Rendkívül sokszínű és többféle érdektől vezérelt koalícióban venne részt Magyarország az Iszlám Állam elleni harcban.
Tavaly szeptemberben, amikor Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy Irak mellett Szíriában is légi csapásokat indít az Egyesült Államok a mára mindkét államban nagy területeket uraló radikális terrorszervezet, az Iszlám Állam ellen, már több mint 40 ország jelezte, hogy valamilyen formában – a humanitárius segélyektől a szárazföldi egységek küldéséig – részt venne a harcban.
Ha Magyarország Olaszországgal és Németországgal közösen csatlakozik az Iszlám Állam elleni harchoz, akkor az eddigi információk alapján hazánk 100-150 katonát küldhet az iraki kurd területekre, őrző-védő feladatok ellátására. Így a magyar katonák az iraki kormányerők mellett több fegyveres csoporttal is együttműködhetnek – mondta az InfoRádiónak Gazdik Gyula, a közszolgálati egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának tudományos főmunkatársa.
“Szárazföldi ütközetekben az iraki kormányerők, a kurd peshmerga erők, síita fegyveres csoportok vesznek részt, és még itt vannak az iráni különleges egységek, az al-Kudsz osztagok, Szulejmáni tábornoknak a különleges erői és vannak bizonyos szunnita fegyveres csoportok, amelyek Bagdaddal karöltve lépnek fel az Iszlám Állam ellen.”
Az Iszlám Állam iraki egységeinek bombázásában Nagy-Britannia és Franciaország is támogatja az Egyesült Államokat, nem beszélve Ausztráliáról és Kanadáról, amelyek a szárazföldi műveletekben is részt vesznek.
A polgárháború miatt destabilizálódott Szíriában azonban másképp próbálja visszaszorítani az Iszlám Államot a koalíció. Itt szárazföldön elsősorban az Aszad-rezsim erői harcolnak, míg a bombázásokban mivel az európai országok nem kívánják segíteni Damaszkuszt, hat arab monarchia csatlakozott az Egyesült Államokhoz: Szaúd-Arábia, Bahrein, Katar, Jordánia, az emírségek és Marokkó, ám utóbbi kettő a Jordán pilóta kivégzése óta már nem hajt végre több bombázást
Forrás: inforadio.hu
