A hét verse

Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár S e szőkeségben újra érzem őt. Milyen volt...

Reményik Sándor Akarom című költeménye a csend erejéről, az emberi lélek mélyről fakadó vágyáról szól. A vers üzenete ma is éppoly érvényes és megszólító,...

Álomország tengerpartján, egy manógyár működött. Kis manócskák gyártották az álmot hozó mű-ködöt. Ám a mű-köd nem olyan volt, mint egy hűvös lehelet, hanem olyan, mely elaltat, minden álmos gyereket. Meglátod, majd mesém...

Első rész: A forrás Az ős tudás Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése. Az emberalkatban rejlő ős tudás lényegileg mindenkiben azonos, érvénye teljes. Az ős tudás...

Szeptemberi reggel, fogj glóriádba, ne hagyj, ne hagyj el, szeptemberi nap, most, amikor úgy lángolsz, mint a fáklya s szememből az önkívület kicsap, emelj magadhoz. Föl-föl, még ez...

Hegyek, fák, füvek, haragzöld, azúr menny, szívem rokonai, kedvesek, emlékeimben látlak szelíden bólintani, izmaim is emlékeznek ernyedőn, erdők, titok-ösvények, farkas szagúak, lombkunyhók, égboltnyi lombfelhők, csukott szemű lombalagutak, fürdik,...

Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él; Mező jó illatot, az ég szép...

Ha van egy igazán kedves, jó barátod, kivel találkozhatsz és örülsz, ha látod, kinek elmondhatod, mi a szíved nyomja, aki odafigyel, kinek van rád gondja. Aki szeretettel, sérült...

Hol vagy István király: Énekeltük árván, Rontó béke útján Botorkálva járván. Népünk drága kincse, Szent jobb, sírva néztünk, Míg a bontó balsors Karja verte népünk. Nagy öröme vagy ma Lángoló szívünknek S neved áldott...

És mégis, ma is, így is, örökké mennyit ad az élet! Csendesen adja, két kézzel, a reggelt és a délutánt, az alkonyt és a csillagokat, a fák fülledt illatát, a...

E világon ha ütsz tanyát, hétszer szűljön meg az anyád! Egyszer szűljön égő házban, egyszer jeges áradásban, egyszer bolondok házában, egyszer hajló, szép búzában, egyszer kongó kolostorban, egyszer disznók közt az...

Házakat emelt körém a sötétség – s a házakban nem lakik senki. Fákat ültet körém a képzelődés – s a fáknak nem támaszkodik senki. Gyerekkoromból egy fekete kutya szaglászgat...

Vincent van Gogh levele testvéréhez Elveszett Oly szépen indult minden, drága testvér, Emlékszel a kis Vincentre, aki Az Isten egész kertjét le akarta Festeni. Olyan égő színeket És fényeket látott,...

“Nem éltél igazán, amíg… akit szerettél, vissza nem csókolt nem köpködtél cseresznyemagokat sorozatban ki az ablakon annyira nem sírtál egy könyvön, hogy nem is értetted, mi van...