A Tisza pártnak is dolgozó két informatikus titkosszolgálati kapcsolatairól szóló, nemrégiben – legalábbis részben – feloldott jelentés ukrán, és némi meglepetésre észt szálakat említ.A dokumentum ugyanakkor több megválaszolatlan kérdést is homályban hagy, többek között abban a tekintetben, hogy melyik más uniós tagország épített kapcsolatot az informatikusokkal, illetve Észtország ténylegesen milyen mélységben folytat(ott) titkosszolgálati tevékenységet Magyarországon. Gulyás Gergely a Kormányinfón elmondta, személy szerint pártolja, hogy a jelentés újabb részleteiről is oldják fel a titkosítást…
Március 24-én oldották fel a titkosítás alól azt a nyomozati anyagot, amely alátámasztja a Tisza pártnak dolgozó két informatikus becsatornázottságát az ukrán titkosszolgálathoz. A közreadott dokumentumok szerint a két személy már jóval korábban a magyar szolgálatok látókörébe került, mintsem a Tisza párt megalakult volna. Ez a tény abban a tekintetben fontos, hogy cáfolja azokat a vádakat, amelyek szerint a megfigyelésüknek napi politikai okai lettek volna. Ellenben felhívja a hazánkban műveleteket folytató „uniós tagállam” kilétére a figyelmet…
A nyomozati anyag nyilvánosságra került részleteiből jelen esetben azokra az információkra térnénk ki, amelyek a két informatikus idegen szolgálatokkal fenntartott kapcsolatairól tárnak fel információkat. Ebben a tekintetben is kiemelkedő a csak H.D. megnevezéssel illetett szereplő, aki 2022-ben került kapcsolatba R.M.-mel, egy „magát észt állampolgárnak mondó” személlyel. R.M. elsőként azt ajánlotta fel H.D.-nek, hogy tanulmányokat folytathat a NATO kibervédelmi központjában. Bár H.D. 2023 nyarán Tallinn-ba utazott egy hétre, a NATO-központban nem végezhette el a képzést, mivel az Vilniusban működik, „illetve a képzés elvégzéséről kiállított bizonyítvány sem eredeti”. H.D. 2023 októberében R.M. kérésére Kijevben találkozott az ukrán IT Army of Ukraine nevű csoporttal, illetve más fiatalokkal, akikkel továbbiakban Telegram csatornákon kommunikáltak. Mint a jelentés kiemeli:
az észt R.M. személyében H.D.-t egy külföldi, titkosszolgálati munkában jártas személy irányította.
H.D. elmondása szerint ezt követően több műveletben is részt vett az Anonymus hekkercsoport NB65-ösként ismert ágának tagjaként Ukrajna érdekében, a szolgálatok információi szerint H.D. több alkalommal járt Ukrajna budapesti nagykövetségén is. H.D. 2025. februárban az ügyben szintén érintett másik szereplővel, M.T.-vel közösen egy kémszoftver beszerzése céljából fölvette a kapcsolatot egy ismert, kémszoftvert gyártó és forgalmazó céggel, de a szoftvert maga is megpróbálta beszerezni. Utóbbiban állítása szerint segítségére volt egy európai uniós ország titkosszolgálata.
H.D. 2025 májusában egy EU-tagállam nagykövetségén járt Budapesten, ahol titkosszolgálati jellegű eszközöket mutattak be számára, majd R.M. közvetítésével találkozott egy Rodri néven bemutatkozó férfival,
aki egy uniós ország titkosszolgálati munkatársának adta ki magát, és kérdéseket tett fel neki a magyarországi belpolitikai helyzettel összefüggésben
–.írja a jelentés.
A jelentés külön foglalkozik M.T.-vel, egy különben brit-magyar kettős állampolgárral, aki ellen korábban több alkalommal is folyt büntetőeljárás. A szolgálatok látókörébe M.T. egyrészt H.D.-vel való szoros munkakapcsolata, illetve korábbi magánnyomozati tevékenysége miatt került, utóbbi kapcsán azt állította, képes állami rendszerekből hatósági adatokat is megszerezni. M.T.-vel kapcsolatban a szolgálatok megállapították, hogy jövedelmének jelentős része egy észt bejegyzésű gazdasági társaságtól származik.
