Életének nyolcvankilencedik évében elhunyt Buda Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, műfordító, a nemzet művésze.
Buda Ferenc méltósággal viselt, hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el szerettei körében. Buda Ferenc 1936. november 3-án született Debrecenben.
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar szakán 1955-ben kezdte tanulmányait, de
csak 1968-ban kapott diplomát, mert 1957-ben néhány verse miatt elítélték.
Emiatt 1958-tól segédmunkás, 1963-tól képesítés nélküli nevelő volt a Pest megyei Pusztavacson. 1965-től Kecskeméten általános iskolában tanított, 1971-től a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársa volt, majd a Forrás szerkesztőségébe került, ahol 1986-tól a lap főmunkatársaként dolgozott. 2002-ben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választották.
Buda Ferencnek számos verseskötete jelent meg, de jelentős volt műfordítói tevékenysége is: többek között baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török és udmurt fordításai ismeretesek. Varázsének (1973) című kötetében török, mordvin, lapp, finn és mari népköltészeti alkotások olvashatók. Kazah és kirgiz népmesékből válogat A láthatatlan tolvaj (1988) és A szürke héja (1988) című kötete. Ötvenedik születésnapjára barátai és tisztelői megjelentették a Csönd, ének, csönd… című könyvet, amelyben önálló kötetben addig nem közölt írásai és műveinek bibliográfiája is megtalálható.
(Kultúra / MTI)
Borítókép: Illusztráció. Elhunyt Buda Ferenc költő. Fotó: Kultúra.hu
