti frakcióvezető üdvözölte a bocsánatkérést, azonban azt hangoztatta, hogy az közel sem elegendő, mielőbbi cselekvésre van szükség.
A szociáldemokrata képviselőcsoportot vezető Udo Bullmann közölte, a helyzet válságos, mivel az emberek személyes adatai és az államok önkormányzáshoz való joga is veszélybe került.
A liberális Guy Verhofstadt aláhúzta, hogy Zuckerberg az elmúlt évtizedben több mint tucatnyiszor bocsánatkérésre kényszerült, valamint többek között az európai felhasználók kártérítésének lehetőségeiről is kérdezett.
A résztvevők közül többen is felháborodásuknak adtak hangot, amiért Mark Zuckerberg időhiányra hivatkozva számos kérdésükre nem válaszolt. A vezérigazgató ezért az EP elnökének javaslatára ígéretet tett rá, hogy a napokban írásbeli választ fog adni a fennmaradó kérdésekre.
Eredetileg arról volt szó, hogy a találkozó zárt ajtók mögött fog zajlani, a széleskörű felháborodás hatására azonban az ülést végül élőben közvetítették.
A képviselőcsoportok vezetői az ülés előtt mindannyian azt bizonygatták, hogy keményen kérdőre fogják vonni Zuckerberget, egészen addig nem nyugszanak, amíg nem kapnak valódi válaszokat a kérdéseikre.
Az Európai Parlament azért hívta meg Zuckerberget, hogy beszámoljon arról, miként használhatott fel a Cambridge Analytica nevű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó cég több tízmillió Facebook-profilt az amerikai elnökválasztási kampányban.
A közösségi oldalról azóta letiltott vállalat közel 90 millió Facebook-oldal adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján személyre szabott üzenetekkel próbálta meg befolyásolni őket tudtuk nélkül. Az adatgyűjtés akár 2,7 millió európai felhasználót is érinthetett.
Sajtóértesülések szerint az olasz államfő fenntartással fogadta az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Liga közös miniszterelnök-jelöltje nevét, és cserét javasolt a pénzügyminiszter-jelölt esetében is.
Az olasz sajtó információi szerint egyáltalán nem biztos, hogy Sergio Mattarella államfő igent mond Giuseppe Conte nevére, akit az M5S és a Liga közösen nevezett meg a két párt miniszterelnök-jelöltjeként.
Erre utalt már az is, hogy az államfő nem hívatta magához azonnal Giuseppe Contét, és a római elnöki palota továbbra sem közölte, hogy Sergio Mattarella mikor kívánja őt fogadni.
Ellenzéki források szerint az államfő hallgatása egyértelműen arra utal, hogy Giuseppe Conte miniszterelnöki esélyei csökkennek.
Az államfő sohasem titkolta, hogy nem osztja az M5S-Liga elképzeléseit egy “súlytalan” miniszterelnökről,
akire feladatként majdnem kizárólag a két párt kormányszerződése pontjainak végrehajtása vár. Az Olaszországban és külföldön sem ismert jogász Giuseppe Conte úgy tűnik, nem nyerte el az Sergio Mattarella tetszését, aki egykori alkotmányjogászként a mindenkori miniszterelnök alkotmány biztosította hatásköreit és függetlenségét igyekszik védelmezni.
Ha Sergio Mattarella valóban jelöltváltást szorgalmazott, ez Luigi Di Maio, az M5S vezetője esélyeit növelheti, aki pártja miniszterelnök-jelöltje volt, de a Ligával kötött kormányszerződés értelmében hátralépett. Luigi Di Maióval a márciusi választásokon legtöbb szavazatot szerző párt, az M5S juthatna a kormánypalotába “igazi” politikus kormányfővel.
Elemzők emlékeztettek, hogy Matteo Salvini, a Liga vezetője eddig mindig nemet mondott arra, hogy Luigi Di Maio legyen a miniszterelnök, de ezen a ponton vagy beletörődik, vagy az utolsó pillanatban felborítja a több mint két hónapja tartó kormányalakítást. Hacsak ezért cserébe a Liga nem kér még több és még jelentősebb miniszteri tárcákat. Azt hallani, a Liga kaphatja meg a pénzügyminisztériumot, miután Sergio Mattarella fenntartásait fejezte ki az M5S jelöltje, a 82 éves Paolo Savona euróellenes közgazdásszal szemben is. A Ligáé lehetne a titkosszolgálatok vezetése is.
Luigi Di Maio miniszterelnöksége több szempontból is megoldást jelentene: az atlanti külpolitikát hirdető M5S vezetője eloszlathatja a nyugati szövetségesek aggodalmait.
Vélemények szerint miközben Luigi Di Maio és Matteo Salvini folyamatosan azt ismétli, hogy minden készen áll a kormányzásra, az olaszországi kormányalakítási folyamat legnehezebb órái zajlanak.
Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy bár a Fehér Ház folytatja a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tervezett találkozójának előkészítését, készen áll arra, hogy lemondja vagy elhalassza azt, ha bizonyos feltételek nem teljesülnek.
