A hét verse

Ady Endre: A hőkölés népe

Ez a hőkölő harcok népe S mosti lapulása is rávall, Hogy az úri kiméletlenség Rásuhintott szíjostorával.Mindig ilyen volt: apró kánok Révén minden igának barma, Sohse harcolt még harcot végig, Csak...

Andróczky Lászlóné: Adósunk Európa

Volt egyszer egy ország, ahol élt a magyar, A Kárpátok védték, ha jött a zivatar. Az idők folyamán ráéheztek mások, Széjjeldarabolták Nagy-Magyarországot. Ki akarta? Ma élők, tehetünk mi...

Gyóni Géza: Csak egy éjszakára

Csak egy éjszakára küldjétek el őket; A pártoskodókat, a vitézkedőket. Csak egy éjszakára: Akik fent hirdetik, hogy - mi nem felejtünk, Mikor a halálgép muzsikál felettünk; Mikor láthatatlan magja...
Reményik Sándor egy festményen

Reményik Sándor: Mi mindíg búcsuzunk

Mondom néktek: mi mindíg búcsuzunk. Az éjtől reggel, a nappaltól este, A színektől, ha szürke por belepte, A csöndtől, mikor hang zavarta fel, A hangtól, mikor csendbe halkul...
József Attila portréja 1927-ből

József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára gondolok mindíg, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen.Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen...

Simon István: Virágzó cseresznyefa

Mandula-utcán az éjjel láttam egy nyíló kicsi fát, épp rásütött a Hold, fehérlett rajta a virág. Azt hittem, hogy mandulafa, pedig cseresznye volt.Magasba nyúló házfalak között, fényes ablak alatt lebegtette a...

Márai Sándor: Halotti beszéd

Látjátok feleim szem’tekkel, mik vagyunk. Por és hamu vagyunk. Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek. Össze tudod még rakni a Margitszigetet?… Már minden csak dirib-darab, szilánk, avítt kacat. A...

Kerner Mariann: Életünk cipője

Szeretném elmondani miért fontos a kéz, Egy olyan világban, hol mindent gép intéz. A világban, hol tudják mi a modern, a korszerű, Kevesen szólnak arról, mi a...

József Attila: Thomas Mann üdvözlése

Mint gyermek, aki már pihenni vágyik és el is jutott a nyugalmas ágyig még megkérlel, hogy: „Ne menj el, mesélj” - (igy nem szökik rá hirtelen az...

Ady Endre: Az anyám és én

 Sötét haja szikrákat szórt, Dió-szeme lángban égett, Csípője ringott, a büszke Kreol-arca vakított. Szeme, vágya, eper-ajka, Szíve, csókja mindig könnyes. Ilyen volt a legszebb asszony, Az én fiatal anyám. Csak azért volt...

Kosztolányi Dezső: Lánc, lánc eszterlánc

Lánc, lánc, eszterlánc, Eszterlánci cérna Kisleányok bús körében Kergetőzöm én ma. Nincs semmi aranyom, Jobbra-balra löknek, Körbe-körbe, egyre körbe, Láncán kis kezöknek. Merre menjek, szóljatok? Hátra vagy előre. Az erdőbe megbotoltam Egy nagy, csunya köbe. Voltam...

Heltai Jenő: Szabadság

Tudd meg : szabad csak az, akit Szó nem butít, fény nem vakít, Se rang, se kincs nem veszteget meg, Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet, A látszatot lenézi,...

Jókai Mór: Az 1848-diki kokárda

Jókai Mór: Az 1848-iki kokárdaKeblemre tűzlek ismét drága jelvény, Szivemnek rég alvó szerelmese. Ki a nagy éjben úgy tüntél elém föl, Miként egy álom, mint tündérmese. Virrad. Felébredénk....

Kosztolányi Dezső: Nők

Nem kamasz-szerelem kis hevületében beszélek. Az élet közepén, megkoszorúzva női karoktól vallok, nők, rokonaim. Most már elmondhatom, hogy oly közel voltatok hozzám, mint senki más s szeretlek is benneteket. Zavarosak, mint én, termékenyek,...

Reklám

Kövess Minket

4,896FansLike
138FollowersFollow
99FollowersFollow
124SubscribersSubscribe