„Több mint száz évvel ezelőtt ilyenkor székely hazafiak elindultak Kolozsvár felé, hogy egy újabb próbálkozás árán hátha meg tudják védeni szülőföldjüket, szeretteiket a túlerőben levő és már betört román csapatoktól.
„Több mint száz évvel ezelőtt ilyenkor székely hazafiak elindultak Kolozsvár felé, hogy egy újabb próbálkozás árán hátha meg tudják védeni szülőföldjüket, szeretteiket a túlerőben levő és már betört román csapatoktól.
– fogalmazott a mindenki által csak Tisztiként ismert Gergely István. Az egykori csíksomlyói plébános, az árvaházakból kinőtt fiatalokat segítő Csibész Alapítvány létrehozója hozzátette:
jelenkori küzdelmeinkben erőt meríthetünk a székely ifjak hazafiságából.
Az eseményen Csapai Árpád egyetemi lelkész felidézte, hogy az 1800-as évek végén már a közvélekedés is érezte, hogy az országhatárokat jelezni kell valamilyen formában. „Az akkori történelmi helyzet világossá tette, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hatalmas területen fekszik, így több országnak is fájt rá a foga” – mondta. Kiemelte:
az eleve esélytelennek titulált székely megmozdulás óriási túlerővel nézett farkasszemet.
„Mégis sikerült hónapokig visszatartani a Szineváraljától Bölényesig terjedő szakaszon a demarkációs vonalakon betódulni szándékozó egységeket. Mi ezt az egész történetet kötelesek vagyunk Isten elé vinni és meghatározni, miben kell határt szabnunk mai korunkban”. Rámutatott:
őseink az igazságtalanságnak próbáltak véget vetni száz évvel ezelőtt, mi pedig ma ugyanúgy felelősek vagyunk saját magunkért, családjainkért és szülőhazánkért.
A közös imákat követően a magyar és székely himnuszok eléneklése alatt ünnepélyesen felvonták a magyar lobogót.
Az emlékműnél koszorút helyezett el Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, Hargita megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője, Tóth László, továbbá Tánczos Barna szenátor-, illetve Hajdú Gábor parlamenti képviselő-jelöltek.
