Akác-koalíció alakult az akác és az akácméz védelmére, miután természetvédelmi indokra hivatkozva kiirtanák ezeket az erdőket Európában – hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában. Különösen hátrányosan érintené a döntés Magyarországot, amely a kontinens legnagyobb akácfa és akácméz termelője.

Európa akácerdeinek a fele Magyarországon található és a kontinens akácmézforgalmának 70 százaléka is innen származik. Ennek szakadhat vége, mert természetvédő szervezetek lobbitevékenységének hatására Brüsszel kiirtathatja a növényt az unió egész területéről.
Glattfelder Béla néppárti képviselő műsorunknak elmondta: azért vált aktuálissá a kérdés, mert az Európai Bizottság rendelettervezetet készít elő az úgynevezett idegenhonos özönfajokkal kapcsolatban, és megvan a kockázata, hogy akácot is idesorolják. Ezt a fafajt már ma is üldözik, sok helyen nem engedik az akácerdőket újratelepíteni, természetesen megújulni, nem adnak támogatást sem erdő-, sem energiaerdő-telepítésre, ami elfogadhatatlan és káros gyakorlat – jelentette ki.
Magyarországon jelenleg 420-430 ezer hektáron található akácerdő. Tény, hogy nem őshonos, de gazdasági, erdőgazdálkodási és különösen méhészeti szempontból az egyik legfontosabb – közölte Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. „Sok éves átlagban 40-60 százalékát akácerdőről termeljük a mézeinknek. Az akácméz felvásárlói ára mindig magasabb, mint a virágmézeké, a legtöbb bevételt a magyar méhészeknek ez biztosítja. A virágzati ciklusban két pozícióban is tudják a méhészek legeltetni a méheiket”, tehát a bevétel még stabilabb – fogalmazott, hozzátéve: a kiváló magyar akácméz exportszempontból is nagyon fontos.
Mivel Európában csak nekünk vannak jelentős akácerdeink, nem számíthatunk szövetségesre az uniós döntéshez, idehaza viszont méhész és erdészszervezetek, kutatóintézetek, a Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szövetséget hozott létre – hangzott el a műsorban. Az akác-koalíció célja, hogy fellépjen a korlátozó intézkedésekkel szemben, megakadályozza, hogy az akácot kiirtsák, továbbá megvédje a méhészeket. A Magosz kezdeményezésére a koalíciót Kárpát-medenceivé bővítenék. Glattfelder Béla szerint az akácfa és -méz közvetett védelmét szolgálná az is, ha hungarikummá nyilvánítanák a termékeket, szavai szerint ennek érdekében megtörténtek az első lépések.
Alább egy 12 perces film Fekete István Emberpor című elbeszéléskötetéből: Az akácfa. Az elbeszélés a magyar ember és az akácfa szoros kapcsolatáról szól az író utánozhatatlan stílusában.

A magyar méhészeket akarja tönkretenni az EU:

[Forrás: kuruc.info, Kossuth Rádió; fotó: Országalbum]


























A cím így téves! Nem errõl van szó.
Helyesen olvashatjuk lejjebb:
“Glattfelder Béla néppárti képviselő műsorunknak elmondta: azért vált aktuálissá a kérdés, mert az Európai Bizottság RENDELETTERVEZETET készít elő az úgynevezett IDEGENHONOS ÖZÖNFAJOKKAL kapcsolatban, és megvan a kockázata, hogy akácot is idesorolják.”
Különben a fehér-akác több országban rég az “özönfajok” között szerepel, még õshazájában az USA-ban is!
*
AKIT ÉRDEKEL AZ EU & AKÁC KÉRDÉS >
https://molnar-v-attila.blogspot.ca/2014/02/a-feher-akacrol-es-az-europai-bizottsag.html?spref=fb
Köszönöm szépen, elolvastam végig Molnár Attila cikkét , érdekes és nagyon informatív. Mi csak leközlünk egy-egy cikket, nagyon örülünk ha valaki fölhívja a figyelmünket egy másik fajta véleményre is!!! Természetesen az olvasóra van bízva a véleményformálás és mi az ön által figyelmünkbe ajánlott cikkel is ezt tesszük. Köszönet még egyszer !!
Ma reggel ismét az akácfáink elleni EU-s támadásokról adott hírt a Rádió, azzal érvelnek, hogy az akác nálunk nem őshonos …
Javaslatom: KÖVETELJÜK az EU minden olyan tagállamától, akik az akácfáink ellen buzgólkodnak, hogy először tiltsák ki az ő országaikból a burgonyát és a kukoricát – egyik sem “őshonos” Európában. A kukoricát 1493-ban Kolumbusz Kristóf és Csapata, a burgonyát 1540-ben Pizzaró hozta Dél-Amerikából, pontosabban Peruból és Chiléből. Kilépek az EU-ból, ha mindenbe beleüti az orrát….