Az elnök a Mun Dzse In dél-koreai államfővel tartandó találkozója előtt, a Fehér Ház Ovális irodájában beszélt erről újságíróknak kedden.
“Ha nem történik meg, akkor talán később kerül rá sor, lehet, hogy június 12-én nem sikerül megtartani”
– utalt Donald Trump a június 12-re, Szingapúrba tervezett találkozóra. Majd újságírói kérdésekre válaszolva kétszer is megismételte korábban hangoztatott álláspontját: Észak-Korea atomfegyver-mentesítésével Kim Dzsong Un észak-koreai vezető nagyobb biztonságban, országa pedig nagyobb jólétben lenne.
Phenjan pár nappal ezelőtt jelezte: amennyiben a csúcstalálkozón csupán “egyoldalú atomfegyver-mentesítésről” lenne szó, a találkozót akár le is mondhatják. Trump erre így reagált az újságíróknak: senkit nem hibáztat, de “nem boldog” az észak-koreai álláspont megváltozásától. Megállapította, hogy ez a változás Kim Dzsong Un és Hszi Csin-ping kínai elnök második találkozója után történt. Az amerikai elnök “világszínvonalú pókerjátékosnak” nevezte a kínai elnököt.
A sajtóval tartott találkozón jelen volt Mun Dzse In dél-koreai elnök is, aki kedden reggel megbeszélést folytatott Mike Pompeo külügyminiszterrel és John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval. Mun elnök az újságíróknak reményét fejezte ki, hogy a találkozó – amelyet “történelminek” nevezett – megtartható. “Azért, mert voltak a múltban kudarcaink, nem kell pesszimistáknak lennünk a jövőt illetően” – fogalmazott, dicsérve egyúttal az amerikai elnök erőfeszítéseit. Amint mondta: Donald Trumpnak “drámaian pozitív” változásokat sikerült elérnie Észak-Koreával.
“Talán egy napon látogatást tehetek majd egy egységes Koreában” – tette hozzá Trump. Ugyanakkor leszögezte: pillanatnyilag “két sikeres Koreában” gondolkodik, Észak- és Dél-Korea szerinte két ország marad, és egy napon majd Phenjan és Szöul dönti el, hogy tárgyaljon-e a két ország egyesítéséről.
“Az ut a kies völgyből magas meredek hegyre emelkedik s csakhamar az Olt és Maros vizválasztójára a Geréczesre, vagy más néven a Maroslonkájára ér, egy teres hegyhátra*, mely a jobbról feltornyosuló Fekete-Rezt köti egybe, a Gergyó délnyugati szögletében feltornyosuló Délhegygyel. Tetejéről – melyet Marosfőnek neveznek – Gyergyónak meglepően szép madár-távlati képe tünik fel; ezen a virgonczan szökellő fiatal Maros által átkanyargott szép tér, ezen magas havasok diszes keretébe foglalt legmagasabban fekvő fennsikja hazánknak, melyet méltán nevezhetünk a Székelyföld Arkadiájának, a mennyiben ez elnevezést ugy természeti szépségeiért, mint romlatlan népének szebb erényeiért, s nemesebb érzületéért méltán kiérdemli. Ott terült el előttünk a terjedelmes faluk által élénkitett két mfd hosszu és csaknem ily szélességü térség, melyet két oldalról fenyvesnőtte havasoknak szép alakzatu lánczolatai ölelnek körül; e havasoknak térbe szökellő előfokaira regényes fektü kolostort, templomokat, és kápolnákat helyezett a vallásos kegyelet, melyek nem kevéssé folynak be a táj szépitésére, s midőn a térben e vonzó képek lebegnek, akkor a távol háttérben a Kelemen havasnak égig magasuló kilencz csúcsa tornyosul fel, versenyezve azon hegységgel, mely a Marosnak első szorosát, az oly sok tekintetben nevezetes topliczai szorost szegélyzi.
Ez elragadóan szép vidéket a természet soknemü kincseivel dúsan áldotta meg, legdúsabban azonban életét és tenyészetet fakasztó vizzel; hisz e bércztetőtől alig 200 lépésnyire fakad fel bérczes hazánk folyamainak királynéja, a szőke Maros; forrása azonban e tekintélyes folyamnak oly kicsiny, hogy alig lehet abban poharat meriteni, kifolyása annyira jelentéktelen, hogy egér átugorhatja; de e hegységek vápáiból (sötét erdő nőtte szakadások) mindenfelől patakocskák törtetnek le, melyek által oly gyors gyarapodást nyer, hogy az innen alig egy órai távolra eső Alfalunál már tutajokat hordanak zúgó hullámai.
Ott magasul fel közvetlen közelünkben a sötét homloku Fekete-Rez, melynek északi oldalából buzog fel a Kis-Olt, ott tovább a Magas-Bükk orma hol a Nagy-Olt ered, és a Marosfő lánczolatával, aSzemete által egybefüggő Délhegy ismét össze van kötve a Küküllőtőmező- és Putnatetővel, honnan a két Küküllő szökel fel, szóval e hegységek képezik Erdély azon viztartóját, honnan e bérczes országrésznek legtekintélyesebb négy folyója ered és táplálkozik.”
