Míg 2012-ben összesen 2157 ember kért menekültstátust Magyarországon, addig 2013-ban május végéig közel 7500 fő. A legtöbben Koszovóból, Pakisztánból, Afganisztánból, Algériából és Szíriából érkeztek. Ezzel párhuzamosan, egyre többen próbálnak meg visszaélni a menekültügyi eljárással. Őket senki sem üldözte hazájukban, csupán a jobb élet reményében keltek útra. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, tíz év múlva kétszázezer menekültről kell hosszabb-rövidebb ideig gondoskodia a magyar államnak.
Többségében nem menekültekről van szó
A Magyarországra érkezők közül sokan az igazságszolgáltatás elől menekültek el hazájukból. Sokan súlyos erőszakos bűncselekményeket követtek el, számtalan gyilkos rejtőzködik az „ártatlan, szerencsétlen menekültek” között.
Rengeteg az úgynevezett „gazdasági menekült”. Ezek a személyek olyan országokból érkeznek, ahol nincs olyan konfliktus, amire alapozhatnák menedékkérelmüket. Őket nagyrészt az Európai Bizottság azon döntése bátorította föl miszerint: a „menekülteket” tilos Idegenrendészeti őrizetbe venni, mozgásukat korlátozni. Ez a gyakorlatban annyit jelet, hogyha valaki menekültként jelentkezik a határon, akkor a magyar állam köteles kérelmének elbírálásig gondoskodni róla, de szabad mozgásában nem korlátozhatja. Ennek a liberalizációnak köszönhetően, egyre többen érkeznek.
Nyugatról is jöhetnek „menekültek”
A Nyugat-európai országok igyekeznek arra késztetni a keleti periféria országait, hogy maguk is fogadják be a menekülteket. 2013 januárjától az EU tagállamok az uniós alapokból pénzügyi támogatást kaphatnak abból a célból, hogy EU-n kívüli területekről saját területükre menekülteket fogadjanak be, ez az úgynevezett áttelepítés. Így a nyugaton felgyülemlett „menekültek” egy részét megpróbálják az eddig nem, vagy alig érintett országokban szétteríteni. Ezt menekültenként akár 6 ezer euróval is támogatná az EU. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a „menekülteket” sem ejtették teljesen a fejükre, és eszük ágában sincs a perifériára költözni.
Nyugat-Európából azt a multikulturális modellt szeretnék a keleti végekbe exportálni, ami már ott csődöt mondott. Elég, ha a londoni, vagy párizsi beilleszkedni képtelen bevándorlók randalírozásaira gondolunk.
Egy évtized múlva mindennapi látvány lehet az országban
A vallási szélsőségekkel van a legtöbb probléma
Sokan olyan országokból érkeznek, amelyek kulturálisan több száz évre vannak lemaradva Európától. Olyan barbár szokásaik vannak, mint például az afgánoknál divatos és társadalmilag teljesen elfogadott bacsa bazi „játék a fiúkkal”. Ez a „párkapcsolat” arról szól, hogy érett korú afgán férfiak általában tíz év körüli fiúkat szeretőként tartanak. A fiatal fiúkat lánynak öltöztetik be, kisminkelik, és többtucat középkorú férfi előtt táncoltatják, akik pénzt dobálnak nekik, majd a tánc után hazaviszik őket. Fiúszeretőt tartani presztízst jelent az afgán társadalomban, úgy tartják: „A nők a gyerekszülésre, a fiúk az élvezetre vannak”.
Jellemző rájuk a teljes intolerancia és vallási türelmetlenség. A bicskei menekülttáborban rendszeresen előfordult, hogy látványosan kiborították a feltálalt ételt arra hivatkozva, hogy „ramadán” van, és nem felel meg nekik a magyar adóforintokból fizetett koszt. Nem tisztelik sem a befogadó ország kultúráját, sem annak törvényeit. A nőket alsóbbrendű „lényként” kezelik és úgy is bánnak velük. Jelentős részük teljesen iskolázatlan és analfabéta.
Jövökép: Etnikai, vallási villongások Debrecenben
Csak rosszabb lesz?
Ha nem változik mind az EU mind a hazai kormányzat hozzáállása, az elkövetkező tíz évben sorra nyílhatnak hazánkban a Vámosszabadiéhoz hasonló „menekülttáborok”. Debrecen, Bicske példájából pedig már tudjuk, hogy mit jelet ez: romló közbiztonság, élhetetlenné váló lakókörnyezet, elértéktelenedő ingatlanok.
Annyi „szerencsénk” van, hogy a bevándorlók döntő többsége nem itt képzeli el az életét, és az első adandó alkalommal továbbáll nyugatabbra. Ennek ellenére fel kell készülnünk rá, hogy elsősorban a liberális hozzáállásnak köszönhetően, minden évben „menekültek” tízezrei árasztják el hazánkat.
alfahir.hu
