A rendszerváltás óta nem láttunk ilyet: száguld a magyar gazdaság

Az előzetesen közzétett 4,8% helyett 4,9%-kal nőtt az idei harmadik negyedévben a magyar GDP a nyers adat szerint éves alapon, de nagyobb a felfelé módosítás a szezonálisan és munkanap tényezővel igazított adatnál: ott ma 5,2%-os szárnyalásról számolt be a KSH az 5%-os előzetes adat után. A friss adat legalább 1996 óta, de nagy valószínűséggel a rendszerváltás óta a leggyorsabb növekedést jelenti ezen mutató szerint. Mindez összefügg azzal, hogy negyedéves alapon nem 1,2%-kal, hanem 1,3%-kal nőtt a magyar gazdaság. Az adatok szerint igencsak széles bázisú, a legtöbb ágazat teljesítményével összefügg ez a szárnyalás, de kiemelendő a szolgáltatások, az építőipar és az ipar teljesítménye. Figyelemre méltó, hogy az első háromnegyed évben a nyers adatok alapján 4,8%-kal nőtt a magyar gazdaság.

A KSH részletes adatai szerint az idei harmadik negyedévben a GDP termelési oldalán:

• A mezőgazdaság hozzáadott értéke 3,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az előzetes adatok kommentálásakor a KSH szakértője megjegyezte, hogy például a jó kukoricatermés fontos szerepet játszott ebben.
• Az ipar teljesítménye 2,7%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 2,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A gép és gépi berendezés gyártása, valamint a közúti jármű gyártása kivételével a jelentősebb súlyú feldolgozóipari ágazatok mindegyike bővült.
• Az építőipar hozzáadott értéke 28%-kal emelkedett, ezen belül minden ágazatban erőteljes növekedés jellemző.
• A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,8%-kal nőtt, a legnagyobb bővülést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (6,9%) érte el. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes teljesítménye 6,4%-kal nőtt. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 5,1, a szállítás, raktározásé 3,7%-kal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,5%-kal növekedett, amit nagyrészt a pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetetten mért díjának (FISIM) javulása okozott, emellett a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások hitel- és betétállománya is emelkedett. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke nem változott.

Reklám

A GDP felhasználási oldalán a KSH adatai szerint az alábbiak lényegesek:

• A háztartások tényleges fogyasztása 4,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,3%-kal nőtt, ezen belül a legtöbb kiadási csoportban szintén volumennövekedést mértünk. A kiadási csoportok közül a szabadidő, kultúra, a lakberendezés, lakásfelszerelés, a hírközlés, a közlekedés, valamint az egyéb termékek és szolgáltatások esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,9%-kal nőtt.
• A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,2%-kal bővült, a közösségi fogyasztásé lényegében stagnált (+0,1%). A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,0%-kal lett nagyobb.
• A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4,0%-kal emelkedett.
• A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentősen növekedett, a III. negyedévben 20%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké nagymértékben, előbbi nagyobb ütemben nőtt. Szinte valamennyi gazdasági ágban bővült a beruházási volumen.
• A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 15%-kal nőtt.
• A belföldi felhasználás a III. negyedévben összességében 7,2%-kal emelkedett.

Amint azt már az előzetes adatok kapcsán is összefoglaltuk, a rendkívül gyors magyar növekedésnek két főbb karakteres motorja van:

• Az egyik a lakossági jövedelmek bővülése, ami a fogyasztást pörgeti. Bár a reálkeresetek növekedése az elmúlt hónapokban kicsit visszafogottabb lett, ám eközben a háztartások hitelfelvételi hajlandósága erősödött.
• A másik fontos növekedési faktor az EU-forrás, pontosabban az ezt megelőlegező költségvetési költekezés. Ennek köszönhetően óriási összegek áramlanak a gazdaságba, amelyek keresleti oldalról húzzák a GDP-t és pörgetik az építőipart, illetve az ipart.
• Bár a felülvizsgált adat még az előzetesnél is nagyobb mértékben eltér a piaci várakozásoktól, előretekintve a lassulást ígérő pálya nem nagyon változott. Az ugyanis továbbra is érvényes, hogy a GDP-bővülésnek vannak nem fenntartható elemei. Az azonban a negyedévről negyedévre meglepetést okozó GDP-adat láttán nagy kérdés, hogy ez a pálya valóban annyira meredek lesz-e, mint ahogy azzal többnyire számoltak a szakértők. A jövő évi GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzések konszenzusa egyébként 3,5%.

A lefelé mutató kockázatok az alábbiak lehetnek:

• A nemzetközi konjunktúra érezhetően lanyhul, különösen az európai gazdaságok vesztenek lendületet (ld. alábbi ábra), de amint azt a tegnapi amerikai részvénypiaci zuhanás kapcsán kiemeltük: ott is a növekedési félelmek kezdek eluralkodni.
• A magyar belső felhasználás gyors bővülése az importigény miatt elkezdte rontani a külső egyensúlyt, ami felveti a kérdést, hogy folytatódhat-e hasonló tempóban a bérek emelkedése.
• Ugyanakkor a hitelezés felfutása, a kitartó építőipari konjunktúra, illetve az, hogy az uniós forrásfelhasználás jövőre fut a csúcsára, felveti annak a lehetőségét, hogy kedvező külső környezet mellett 2019-ben sem látunk még érdemi lassulást, és az csak 2020-ban érkezik majd.