A rillette a legtöbb esetben a reggeli- vagy vacsoraasztalon kap helyet, de partikra, vendégségekre való előételeket is készíthetünk vele. A zsíros szétcincált húst ráültethetjük friss kenyérre, baguettre, crackerre, adhatunk alá pirítóst is. A rillette mellé kínálhatunk különféle idényzöldségeket, pikáns hagymalekvárt, ecetes pácban érlelt hagymát, illetve különféle zöld salátákat is. Röviden a rillette egy rommá abált, párolt fűszeres zsíros hús, amit aztán villával szálakra cincálunk és a kisült zsíros szafjával elegyítjük.
Hozzávalók:
2 font csont nélküli császárhús
só
frissen őrölt fekete bors
frissen őrölt köménymag
frissen őrölt római kömény
frissen őrölt kapormag
frissen őrölt koriandermag
őrölt rozmaringlevél
fokhagyma granulátum
1 kis fej friss fokhagyma
édes- és csípős fűszerpaprika
babérlevél
1 kk barna cukor
0,5 l csontlé
A húst csíkokra majd kockákra vágjuk és beletesszük egy érclábasba amit a sütőbe is tehetünk, amibe jól elfér a hús. Sózzuk és bőven meghintjük az összekevert fűszerrekkel, öntünk rá egy kis olajat, majd jól összevegyítjük. Fóliával lefedjük és legalább egy éjszakára a hűtőbe tesszük.
Abáláskor mellédobálunk még pár babérlevelet, a fokhagymát és felöntjük a csontlével, de a víz is megteszi, ha nincs csontlé, úgyis jól be van fűszerezve.
Alufóliával lefedjük, a sütőbe tetsszük és legalább három órát abáljuk, pároljuk úgy 365F fokon, addig amíg a lé elpárolog róla és tocsog a zsírban.
Akkor kész, ha villával könnyen szét tudjuk nyomkodni. Ekkor teljesen szétnyomkodjuk a húsokat a zsíros szaftjában. Melegen is tálalhatjuk, de jól eláll a hűtőben, és le is lehet fagyasztani.
Játszik, rendez, ír, fordít, színiiskolát vezet, könyvet ad ki és terjeszt – Vecsei H. Miklós a fiatal színészgeneráció egyik legtehetségesebb tagja volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége. A beszélgetés rövidített szerkesztett változatát olvashatják.
Egyre több kezdeményezést indít vagy tudhat magáénak a Sztalker Csoport, amelynek ön az egyik alapítója. És a programjaikkal kimondottan a saját generációjukat igyekeznek megszólítani. Mennyiben kell másként szólni a fiatalokhoz, mint, mondjuk, 20-30 évvel idősebbekhez?
A Sztalker Csoport ifjabb Vidnyánszky Attila barátommal és állandó alkotótársammal, valamint Osváth Gábor producerrel alakított kis, főleg színházi csoportunk. Az a missziónk, hogy a mi generációnk, a mostani tizen-huszonévesek húsz év múlva ne egy szétesett ország képét mutassák. A fiatalok, akikhez szólunk, azért nagyon izgalmas generáció, mert ők már az okostelefonon nőttek fel. Ezeknek a fiataloknak a nagy többsége a grundélménnyel nem találkozott. Nem találkozott a csendekkel.
Most találkozunk először egy olyan generációval, amely még életében nem volt egyedül.
Nekünk ebben a helyzetben nem azt kell mondani ezeknek a fiataloknak, hogy figyeljetek, mi megmondjuk, hogy mit csináljatok ehelyett, hanem meg kell mutatni, hogy mi hogy éltük meg a szerelmünket, hogy éltük meg a barátságainkat, milyen volt a mi grundélményünk, és hátha erre ráharapnak. Mert még nem találkoztak ezzel.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Ez közvetlenséget vagy személyes kapcsolatokat jelent?
Most pont Arany János és Petőfi barátságáról csinálunk egy előadást, és Arany nagyon sokat írja a feljegyzéseiben, hogy találkoztunk, hosszan paroláztunk, ölelkeztünk, belenéztünk mélyen egymás szemébe: 150 évvel ezelőtt két ember kapcsolata az a találkozástól a búcsúzásig tartott. Tehát
minden egyes pillanat, amit a másikkal élőben töltök, az egy kis mise volt, az egy mini szakrális helyzet.
És én ennek a csíráit még megéltem fiatalabb koromban. Ha ezt most megmutatjuk egy tizennégy éves fiúnak, lánynak, akkor sose az a válaszuk, hogy á, engem ez már nem érdekel, hanem általában az a válaszuk, hogy jé, tudunk így lenni?
Miért jó eszköz ehhez a színház?
