A hét verse

Mint szú, az idő perceg Mint őszi levél hull hajunk Az utolsó decemberben Megjön az új Millennium. Hol a lélek, hol az Iste? Keressük az Interneten. A múlt sebei begyógyultak Elfeledtük...

 A terrible beauty is born. (Yeats) Másnap, szerdán reggel: por, ágyúszó és szenvedés; mégis, mikor átvágtam a Hősök terén, mosolyognom kellett, mert nem állt szobor többé a csizmában; – csütörtök:...

Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó. És törvényei vannak a szeleknek, esőnek, hónak, fellegeknek és nincsen ború, örökkévaló. A víz szalad, a kő marad, a kő marad. Üzenem a...

Kerestem, s megtaláltam a helyet. Már égre nem törtek nagy vonalak, Csak áldozati illat lebegett. Körül vasrács, és belül puszta gyep, De a gyep közt gyöngyvirág-levelek. A levelek közt...

https://youtu.be/PI98HVX_C8o

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még...

Mikor egy Este, otthon egyedül talál, az ablakon kinézel, de semmit se látsz mondd gondolsz-e rám? Mikor a napok léggömbjéből az idő elszivárog és elfelejtett szavak után nem fordulsz már vissza mondd...

Tábortüzek parazsánál Éji őrök, üldögélünk. Tábor alszik, csillag alszik, Messze még a virradat. Üldögélünk egymás mellett, Olykor-olykor megkotorjuk A hunyorgó parazsat, S hallgatunk rá nagyokat. Tisztás szélén körbe-körbe Apró sátrak szundikálnak, Túl az erdőn...

Szilágyi Örzsébet Levelét megirta; Szerelmes Könnyével Azt is telesirta. Fiának A levél, Prága városába, Örömhírt Viszen a Szomorú fogságba: „Gyermekem! Ne mozdulj Prága városából; Kiveszlek, Kiváltlak A nehéz rabságból. „Arannyal, Ezüsttel Megfizetek érted; Szívemen Hordom én A te hazatérted. „Ne mozdulj, Ne indulj, Én egyetlen árvám! Ki lesz az Én fiam Ha megejt...

Ragyog árva hazánk felett várva várt koronás címerünk Népe választása révén jött vissza ez a szép jelvényünk Szenvedést jelez a kereszt, hitet, reményt,szeretetet. Örömet és reményt keltve,...

Hajh, gyerekek, hogyha néha Pohár mellett elmerengek, Mind ott vagytok oldalamnál, Kiket lelkem úgy melenget. Fölkapom a poharamat, Koccintanék szépen, sorba - Magam vagyok, akkor látom S égő könnyem hull a...

2023 Ágaink egybecsavarodtak, gyökereink összefogóztak, árnyunkba utasok heveredtek, lombunkból madarak szárnyrakeltek, - magunknak mi már megmaradjunk, másnak, egymásnak annyit adtunk, annyit kinlódtunk és mulattunk, hogy vígak, búsak, rosszak és jók, lettünk egy kicsit...

“Az ember, mérhetetlen gőgjében és hiúságában, hajlandó elhinni, hogy a világ törvényei ellen is élhet, megmásíthatja azokat és büntetlenül lázadhat ellenök. Mintha a vízcsepp...

Egy lélek állt az Isten közelébe S az örök napsugárban reszketett És fázva félt, Mert érezte, hogy vonzza már a föld, És keserűn kelt ajkán a „miért”, Mikor az...