Szinte minden munkaadó – a válaszadók 94 százaléka – tisztában van az infláció jelentette kihívással, vagyis azzal, hogy a munkavállalók a bőrükön érzik az árak emelkedését. A dolgozók reáljövedelme jelentősen csökken a válaszadók 71 százaléka szerint, és közel, ugyanennyien vélik úgy, hogy az alacsonyabb jövedelműeket jobban sújtja az infláció – összegezte saját kutatásának eredményeit az Edenred.
Százból 94 vezető arról számolt be, hogy az infláció hatásainak ellensúlyozása érdekében az idei év első négy hónapjában már emeltek bért.
A megkérdezett vezetők csaknem kétharmada (64 százalék) szerint ugyanakkor az eddig biztosított béremelés csak részben ellensúlyozza az élelmiszerárak drágulását, míg 32 százalék szerint nem beszélhetünk jelentős kompenzációról. A válaszadók túlnyomó többsége – 93 százaléka – érzi úgy, hogy további bérfejlesztésre lenne szükség.
A kérdéshez a nagyvállalatok és a kis- és közepes vállalkozások vezetői is hasonlóan viszonyulnak. Ugyanakkor a válaszadók 35 százaléka úgy látja, bármennyire is szükséges lenne, idén nem tudja fejleszteni a béreket.
A megkérdezettek 11 százaléka csak az év végén tud adni, míg a vezetők 15 százalékának van konkrét béremelési terve a következő egy-három hónapra. Ők további öt-tíz százalékos bérfejlesztést terveznek.
Jelentős eltérések mutatkoznak ugyanakkor a béremelés mértékét illetően. Az év eddigi részében bért emelő társaságok
- csaknem kétharmada öt-tíz százalék között növelte a fizetéseket,
- míg a vállalkozások 18 százaléka 11 és 15 százalék között emelt.
- A cégek nyolc százalékánál öt százalék alatti bérfejlesztés történt,
- de ugyanennyi szervezetnél meghaladta a 15 százalékot a keresetek rendezése.
Az Edenred kutatása kitért a béren kívüli juttatásokra is. A megkérdezettek háromnegyede él a juttatások lehetőségével:
- az ötszáz főnél több embert foglalkoztató cégek 92 százaléka,
- a kkv-k csaknem 70 százaléka kínál valamilyen béren kívüli juttatást.
- A cégek kétharmada minden dolgozójának ad valamilyen kafetériát.
A felmérés alapján látszik az is, hogy
a vállalkozások jellemzően nem a kafetéria emelésével igyekeztek kompenzálni a növekvő infláció hatásait. A béren kívüli juttatások összege a legtöbb cégnél megegyezik a tavalyival.
Dacára annak, hogy ezekkel a megoldásokkal kedvezőbb adózási feltételek mellett növelhető a dolgozók jövedelme, valamint annak felhasználása rugalmasabb is annak köszönhetően, hogy a Szép-kártya idén februártól nemcsak szállásra és szabadidős tevékenységre, valamint melegkonyhás szolgáltatásokra használható fel, hanem élelmiszer-vásárlásra is.
Míg a cégek túlnyomó többsége emelte a fizetéseket, alig több mint negyedük növelte a juttatások összegét, és csupán három százalékuk az, aki idén vezette be a kafetériát. Ugyanakkor változás körvonalazódik:
a cégek 39 százaléka már mérlegeli, hogy béren kívüli juttatás formájában segítse munkavállalói helyzetét.
Ez pedig arra enged következtetni, hogy egyre többen ismerik fel, a juttatási csomaggal alacsonyabb költségek mellett tudják támogatni dolgozóikat.