Mert a színházban nincsenek mellékes dolgok. A színházban minden nagyon zsigeri és nagyon emberi. Tehát tulajdonképpen az életet sűrítve mutatja meg. Mi csináljuk a Stalker sulit vasárnaponként, ötven gyerek jár hozzánk, és színisulinak hívjuk, de sokkal többet figyelünk arra, hogy ezek a gyerekek közösséget találjanak, és azt érezzék, hogy egyre inkább tényleg élik az életüket, és nem csak vannak benne. Amikor feltesszük a kérdést, hogy mik azok a pillanatok az életben, ami miatt érdemes volt megszületnetek, senki sem tud öt dolognál többet mondani. És amikor elkezdünk erről beszélgetni, akkor hirtelen a levegő kap egy furcsa energiát, egy színházi energiát, egy sűrített energiát, mert ezeket az élményeinket felelevenítjük, ha jó, ha rossz. És
elkezdünk arról beszélgetni, hogy mennyire jó lenne ilyen érzettel minél többször találkozni, minél többet élni.
Mert sokszor megesik, hogy egy ember három-négy évet vagy hosszú évtizedeket leél úgy, hogy nincs ilyen élménye.
Mit csinálnak ezeken az összejöveteleken?
Főleg a tudatos jelenlét módszerét használjuk, ami azt jelenti, hogy tudjunk örülni a pillanatnak, hogy minden pillanatot a maga teljességében megéljünk. Ehhez rengeteg gyakorlat van.
Ez Önnél mindig működött?
Nem, nekem is egy tanulási folyamat volt természetesen. A Színművészeti és a mestereim nagyon sokat segítettek ebben.
Amikor a Színművészetinek nekivágott, akkor már színházat akart csinálni, és nem színész akart lenni?
Én tanár akartam lenni, vagy pszichológus. Amikor az első szerelemnek vége lett, akkor pap akartam lenni, hogy én nővel aztán többet nem akarok kapcsolatba kerülni,. A szüleim szociális munkások, pedagógusok, hatan vagyunk tesók, tehát az alapdolog volt mindenféle tanítás nélkül, hogy közösségben és közösségért akarok élni. Aztán
elmentem egy előadásra a Pesti Színházban, és megéreztem, hogy minden, ami én lenni akarok, az ott szinte egyesül, hogy ott olyan energiák vannak, amiket én keresek az életben.
Felvételiztem a Színműre, felvettek hál’ istennek, és nagyon-nagyon nehezen ment. És még mindig nem voltam benne biztos, hogy ez az én utam, hiszen teljesen tehetségtelennek mutatkoztam benne.
Ön is így érezte?
Így éreztem, a visszajelzés is teljesen rossz volt. Mert nem értettem, hogy mit kell csinálni, de hál’ istennek a végére a dolog összeállt vagy összeállni látszott.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Kellett egy fordulat?
Az első fordulat a Bárka Színházban egy élmény volt, néztem idősebb Vidnyánszky Attila rendezésében A szarvassá változott fiút, Juhász Ferenc darabja, ott volt maga Juhász Ferenc is az első sorban, és Törőcsik Mari és Trill Zsolt a főszereplők, és ott hirtelen mindent megértettem, pedig a darabot szavak szintjén nem értettem. Hirtelen valamit a szívem értett meg, és nem az agyam. Rájöttem, hogy ez az én utam.
Olyan kapcsokat kell találnom az életben, amit inkább a szív ért meg, és nem az agy. És akkor elindult valami bennem, hogy a színházban igazából a természetesség, az őszinteség és a magam legmélyebb vállalása a fontos.
Elvártak tőlem valamit, amit hitték, hogy én vagyok, de közben az lett volna a feladat, hogy én megtaláljam, hogy ki vagyok, és azt megmutatni. Ez nekem négy év alatt tulajdonképpen egyszer sem sikerült.
A Rómeó jelentette az áttörést?
Abszolút. A Rómeó a drámairodalom egyik legmélyebb szerepe. Meglátja Júliát, és megérti, hogy ő eddig rossz nyelven élte az életét, egy rossz dimenzióban. És tulajdonképpen most született meg, emiatt az érzés miatt, és egyből kap hozzá egy párt. Engem nagyon eltalált ez a szerep, sok helyen találkozott az életem az övével, és ezért is volt szerencsés, hogy a második szerepem pedig a Nemecsek Ernő volt, ami ennek meg teljesen az ellentéte. Három év teljes sikertelenség, pokoljárás, tehetségtelenség után a negyedikben megkaptam a Rómeót, ötödikben a Nemecseket, és tulajdonképpen úgy tudtam kijönni, hogy bejártam az alapamplitúdókat, amúgy meg kellett volna tíz év, hogy levetkőzzem a gátakat és nehézségeket, amiket a szakma nyújt.
Soha nem érezte, hogy túl hirtelen jött ez a rengeteg lehetőség?
Egyik napról a másikra vagyok. Hosszú távú tervem, hogy szeretnék családot, és nem akarom elveszíteni a hitemet, minden más pedig az adott pillanat.
Ha holnap azt mondják, hogy én soha többet nem játszhatok színpadon, nem török össze.
Abszolút nem karrierként gondolok erre: jövőre például csak egy szerepem lesz, és az sem nagy.
A szarvassá változott fiú nagyon más típusú színház, mint ami az iskolában volt meg amilyen a Vígszínház.
