A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hivatalosan bejelentette: Thomas Bach elnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök megállapodott abban, hogy a tokiói olimpiát a jövő évre halasztják és legkésőbb 2021 nyarán kell megrendezni.
A halasztást már egy nappal ezelőtt, Kanada és Ausztrália tiltakozása után – amelyhez kedd reggel az Egyesült Államok is csatlakozott – tényként kezelhettük, csupán az volt kérdés, néhány hónappal, októberre vagy egy, netán két évvel később rendezik meg az olimpiát.
Az eddig a halogató taktikát alkalmazó Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is megértette, hogy mit várnak tőle, s nem is halogatta tovább a döntést. Tegnap reggel értekezett Abe Sinzó japán miniszterelnökkel, aki a hivatalos megfogalmazás szerin arra kérte, fontolja meg az egyéves halasztást, hogy a sportolóknak legyen idejük felkészülni az eseményre.
Ezután Bach összehívta a NOB végrehajtó bizottságát, s a döntés gyorsan megszületett. Elhalasztják, mégpedig egy évvel a XXXII. nyári játékokat. A néhány hónapos késleltetést, az októberi kezdést – noha 1964-ben is ősszel rendezték az olimpiát Tokióban – azért vetették el, mert bár Japánban már enyhítettek a védekezés szigorán, nincs rá garancia, hogy addigra világszerte lecseng a koronavírus-járvány. A 2022-es időpont – amelyet szintén sokan javasoltak, többek között a kilencszeres olimpiai bajnok legenda, Carl Lewis – pedig túlzottan átrendezné a jelenlegi erőviszonyokat. Sok olyan sportoló, aki talán pályafutása utolsó olimpiájára készült idén – gondolhatunk akár Hosszú Katinkára és Kozák Danutára is –, két év múlva már nem biztos, hogy vállalni tudja a felkészülést.
A NOB végeredményben tehát az UEFA eljárását követte, amikor szintén az egyéves halasztás mellett döntött.