Azt észtek a legbiztosabb tipp
A titkosszolgálati jelentés sok kérdést hagy nyitva. Esetünkben a legfontosabb, hogy az ukrán kapcsolat mellett bár előkerül, hogy H.D.-nak uniós tagország próbált segítséget nyújtani kémszoftver beszerzésében, egy uniós tagország nagykövetségén titkosszolgálati eszközöket mutattak neki, ugyanitt egy uniós ország titkosszolgálati munkatársa faggatta a magyar belpolitikai helyzetről. A kérdés, hogy mely uniós tagországgal, esetleg uniós tagországokkal tartotta a kapcsolatot H.D. Elsőre Észtországra következtethetnénk, de mivel a jelentés ezt a kérdést nem oldja föl, csak H.D.-nek az észt R.M.-mel való kapcsolatát tekinthetjük kiindulópontnak.
Pontosan fogalmaz a titkosszolgálati jelentés
A kérdés tisztásása érdekében kérdeztük az aktuális Kormányinfón Gulyás Gergelyt arról érdeklődve, feloldható e esetleg az „uniós tagországok” megnevezés. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elöljáróban kiemelte, azon túl, ami a nyilvánosság előtt megjelent jelentésben szerepel, nem tud kiegészítéssel szolgálni, mert a több részlet nincs a titkosítás alól feloldva. Ugyanakkor hozzátette,
pontosan fogalmaz a titkosítás alól feloldott jelentés.
Arra a kérdésünkre, hogy számítani lehet-e arra, hogy a későbbiekben nyilvánosságra kerüljön, konkrétan mely uniós tagállam érintett a kémbotrányban, Gulyás Gergely úgy reagált, alapvetően a nyilvánosság pártján áll, így a későbbiekben további feloldásokat vár, ez ugyanakkor a titkosság minősítőjének a megítélésén is múlik.
Elhárítás folyamatban
A szöveg szerint H.D. a fentieken túl online, írásbeli kapcsolatban áll egy vagy több, fedőnéven bemutatkozó személlyel, aki(k) számára titkosszolgálati működés szerinti metódussal a magyar belpolitikát érintően kérdéseket és feladatokat adott/adtak. Ezen személy(ek) hátterének feltérképezése szintén az elhárítás vizsgálatának részét képezi.
A Pesti Srácok rákérdezett, hogy ez a szál köthető-e esetleg ahhoz a szintén a napokban nyilvánosságra hozott interjúhoz, amelyben egy rendőrszázados beszél H.D.-nak egy másik beszervezési kísérletéről, amely mögött az említett rendőr politikai motivációt sejt. Utóbbi ugyanis azt jelentené, hogy az elhárítás jelenleg is annak feltérképezésén dolgozik, ki, vagy kik próbálták H.D.-t ezen a másik szálon beszervezni. Nyilván, ha az elhárítási tevékenység folyamatban van, annak nem tett túl jót, hogy annak egyes részletei időközben nyilvánosságra kerültek.
A két ügy összekapcsolásához segítségként, a rendőri interjúban H.D. Gundalfként, míg M.T. Buddhaként szerepel. M.T. kilétével kapcsolatban az Index közölt nemrégiben további részleteket.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált, az említett elhárítási akció természetesen része a teljes eljárásnak, ugyanakkor, mint hozzátette, minden egyes olyan esetben, amikor a kémelhárítás, vagy bármilyen szolgálat folytat egy vizsgálatot, az a gyakorlat, hogy az egyes eljárási cselekményekbe a rendőrséget, mint nyomozóhatóságot a szolgálatok bevonják. Ellenben az évtizedes gyakorlatnak megfelelően ilyenkor nem adnak az adott rendőri szervnek vagy rendőrnek tájékoztatást arról, miért zajlik a nyomozás, mi áll annak hátterében, mert az államtitkokat nyilvánvalóan meg kell óvni.
Kiemelte,
a rendőrségnek ebben az esetben az a feladata, hogy a szolgálatok utasításának megfelelően egy nyomozási cselekményt elvégezzen
és az ahhoz szükséges információkat kell velük megosztani. Ebben az esetben is ez történt.
Borítókép: Illusztráció. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón. Fotó: MTI