Ha nagyon egyszerűen akarnám elmagyarázni, akkor
van egy nyugati meg egy keleti típusú színjátszás. A nyugatit a szavak és a történet alapján az agyad megérti, és leszivárog a színház a szívedbe. A keletit az agyad nem érti meg, de a szíved megérti, és felszivárog az agyadba a színház.
Nekem így magyarázta el Vidnyánszky Attila, ez nagyon egyszerű, de ugyanakkor érzékletes és pontos példa. Egy magyar színházban gyakran a forma és a szövegszerkesztés, a dramaturgia nyugatiszerű, de a színészek meg minden porcikájukat és az életük legkomolyabb mélységeit és magasságait teszik bele minden este a dologba. Valószínűleg ezért is ennyire erős Magyarországon a színházkultúra. Nekünk nagyon kell azért dolgozni, hogy ez így is maradjon. Nekünk most be kell szippantani a tizen-huszonéves korosztályt, az ő tempójukban kell most előadásokat csináljunk, de egy közös értékrendszer alapján. Ez egy jó kihívás.
Ez simán elfér a Vígben?
A Pál utcai fiúk az robbant…
Wunderlich József Boka és Vecsei Miklós Nemecsek szerepében a Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényéből Dés László – Geszti Péter – Grecsó Krisztián által írt azonos című musical próbáján a Vígszínházban MTI Fotó: Kallos Bea
Azért az egy hagyományos értelemben vett, profin megcsinált zenés színházi előadás…
De mi csináljuk. Tehát ők, akik nézik, el fognak jönni a következő dolgunkra is. És azt kell megnézni, ha eljönnek a következőre, ami egy kicsit más lesz, akkor ott maradnak-e, és jönnek-e a következőre, eddig úgy tűnik, hogy igen.
A Wojzeckben vendégszövegek vannak a Gyűrűk urától kezdve a Harry Potteren át a fedexes sztoriig mindenféle, de a Félkegyelműben is így van. Miért fontos beemelni mai utalásokat a klasszikus szövegekbe?
Nem arról van szó, hogy mi mai szövegeket be akarunk emelni, hanem a színházcsinálás folyamata nálunk olyan, hogy száz százalékban égünk, és ami eszünkbe jut, az menjen. És ha valami nem nagyon ízlésficam, és segíti a szerző eredeti gondolatait, vagy fölemeli, jobban átélhetővé teszi, akkor nem ódzkodunk beletenni.
Mindig egyértelmű, hogy mi az, ami még belefér, ami nem sérti a szerzői szándékot?
Mi a szerzőt próbáljuk felemelni, azt eltalálni, hogy ha ott ülne mellettünk, akkor mit engedne meg nekünk, hogy hasson a dolog. És lehet a mi szegénységi bizonyítványunk, hogy sokszor az alapszövegekből ezt nem tudjuk elérni, de azt érezzük, hogy egy olyan világban, amikor gáztámadás van Szíriában és ilyen a politikai környezet, ahol mindig rezeg a léc, robbanni akarnunk mindig.
Nem csinálhatunk olyan színházi előadásokat, ami után azt mondja a néző, na, ez jó volt, ez tetszett. Olyanokat akarunk csinálni, ami után valami tényleg változik.
Az átlagnézők el tudják engedni a megértést? Mert egy darabig küzd az ember, hogy ez most hogy passzol bele az egészbe…
Nem gondolkodunk átlagnézőben, minden nézőnk egy önálló lény.
Fontos, hogy valami racionális egységet lehessen találni bennük?
Nem tudok erre jól válaszolni. Úgy kell csinálni a darabjainkat, hogy egy közös nyelvvel indítsunk. Tehát hogy a nézők levetkőzzék azt minél hamarabb, hogy ők egy színházban vannak, meg kell érkezniük. A legtöbb darabunkat ezért úgy kezdjük, hogy már a hangszórókból a nézőtéren hallanak valami hangulatot, zenét vagy egy szöveget, hogy meg tudjanak érkezni.
Hogyan találta meg az írást?
A filozófiaórák nagyon tetszettek gimi elején, első-másodikban jártam is ilyen különórára. Aztán Kozma Imre atyához jártam hittanórákra, ahol sokat jegyzeteltem és nagyon izgalmas dolgokat mondott. Aztán Pál Ferihez is jártam, hittanra, a kedd esti órákra, akkor ezeket a jegyzeteket elkezdtem egy blog formájában összeírni, és az volt az elhatározásom, hogy minden este írok. Ez volt az első írásos nyomom, és amikor elfogyott az időm, már jött a szerelem, akkor ezekből a hosszan kifejtett, többoldalas blogbejegyzésekből szabadversek lettek, és egy verseskötet, mire 17 éves lettem. A színházban első három évben nem is nagyon engedték, hogy írjak, de negyedikben csináltuk Attilával az Athéni Timont, és akkor mondta Attila, hogy csináljak egy új fordítást, ha van hozzá erőm.
