A Magyar Művészeti Akadémia Facebook-oldalán tudatta: 80. életévében elhunyt Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke.
Jankovics Marcell népszerűségét – a mindenki által ismert animációs filmjei mellett – közösségépítő, pozitív lelkiségének is köszönheti. Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán lett közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége – írta Facebook- oldalán az MMA.
Jankovics Marcell 1955-től a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba járt, ott is érettségizett. 1959–60-ban segédmunkásként dolgozott, majd a Pannónia Filmvállalathoz került, ahol fázisrajzolóként kezdett. 1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot. 1971–72-ben a Kisképzőben tanított animációt. 1973-ban a Hanna–Barbera megvásárolta a János vitéz című rajzfilmje amerikai forgalmazási jogát, ám azt eddig nem mutatták be Amerikában. A Sisyphus című. munkáját 1974-ben Oscar-díjra jelölték.
Küzdők című alkotásával 1977-ben elnyerte a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díját. Az akkori kultúrpolitika jellemző epizódjaként Jankovics helyett mást küldtek ki a díj átvételére. 1981-től pedig az Iparművészeti Főiskolán tanított szintén animációt. Két évvel később elkészült Az ember tragédiájának animációs film forgatókönyve.
1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, majd két évvel később kinevezték a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatójává. Még ugyanebben az évben megpályázta a Duna Televízió elnöki posztját, sikertelenül. A következő évben a Magyar Iparművészeti Egyetem DLA tudományos fokozattal rendelkező egyetemi magántanára lett. 1998–2002 között, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap bizottsága, 1998-tól a Magyar Művelődési Társaság elnöke. 2003-tól a Fidesz kulturális tagozatának elnökségi tagja.
Jankovics Marcellt a Magyar Művészeti Akadémia mély fájdalommal gyászolja és saját halottjának tekinti.
Rajcsányi Gellért: Az ember, aki küzdött és bízva bízott – Jankovics Marcell emlékére
„Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” – szól az Úr Az ember tragédiájának utolsó sorában.
És Jankovics Marcell megfogadta a parancsot. Küzdelmes munkával hatalmas életművet alkotott meg és hagyott hátra az utókornak.
Jankovics Marcell a mai magyar kultúra egyik óriása volt. És nagyon kevés magyar óriás volt és van velünk, a kései huszadik század és a korai huszonegyedik század évtizedeiben.
A grafikus, rajzfilmrendező, kultúrtörténész és író
teljesen egyedi, iskolákon kívüli, mégis tökéletesen felismerhető művészetet teremtett.
Ő is egyfajta magányos cédrus volt, mint – mondjuk – Ady. Vagy Csontváry. Vagy Makovecz. Globálisan is eredeti és újszerű, mégis magyar. Nagyon magyar.
Jankovics Marcell sok évtizednyi munkásságával – benne a Sisyphussal, a Magyar népmesékkel, a Fehérlófiával és a hosszas munkálkodás után teljesen elkészülő Az ember tragédiájával beírta magát a magyar vizuális művészetek történelemkönyvébe.
Halálával
az egyetemes magyar kultúra és szellemi élet veszített el egy különleges, hatalmas teljesítményt elérő személyiséget.
Ezen belül pedig kifejezetten a magyar konzervatív, jobboldali nyilvánosság is elveszített valakit, aki kikezdhetetlen renoméval, mélyrétegekben gyökerező alapállással és magasra s távolra tekintő horizonttal tudta képviselni a továbbélni, újjá- és újjászületni képes magyar hagyomány ügyét.
Elhunyt Jankovics Marcell. Eggyel kevesebb élő óriás maradt, és ugyanennyivel nőtt a törpék aránya a magyar kultúrában és nyilvánosságban.
Nyugodjon békében, egy lenyűgöző életmű küzdelmes megalkotása után!
