Akác-koalíció alakult az akác és az akácméz védelmére, miután természetvédelmi indokra hivatkozva kiirtanák ezeket az erdőket Európában – hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában. Különösen hátrányosan érintené a döntés Magyarországot, amely a kontinens legnagyobb akácfa és akácméz termelője.

Brüsszelnek nem kell az akácos út
Brüsszelnek nem kell az akácos út

Európa akácerdeinek a fele Magyarországon található és a kontinens akácmézforgalmának 70 százaléka is innen származik. Ennek szakadhat vége, mert természetvédő szervezetek lobbitevékenységének hatására Brüsszel kiirtathatja a növényt az unió egész területéről.

Glattfelder Béla néppárti képviselő műsorunknak elmondta: azért vált aktuálissá a kérdés, mert az Európai Bizottság rendelettervezetet készít elő az úgynevezett idegenhonos özönfajokkal kapcsolatban, és megvan a kockázata, hogy akácot is idesorolják. Ezt a fafajt már ma is üldözik, sok helyen nem engedik az akácerdőket újratelepíteni, természetesen megújulni, nem adnak támogatást sem erdő-, sem energiaerdő-telepítésre, ami elfogadhatatlan és káros gyakorlat – jelentette ki.

Magyarországon jelenleg 420-430 ezer hektáron található akácerdő. Tény, hogy nem őshonos, de gazdasági, erdőgazdálkodási és különösen méhészeti szempontból az egyik legfontosabb – közölte Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. „Sok éves átlagban 40-60 százalékát akácerdőről termeljük a mézeinknek. Az akácméz felvásárlói ára mindig magasabb, mint a virágmézeké, a legtöbb bevételt a magyar méhészeknek ez biztosítja. A virágzati ciklusban két pozícióban is tudják a méhészek legeltetni a méheiket”, tehát a bevétel még stabilabb – fogalmazott, hozzátéve: a kiváló magyar akácméz exportszempontból is nagyon fontos.

Reklám
Tas J Nadas, Esq


Mivel Európában csak nekünk vannak jelentős akácerdeink, nem számíthatunk szövetségesre az uniós döntéshez, idehaza viszont méhész és erdészszervezetek, kutatóintézetek, a Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szövetséget hozott létre – hangzott el a műsorban. Az akác-koalíció célja, hogy fellépjen a korlátozó intézkedésekkel szemben, megakadályozza, hogy az akácot kiirtsák, továbbá megvédje a méhészeket. A Magosz kezdeményezésére a koalíciót Kárpát-medenceivé bővítenék. Glattfelder Béla szerint az akácfa és -méz közvetett védelmét szolgálná az is, ha hungarikummá nyilvánítanák a termékeket, szavai szerint ennek érdekében megtörténtek az első lépések.

Alább egy 12 perces film Fekete István Emberpor című elbeszéléskötetéből: Az akácfa. Az elbeszélés a magyar ember és az akácfa szoros kapcsolatáról szól az író utánozhatatlan stílusában.

YouTube player

A magyar méhészeket akarja tönkretenni az EU:

YouTube player

[Forrás: kuruc.info, Kossuth Rádió; fotó: Országalbum]



3 COMMENTS

  1. A cím így téves! Nem errõl van szó.
    Helyesen olvashatjuk lejjebb:
    “Glattfelder Béla néppárti képviselő műsorunknak elmondta: azért vált aktuálissá a kérdés, mert az Európai Bizottság RENDELETTERVEZETET készít elő az úgynevezett IDEGENHONOS ÖZÖNFAJOKKAL kapcsolatban, és megvan a kockázata, hogy akácot is idesorolják.”
    Különben a fehér-akác több országban rég az “özönfajok” között szerepel, még õshazájában az USA-ban is!
    *
    AKIT ÉRDEKEL AZ EU & AKÁC KÉRDÉS >
    https://molnar-v-attila.blogspot.ca/2014/02/a-feher-akacrol-es-az-europai-bizottsag.html?spref=fb

    • Köszönöm szépen, elolvastam végig Molnár Attila cikkét , érdekes és nagyon informatív. Mi csak leközlünk egy-egy cikket, nagyon örülünk ha valaki fölhívja a figyelmünket egy másik fajta véleményre is!!! Természetesen az olvasóra van bízva a véleményformálás és mi az ön által figyelmünkbe ajánlott cikkel is ezt tesszük. Köszönet még egyszer !!

  2. Ma reggel ismét az akácfáink elleni EU-s támadásokról adott hírt a Rádió, azzal érvelnek, hogy az akác nálunk nem őshonos …

    Javaslatom: KÖVETELJÜK az EU minden olyan tagállamától, akik az akácfáink ellen buzgólkodnak, hogy először tiltsák ki az ő országaikból a burgonyát és a kukoricát – egyik sem “őshonos” Európában. A kukoricát 1493-ban Kolumbusz Kristóf és Csapata, a burgonyát 1540-ben Pizzaró hozta Dél-Amerikából, pontosabban Peruból és Chiléből. Kilépek az EU-ból, ha mindenbe beleüti az orrát….

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.