Leültem a Shakespeare-szöveggel meg egy angol-magyar szótárral, szavanként, mondatonként végigmentem a Szabó Lőrinc-fordítás nyomvezetésével a szövegen, és ott kezdtem el szövegkönyvekkel foglalkozni.
Jöttek a dalszövegek, aztán a Liliomfi volt az első nagy átirat.
Mi az, amiben ifjabb Vidnyánszky Attilával ennyire egymásra találtak?
Nagyon kiegészítjük egymást. Nagyon ellentétes jellemek vagyunk, de ugyanazokban az értékekben hiszünk. Ha, mondjuk, az élet tíz kulcskérdését föltennéd mind a kettőnknek, valószínűleg mind a ketten szinte szóról szóra ugyanazt válaszolnánk. Tulajdonképpen
Attila olyan tulajdonságoknak a birtokosa, amelyek nekem hiányaim,
szívesen figyelem őt és szívesen megyek felé.
Ifj. Vidnyánszky Attila színművész, rendező és Vecsei Miklós színművész, fordító a színház- és filmművészeti Junior Príma Díjak átadásán MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Hogy ez alkotói közösségként is működik, az ebből magától értetődő?
Egyrészt ebből is jön, másrészt pedig Attila nagyon képekben gondolkodik. Ő egy színházi festő. Ő, ha játszik, akkor is felfesti a szerepét. Ha rendez, akkor is felfesti a jeleneteket. Nagyon látja, hogy ki hol áll. Én ugyanakkor a viszonyokat és a mély elemzését szeretem az ilyen helyzeteknek. Tehát amíg ő, mondjuk, felfest egy jelenetet a színpadra, addig én a színészeknek el tudom magyarázni, hogy Attila éppen mit fest nekik föl a színpadra. Tulajdonképpen a keleti és a nyugati színház így teljesen eggyé tud forrni. Ez egy jó és izgalmas dolog.
Azt pontosan érezni, hogy mikor sikerült ez tökéletesen?
Ez estéről estére más. Majdnem minden előadásban ott van a lehetőség minden este, hogy úgy sikerüljön.
Mennyire része az improvizáció az előadásoknak?
Darabja válogatja. Attilával az a megegyezésünk, hogy mindig teljesen nulláról indulunk, nézzük meg, hogy az anyag ösztönösen mit ad nekünk, milyen munkamódszerre sugall.
Április 11-én, a költészet napján indult el a POKET zsebkönyvsorozat. Nagy érdeklődés övezte, most már az automaták egy részét kifosztották, mindig újratöltitek, de bírják a tempót?
Nem bírjuk, túl sikeres lett, elfogynak a könyvek, és nem győzzük. Ázsiában nyomtatjuk a könyveket, mert ahhoz, hogy ilyen minőséget el tudjunk érni és 1000 forint alatt tudjuk árulni, ahhoz muszáj volt külföldön nyomtatni. Nem akarjuk, hogy drágább legyen, ezért kerestünk nagyon sok támogatót, és ezért is kell a könyvautomata.
Vecsei H. Miklós színművész, az egyik ötletgazda beszél az első POKET automata átadásán a fővárosi Örkény Színházban 2018. április 11-én MTI Fotó: Mohai Balázs
Mi a titka a sikerének?
Egyszerűen az, hogy menő. Most tényleg van egy olyan generáció, amelynek még nem volt a kezében könyv. És nem azért, mert nem szeret olvasni, hanem mert nem volt egy olyan fiatal csapat, amely azt mondja, hogy figyelj, az Utas és holdvilág megváltoztatja az életedet. Az valami olyan fantasztikus, hogy kezdd el olvasni.
Ennek a projektnek csak az egyik része az olvasásnépszerűsítés, a másik és talán nagyobb része az, hogy olyan közösséget hozzon létre, amely tudja egymásról, hogy na, ez fontos.
Ha utazom a 4-6-oson, és a másik zsebéből is kilóg egy ilyen színes könyv, akkor egy pillanatra össze tudjunk nézni, hogy na, mi…
Megint a közösségépítésnél tartunk.
Ez nagyon fontos: az embernek szüksége van a közösségre, ez ad olyan élményt.
Hogyan állt össze a címlista?
Próbáltunk minél nagyobbat meríteni először a magyar irodalomtörténetből, de a jogdíjas könyvekkel nagyon nehéz. Így is elég szép címlistát sikerült összeraknunk.
Hány cím van most?
Most öt, ez mind magyar, és havonta egy újjal meg akarunk jelenni, a következő külföldi lesz, de még sok meglepetés és sokféle könyv lesz az automatában.
És mi volt a kiválasztási szempont?
Én is összeírtam a kedvenc könyveimet, Grecsó Krisztián is összeírta a kedvenc könyveit, meg a Facebookon nagyon sokat hirdettük, hogy ti milyen könyvet olvastatok, mik a kedvenceitek.
A Facebookon már több mint tízezer kedvelője van a POKET csoportnak, ugye ez a paradoxona, hogy online mekkora elérhetősége lett.
Igen, az a mottónk, hogy maradjatok offline,
ez tényleg paradox, de hát ma már online lehet figyelmeztetni valakit, hogy maradjon offline.
