Döbbenetes adatok hangzottak el a Hargita megyei prefektusi kollégium – amelyet az állami hivatalok helyi vezetői alkotnak – február 29-i ülésén. A megye elöregedése mellett a fiatalok külföldre vándorlása, a humán erőforrás, a szakemberek, a befektetők, az autópálya, az ipari park hiánya okozza a legnagyobb gondot a megyében.
Az ilyenkor kötelező politikai násztánc és udvariaskodó mellébeszélés után Barabás Csaba, a megyei tanács egyik gazdasági irodavezetője elhívta a figyelmet, hogy jelentősen megfogyatkozott Hargita megye lakossága: 10 százalékkal csökkent az elmúlt 20 évben. A 0-19 év közötti lakosok száma pedig még tragikusabban: a felére fogyott – ez a következménye annak, hogy egyre több fiatal vándorol külföldre jobb megélhetési lehetőséget keresve. További adatok szerint a megye polgárainak 25 százaléka nyugdíjas, ez azt jelenti, hogy elöregedett a lakosság. A Hargita megyei városok közül Gyergyószentmiklóson a legnagyobb a munkanélküliség, a legkisebb pedig Csíkszeredában, országos szinten pedig a megye a középmezőnyben helyezkedik el.
A szakemberhiányt akkor lehet megoldani, ha a vállalkozók együttműködnek a szakiskolákkal, az érintett közintézményekkel, hiszen közösen új szakok oktatását lehetne bevezetni. Barabási jelezte: kevés befektető érkezik a megyébe, ezen változtatni lehet a befektetési lehetőségek népszerűsítésével megfelelő helyeken.
Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke csak annyit tudott erre reagálni: vizsgálják meg, miért zárnak be a Hargita megyei cégek, no és hogy segíteni kell a kisebb helyi vállalkozásokat is. Pártja, az RMDSZ gyakorlatilag 26 éve „kormányozza és uralja” a székelyföldi megyét az „Itthon, jobban, együtt”, az „Itthon, fiatalon” és a „Minden magyar számít” szlogenek jegyében.
Böjte Csaba ferences szerzetes is részt vett a prefektusi kollégium soros ülésén, felszólalásában sérelmezte, hogy megyeszerte számos ellenőrzést tartanak a gyermekvédelmi központokban működő konyhákon. „Hargita megyében a konyhák modern felszerelését kérik, amelyre nincs anyagi lehetőségünk, ugyanakkor más megyékben nem tapasztaltam ezt a szintű ellenőrzést” – hangsúlyozta Csaba testvér. „Ne kérjenek olyant, amit a törvény sem kér” – tette hozzá az atya. Egy másik problémaként a gondozásba vétel során felmerülő papírmunkát említette, amellyel sokszor hónapok telnek el. Ez pedig hosszú idő ahhoz képest, hogy munkájuk a megelőzést szolgálja, ugyanakkor sokszor veszélyben levő gyereken kell segíteni. Böjte atya elmondása szerint közel 23 éves tevékenységük során több mint 3000 gyerek érte el a felnőttkort a gondozásukban, közülük többen családot alapítottak.
Forrás: itthon.ma
