Mik azok a pre- és probiotikumok?
A probiotikumokról dióhéjban
Probiotikumoknak azokat a baktériumokat nevezzük, amelyek a szájon keresztül bejutva, a beleket elérve, ott megtapadva jótékony hatást fejtenek ki a szervezetünkre. Ezek kivétel nélkül tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok. A tejsavbaktériumok legismertebb törzsei a Lactobacillus, kisebb részben pedig a Streptococcus-nemzetséghez tartoznak.
Probiotikumot vihetünk be a szervezetünkbe táplálék, így például joghurtok formájában, de akár étrend-kiegészítők segítségével is, melyek fogyasztásával a bélflóra egyensúlyát állíthatjuk helyre, illetve erősíthetjük immunrendszerünket is, például az allergiás megbetegedésekkel szemben, vagy az autoimmun kórképek megelőzése érdekében.
Mindent a prebiotikumokról
Természetes állapotban számos élelmiszerben előfordulnak, így a hagymafélékben, az articsókában, a zabpehelyben, a búzában, az anyatejben és az érett sajtokban is.
Kettő az egyben: a szinbiotikumok
Együttesen szinbiotikumnak hívjuk a probiotikumok és a prebiotikumok együttesét, vagyis az olyan készítményeket, melyek alkalmazása során a két tényező előnyös hatása összegződik.
Mikor lehet szükség a pro- és prebiotikumokra?
Akár az egyoldalú táplálkozás, akár a különféle fertőzések (pl. gyomor- vagy bélhurut) vagy az antibiotikumos kezelés, esetleg a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, dohányzás, stressz is felboríthatja a bélflóra egyensúlyát. Ilyenkor a helyreállítás kéttényezős: a károsító tényezőket meg kell szüntetni, a károsodott flórát pedig helyreállítani.
A probiotikumos készítmények gyakori fogyasztásával csökkenthető az ún. rossz, azaz LDL-koleszterin szintje is, és eredménnyel alkalmazhatók a nyáron gyakran fellépő ún. “utazók hasmenése” megelőzésére is.
Forrás: hazipatika.com