Szóval a Facebookon meghirdettük, hogy mik a kedvencek, és abból is csináltam egy összesítést. Most van előttünk nyolcvan cím, amit szeretnénk végigvinni, megjelentetni, megszerezni a jogokat.
Most nyolc automata van, abból az egyik mobil, amely majd fesztiválautomata lesz?
Hét automata van jelenleg Budapesten, de szeretnénk ősztől egyetemi városokban is megjelenni. Nyár elején pedig lesz egy kis zöld rendszámos autónk, aminek a hátuljában lesz egy mini automata meg egy csomó olvasószék, és ahol megállunk, fesztiválokon, vagy éppen egészen kis zsákfalvakban, ott kipakoljuk az automatát, kinyitjuk a hátulját, és kis olvasópontokat hozunk létre, ahol lehet velünk beszélgetni, és akkor nemcsak az olvasást népszerűsítjük, hanem tulajdonképpen a közösségépítés fontosságát is.
Mi kell ehhez? Pénz, támogató?
Sok kis támogató. De szerencsére nagyon sokan szeretik és szeretnének segíteni. Sokba kerül, de sok kicsiből összeraktuk. Huszonvalahány támogatónk van, saját pénzt is tettünk bele.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Mennyibe kerülnek az automaták?
Egy automata olyan 2 millió forint körül van, van 4 milliós meg félmilliós is. Az ország különböző pontjairól guberáltuk össze. A legtöbb felújított kólaautomata.
Szerintem hiányzott a városból, az emberek életéből ez a dolog.
Mély vízbe ugrottunk, és nem tudtuk, hogy ekkora sikere lesz, és még nem alakult ki, pontosan hogy fogjuk csinálni. Lehet, hogy kell majd egy saját cég és két főállású ember, aki ezzel foglalkozik, mert most egy üzemeltető cég van, és minden automatát napi kétszer újra kell tölteni. Nagyon alulbecsültük ezt a dolgot.
Emlékszobor. Aranyló nevek rajta: mögöttük izzó, vérpiros csaták, mögöttük sajgó, megtört életek: síró gyermekek és síró anyák…
Emlékszobor… ennyi maradt csupán belőlük, és a tűzből, mely vezette a milliókat messze golgotákra, és feszítette millió keresztre.
Sok régi ház hiába várja őket, s fehér csöndjével sok fehér falu… üzenetet nem hoz többé felőlük fehér felhők közt a vándordaru.
Nem járnak többé esténként csodálni kalászhullámon tékozolt csodát… bús hazájuk elvégzett csodáit magukkal vitték s most őrzik tovább.
Magukban őrzik. Dölyfösen, keményen, s nem tudják, hogy a szent haza ledőlt… Boldog halottak. Lám, mi árvábban állunk tornyosuló emléketek előtt…
Halottak napja van ma. Rejtve, lopva a Hargitán megszólal egy harang… a Tátráról felel reá egy másik… zeng-bong az éj… galang…galang… galang… ezer kicsi harang…
Az emlékezés gyertyalángja mellett felsorakozik óriási sorba határon innen és határon túlról az elesettek emlék-légiója.
Sok sápadt arc. Óh Istenem, szívünkből de messze volt a mit sem érzés vágya… piros rózsákat mentek megcsodálni s megérkeztek a bíboros halálba.
Ki hinné el, hogy minden név mögött tervek izzottak és célok lobogtak, s hogy álmodozva, mint megannyian, vérük titkának hordozói voltak?
Küzdtek, lemondtak, aztán újra küzdtek, vágytak, csalódtak és megint reméltek… Ki hinné el, hogy életük rögén ők is csak ilyen torz meséket éltek?
Ez vőlegény volt. Ajkán csókok íze, szívében pompás báli éjszakák… Aztán gránátok zúgták a zenét… aztán gránátok hozták a halált…
Ez gyermek volt még. Fák suhogtak benne, talán szerelmes sem volt még soha… Doberdó várta. Képét most is őrzi kopott keretben egy kopott szoba.
Ez gyermekét hagyta itt és hazáját, hogy a hazája boldogabb legyen…! Ő ott maradt. A lelke itt barangol hazát keresve, völgyön és hegyen.
Nyugosznak mind. A vérüket beszívta a kalásztermő, szomjasajkú föld. Mögöttük összedőlt a szörnyű Bábel, s ami még nem volt, az is összedőlt.
S mily furcsa is: Halottak éjszakáján a hősök lelke hogyha hazaszállna: hány lenne, aki nem találna többé széles e földön egy piciny hazára!
Szélvész üvölt a csíki hegyek ormán, fekete fenyők zúgnak szilajon… Hazájukat ha számon kérik egyszer, mit fogsz felelni, győztes Trianon?
Mit fogsz felelni, ha Csaba vezérrel a meg nem alkuvók seregbe kelnek, csontváz vitézek, csontváz paripákon, s egy bolond éjjel hazamenetelnek?!
