Nobel-békedíjra jelölték Donald Trump amerikai elnököt az Egyesült Arab Emírségek és Izrael közötti viszony rendezésében betöltött szerepéért – értesült a Fox News. A jelölést Christian Tybring-Gjedde norvég parlamenti képviselő terjesztette be a Nobel-bizottsághoz.
Levelében mindenekelőtt méltatta, hogy Jordánia és Egyiptom után harmadik arab államként augusztus 13-án az Egyesült Arab Emírségek hivatalosan is felvette a kapcsolatokat a zsidó állammal. Ezen kívül kiemelte, hogy megszakítva az előző amerikai elnökök 39 éve tartó hagyományát, Donald Trump nem új háborút kezdett, hanem a csapatkivonások mellett döntött, valamint más nemzetközi konfliktusokban is közvetítőként lépett fel.
Nem vagyok egy nagy Trump-támogató. A bizottságnak a tényekre kell figyelnie, és azok alapján ítélnie – nem pedig az alapján, ahogy néha viselkedik. Sokan, akik az utóbbi években Nobel-békedíjat kaptak, sokkal kevesebbet tettek, mint Donald Trump. Barack Obama például semmit nem csinált
– nyilatkozta a Fox Newsnak a konzervatív norvég képviselő, azt bizonygatva, hogy egyáltalán nem célja lekötelezni az amerikai elnököt.
A Haladás Párt politikusa utolsó mondatával arra utalt, hogy 2009-ben Barack Obama nyerte el a rangos elismerést, „a nemzetközi diplomácia és a népek közötti együttműködés terén végzett rendkívüli erőfeszítéseiért”. A Nobel-bizottság döntését már akkor is sokan értetlenkedve fogadták, hiszen a demokrata elnök még egy éve sem volt hivatalban, a legtöbb ügyben legfeljebb ígéretekig jutott. Magát Barack Obamát is meglepte a siker, akkor úgy nyilatkozott, hogy megtisztelve érzi magát, de az elismerést nem érdemelte ki. A Fox News emlékeztetett rá, hogy Obamán kívül eddig három amerikai elnököt ismertek el Nobel-békedíjjal. Először 1906-ban Theodore Rooseveltet, az orosz–japán háborút lezárásában végzett közvetítő szerepéért, majd 1919-ben Woodrow Wilsont, az ENSZ elődjének számító Népszövetség életre hívásáért. Végül már hivatali idején kívül, 2002-ben Jimmy Cartert a nemzetközi konfliktusok békés rendezéséért tett erőfeszítéseiért. Ugyancsak Nobel-békedíjat ért 1978-ben Anvar asz-Szadat egyiptomi elnöknek és Menáhém Begín izraeli miniszterelnöknek a két ország közötti történelmi békekötés. Majd 1994-ben Jasszer Arafat palesztin vezetőt, Jichák Rabin izraeli kormányfőt és Simon Peresz államfőt ismerték el az oslói megállapodás után.
Nem ez az első alkalom egyébként, hogy Donald Trumpot felterjesztik a díjra. Ugyanez a norvég képviselő egy kollégájával már 2018-ban is jelölte az amerikai elnököt, miután Szingapúrban Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel történelmi tárgyalásokat folytattak, amivel óriási és fontos lépést tettek a lefegyverzésért és a békéért Dél-Korea és Észak-Korea között. Ezek a nagy reményekkel várt egyeztetések végül zátonyra futottak, de Phenjan például azóta sem hajtott végre kísérleti robbantásokat, és a rakétatesztjei is megritkultak. Az amerikai elnök is hangot adott már néhányszor annak a véleményének, hogy megérdemelné a díjat. Idén januárban például egy gyűlésen beszélt arról, hogy „ő mentett meg egy országot a háborúról, de más kapta az elismerést”, amivel valószínűleg a tavalyi győztesre, Abij Ahmed etióp miniszterelnökre utalt, aki rendezte országa határvitáját Eritreával.
Az idei Nobel-békedíjak jelölési szakasza már februárban lezárult. A jövő évi győztest leghamarabb 2021 októberében hirdethetik ki, az elismerésről egy ötfős bizottság dönt. A Nobel-díj honlapja szerint a jelöltek nevét alapvetően ötven évig titkosítják, a jelölésről senkit, még a jelöltet sem értesítik.
