Átadták kedden az Ázsiát Európával a Boszporusz-szoros alatt összekötő isztambuli vasúti alagutat. A közlekedési vonal terve 150 évvel ezelőtt született meg, szellemi atyjának I. Abdul-Medzsid oszmán szultánt tartják.
Építése 2005-ben kezdődött és négy éven belül el kellett volna készülnie, de közben fontos régészeti leletek kerültek elő a földből, köztük egy 4. századi bizánci kikötő maradványai az európai oldalon 13 hajóronccsal. Egyes leletek 8500 évesek.
“Elődeink 150 éves álmát valósítottuk meg ma összekötve a két földrészt és azok népeit” – mondta Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök az avatási ünnepségen, amelyen részt vett Abe Sindzó japán kormányfő is. Ennek magyarázata, hogy az alagút fő finanszírozója a Japán Nemzetközi Együttműködési Bank. Az alagút 5,5 milliárd török lírába – 580 milliárd forintnyi összegbe – került.
“Japán és Törökország Ázsia két széle. Álmodjunk együtt arról, hogy gyorsvasút köti össze Tokiót Isztambulon keresztül Londonnal” – mondta Sindzó.
Nem mindenki lelkendezett. Erdogant “fáraói vállalkozásokkal” vádolják politikai ellenfelei. A Marmaray csak egy Erdogan becsvágyónak minősített projektjei közül. A török kormányfő egy másik, közúti közlekedésre alkalmas alagút, egy harmadik Boszporusz-híd, egy, valamint a világ legnagyobb repülőterének a megépítését is tervezi.
Az alagútavatást a Török Köztársaság megalapításának 90. évfordulójára időzítették. Isztambulban a kétszeres ünnep ellenére ezrek tüntettek Erdogan konzervatív iszlám irányvonala ellen, amely a demonstrálók szerint csonkítja a köztársaság világi voltát és erősíti iszlám jellegét.
MTI
