Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét, ezzel megadva egy a rendszerváltás óta esedékes tartozást, és enyhítve a 2004. december 5-i népszavazást követően ejtett gyalázatos sebek okozta fájdalmon is. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
A trianoni béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely ezeket elolvasva lemondott.
A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon kastélyban; a tiltakozás gesztusaként Benárd ezt állva tette meg. Délelőtt 10 órakor – az aláírás kitűzött időpontjában – Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) Egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen. A magyar haderő létszámát 35 ezerben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást. Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.
A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket.
Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben, a határok mentén. A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket, és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. A törvény első paragrafusa így kezdődött: “Tekintettel a kényszerhelyzetre, mely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott…” Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza.
A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója. Magyarország az első bécsi döntéssel 1938-ban visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is. A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a határok közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a náci Németország oldalán. A második világháború után, 1947. február 10-én aláírt újabb párizsi béke lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.
Emlékezzünk együtt
A nemzeti összetartozás napján számos megemlékezést rendeznek. A trianoni békediktátum századik évfordulóján a budapesti Kossuth téren elkészült Nemzeti Összetartozás Emlékhelyet a koronavírus-járvány miatt 2020. augusztus 20-án avatták fel. A kortárs építészeti és tájépítészeti eszközökkel kialakított emlékmű egy száz méter hosszú, a Kossuth tér felől lejtő négy méter széles sétány, amelynek két oldalfalára a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12 485 településének nevét vésték.
Az összetartozás napja alkalmából Orbán Viktor a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című dallal emlékezett meg közösségi oldalán a tragédiáról:
Összetartozunk
– írta a miniszterelnök.
„Összetartozunk” – szerepel a felirat Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter megosztott fotóján is, aki a nemzeti összetartozás napjáról egy Wass Albert-versrészlettel emlékezett meg:
„Percre se feledd, hogy testvéred
minden magyar, bárhol is éljen.”
Az idézet után a következőkkel zárta sorait a hivatalos Facebook-oldalán: „Mi tudjuk, hogy határa csak az államnak lehet, a nemzetnek nincs.”
„Ma van a nemzeti összetartozás napja” – írta a miniszter.
Az emléknap alkalmából a Kormorán együttes rendhagyó akciót szervezett: Felvidékről a Csonkahazába terveztek csoportos átvonulást, az észak-komáromi Trianoni-gyűrű emlékműnél tartott találkozót követően. A megemlékezésen Id. Lomniczi Zoltán is beszédet mond majd.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége felekezettől függetlenül felhívja a Kárpát-medence egyházközségeit és gyülekezeteit, hogy 2021-ben is harangozással és imával emlékezzenek a trianoni békediktátum évfordulójára.
A harangszó imádságra hív, örömöt, győzelmet ünnepel, veszélyre figyelmeztet vagy halottat búcsúztat. Az élet jele, a megmaradás bizonyítéka
– írja honlapján a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. A szervezet ezért Trianon 100. évfordulójára közzétett felhívásának sikerén felbuzdulva arra kéri a Kárpát-medence magyar vallási közösségeit, hogy az elkezdett hagyományt folytatva minden év június 4-én 16:30-kor húzzák meg a harangokat, és mondjanak el egy Miatyánkot a magyar nemzet egységéért és a keresztény hit védelméért. A Szóljanak a harangok! kezdeményezés videója ITT elérhető.
Idén élő közvetítéssel lehet követni a Nemzet Zászlója felvonulást Budapesten az Andrássy úton a Nemzet Zászlója és portálunkon is. A zászló és címer napja előtt tisztelegnek az 1848 méteres, nemzeti színű, 2 méter széles zászlóval, amelyet 5. alkalommal visznek végig az Andrássy úton, vasárnap az Operától a Hősök teréig, ahol élő kokárdát formáznak. Az Összetartozás Napján kiegészül egy 400 méteres székely zászlóval is, amely a téren körbe öleli a kokárdát, képviselve a külhoni magyarjainkat. A Hősök tere felett a Szent Korona Ballon fogadja a zászlóvivőket. A színpadon elhangzik a fővédnök, Főtiszteletű Tőkés László üzenete. Fellépők:Kovács Nóri, Molnár Levente, Pataky Attila, Sasvári Sándor. Házigazda: Kovács P. József.
Egy flashmob keretében, a trianoni diktátum aláírásának időpontjában, megszólaltatják az Összetartozás Békeharangjait a mobiltelefonjaikkal. A harangszó-videó egy kattintással letölthető bárki telefonjára a rendezvény weblapjáról. A kezdeményezéshez a világ magyarjainak csatlakozását várják saját településeiken vagy akár Trianon-i megemlékezések keretében. Az idei trianoni harangok a béke megteremtéséért is szólnak. Különös figyelemmel a békediktátum által Kárpátalján rekedt testvéreinkre aki emiatt idegen nemzetek háborújában ontják vérüket.
(Pesti Srácok, Magyar Nemzet)
