A Márton-napi népszokások az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek. Ezt az ünnepet tartják Marosszék két településén is.
Márton napja a karácsonyt megelőző negyven napos böjt előtti utolsó ünnep, ezért ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, mert „aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés. A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. Úgy tartották, az ivással erőt és egészséget töltenek magukba.
Húsz éves múltja van Nyárádszentmártonban
Nyárádszentmártonban idén huszadik alkalommal rendeznek ünnepséget a falu egykori védőszentje, Szent Márton tiszteletére. A jubileumi alkalomból kétnaposra tervezték a programot: szombaton délelőtt 10 órától a kultúrotthonban táncházban „melegíthetnek be” a gyerekek, 11 órától vetélkedőt szerveznek a felső tagozatos diákoknak Szent Márton életéről és a hozzá kapcsolódó legendákról, eközben a kisebbek gyermekfoglalkozásokon vesznek részt. Este Márton-napi bálba várják a falu apraját-nagyját,az ifjúsági egylet bemutatja Kéri Ferenc A beteg disznó című népi komédiáját, majd ismét látható lesz az idei szüreti bálkor bemutatott néptánc, ezt követően pedig táncházban húzzák a talpalávalót.
Vasárnap 11 órától a katolikus haranglábnál tartanak szentmisét, délben az unitárius templomban ökumenikus istentiszteletet, amelynek keretében megünneplik a Nyárádszentmárton-Csíkfalvi Orbók Kata Unitárius Nőszövetség megalakulásának huszadik évfordulóját is. Ezt követően a szomszédos telken libazsíros kenyérrel vendégelik meg a résztvevőket, de a nap az új bor megkóstolásának is alkalma. Számos tárgyat, ajándékot sorsolnak ki, a főnyeremény pedig természetesen idén is egy Márton-napi liba lesz.
Vigasság Erdőszentgyörgyön is
Szombaton délután negyedszer szervez Máron-napi vigasságot Erdőszentgyörgyön a helyi Százfonat Szociokulturális Egyesület a Rhédey-palota udvarán. A 13 órától kezdődő eseményen a gyerekek számára kézműves foglalkozásokat és játékos versenyeket szerveznek, ugyancsak számukra hirdettek töklámpás versenyt értékes jutalmakkal. Ismét lesz Márton-napi vásár, ahová a helyi termelőket és kézműveseket várják, továbbá felhívást intéztek a pedagógusokhoz, gyerekekhez és szülőkhöz, hogy gyűjtsék össze és a vásárban adják el a már nem használt, de jó állapotban lévő ruhákat, játékokat és egyéb használható tárgyakat, a bevételt pedig a csoportok, osztályok saját céljaikra használhatják fel. Sorsjegyeket is lehet vásárolni, mert a szerencsés Márton-napi ludat vihet haza, de az árusok legszebb asztalát és cégérét is díjazni fogják. A rendezvény 18 órától a művelődési házban folytatódik néptánc-előadással és táncházzal.
Csibi Attila Zoltán polgármester olyan rendezvénynek tartja a Vigasságot, amely kultúránk, hagyományaink megtartására irányul, és belekapcsolódik a település apraja-nagyja. Fontos, hogy egyre több rendezvény van a városban, „ami életet jelent, jövőt mutat és fejlődést generál. Jó érzés látni, tapasztalni azt, hogy a szentgyörgyiek tesznek, akarnak, szerveznek és megélik az örökségüket” – nyilatkozta lapunknak az elöljáró, aki szerint a kisváros az elmúlt években szerves része lett a Maros megyei és székelyföldi hagyományokat és kultúrát ápolók közösségének.
Forrás: szekelyhon.ro