Székely faluk harangja újra kondul, a gyertyalángtól tüzet fog a Tátra…! Magyarország… hányan mentek érted örvénylő tűzbe és tüzes halálba…
Ismeretlen Testvér, ki messze földön alszol, lelkében fűnek és virágnak. Te már tudod, hogy hasztalan a Törvény amit itt fent az emberek csinálnak.
Te már tudod, sorsverte zátonyodnak magasságos, bölccsé csitult fokán, Te már tudod, hogy örök egy a törvény: bűn bűnhődést hord esztendők során.
Testvér, ki alszol ismeretlen sírban, s megbékélt arcod nem láttam soha: álmodd tovább az elnémultak álmát, csöndes Testvérem: halott katona.
Emlékszobor. Aranyló nevek rajta, nevek mögött egy hallgatag világ… Ennyi sírra hogy virágot hintsek, határon innen nem terem virág.
Határon túl kéne virágért menni… ha már virágot hozni nem lehet, ismeretlen, hontalan Halottak: nektek adom e csöndes rímeket.
Interpellációban kért tájékoztatást Novák Csaba Zoltán a kulturális minisztertől a csíksomlyói búcsú szellemi világörökséggé nyilvánításának helyzetéről, illetve arról, hogy milyen lépéseket tervez a szaktárca a pünkösdi zarándoklat UNESCO-listára való felvételéért.
Az RMDSZ szenátora, a felsőház UNESCO-bizottságának tagja decemberben már levélben is számon kérte a kulturális minisztériumot, hogy miért nem szerepelt a csíksomlyói búcsú világörökségi listára való felterjesztése a világszervezet december elején Dél-Koreában tartott ülésének napirendjén. Kérdésére azóta sem kapott választ.
„Reméljük, a jelenlegi kulturális miniszter nem követi elődei példáját az erdélyi kulturális értékek mellőzésével. Amióta 2012-ben Kelemen Hunor szövetségi elnök kezdeményezésére indítványoztuk a pünkösdi búcsú felterjesztését az UNESCO-listára, Románia folyamatosan diszkriminálja kulturális örökségünket, egy pillanatig sem tekintette prioritásnak az erdélyi magyar közösség legitim kérését teljesíteni. Mi több, 2016-ban a kulturális minisztérium államtitkára Románia hivatalos képviselőjeként megakadályozta a pünkösdi búcsú felvételét a szellemi kulturális értékek listájára. Ez nem mehet így tovább, véget kell vetni a közösségünkkel szembeni mulasztásoknak. Ezért jeleztem ismét a kulturális miniszternek, mi, erdélyi magyarok továbbra is prioritásnak tekintjük a csíksomlyói búcsú UNESCO-listára terjesztését, és ehhez számítunk a szaktárca megfelelő hozzáállására” – fogalmazott hétfőn az interpelláció leadását követően Novák Csaba Zoltán.
Kifejtette, a csíksomlyói búcsú története 1442-ig nyúlik vissza. „Közép-Kelet-Európa legnagyobb katolikus zarándoklata, számos hasonlóságot mutat a nyugat-európai fatimai és a Lourdes-i zarándoklatokkal. Nemcsak az erdélyi, de számos más ország hívői is visszatérő résztvevői. Mindezek jogán a csíksomlyói búcsúnak az UNESCO-listán a helye” – fogalmazott Novák Csaba Zoltán.
Május 14-én a Magyar Honvédség és az Ohioi Nemzeti Gárda közös együttműködésének 25 éves évfordulóját ünnepelték Ohio fővárosában Columbusban. Az együttműködés 1993-ban kezdődött el, hogy hatékonyabban tudjon Magyarország felkészülni a NATO csatlakozáshoz. Nem véletlen volt az, hogy Magyarország partnere az Ohio Nemzeti Gárda lett.
Az ünnepségen a Magyar Honvédséget Szabó István vezérőrnagy a Honvéd Vezérkar főnök koordinációs helyettese képviselte.
Május 14-én a Magyar Honvédség és az Ohioi Nemzeti Gárda közös együttműködésének 25 éves évfordulóját ünnepelték Ohio fővárosában Columbusban. Az ünnepségen a Magyar Honvédséget Szabó István vezérőrnagy a Honvéd Vezérkar főnök koordinációs helyettese képviselte.
A magyar küldöttséget elkísérté Dr. Szabó László Magyarország nagykövete is, ki méltatta a nagyszerű együttműködést a két ország között hangsúlyozva, hogy nem csak a védelmi síkon van jó kapcsolat, hanem gazdasági kötelékek is jól megalapozottak.
Május 14-én a Magyar Honvédség és az Ohioi Nemzeti Gárda közös együttműködésének 25 éves évfordulóját ünnepelték Ohio fővárosában Columbusban. A magyar küldöttséget elkísérte Dr. Szabó László Magyarország nagykövete is.
Mark E. Bartman, az Ohioi Nemzeti Gárda vezérőrnagya többek közt azt is nyilatkozta a Bocskai Rádiónak, hogy a jövőre való tekintettel az Ohioi nemzeti Gárda mélyíteni szeretné ezeket a meglevő jó kapcsolatokat.
