Nyolcvannyolc éves korában meghalt Jenei Imre.
A legendás futballedző halálhírét szerdán a Bihoreanul hozta nyilvánosságra, a Maszolnak a Bihar megyei labdarúgó-egyesület erősítette meg az értesülést.
Jenei Imre neve egybeforrott a labdarúgással,
a Steaua mestereként 1986-ban kiharcolt BEK-győzelemmel írta be magát a sporttörténelembe
és a rajongók szívébe.
Arad megyében születetett 1937. március 22-én. Egy vele készített korábbi interjúnkban hangsúlyozta: az hogy labdarúgó lett belőle nem eldöntés kérdése volt. Kint focizott a grundon, amikor tehetségkutatók kiszemelték az UTA számára. Ott kezdett el játszani, de gyorsan lecsapott rá a katonaság bukaresti futballklubja, a Steaua CCA, amellyel három bajnoki címet (1960, 1961, 1968) és négy Román Kupát (1962, 1966, 1967, 1969) nyert. Védekező középpályásként a török Kayserispor mezét is magára öltötte, majd visszakerült Bukarestbe, ahol immár
edzőként a Steauával hat bajnoki címet, négy román kupát
és a már említett, legendás BEK-győzelmet ünnepelte meg.
Volt ugyanakkor szövetségi kapitánya a román és a magyar válogatottnak is. Előbbit első mandátuma idején, két évtized után, 1989-ben kijuttatta a világbajnokságra, második mandátuma idején, 2000-ben pedig Európa-bajnoki negyeddöntőbe vezényelte az alakulatot.
Meghatározó edzője volt a Bihar FC-nek is, amely klub szerdán közösségi oldalán búcsúzva a legendáról emlékeztetett arra, hogy Jenei Imre évekkel ezelőtt Nagyváradon telepedett le és különleges kapcsolat fűzte a helyi futballcsapathoz, amelyet 1978-1979-ben edzett, később pedig a klub elnöke is volt.
„A jelleme, nyugalma és bölcsessége révén Jenei Imre generációkat inspirált. A méltóság és az érték példaképe marad, a román labdarúgás egyik jelképe” – méltatta a klub.
Gazdag pályafutása során volt államtitkár a sportminisztériumnál (1997-1998) és tehetségkutatóként is tevékenykedett. Munkásságáért 2017-ben Klaus Iohannis államfő Románia Csillaga érdemrenddel tüntette ki. Jenei Imre ugyanakkor családapa is volt, második felesége, az olimpikon vívó Jenei Ilona 2021-ben hunyt el.
A sikeremberek ellen nem lehet szavazni
Jenei Imre, egy bő tíz évvel ezelőtt készített interjúnkban vallott arról, hogy soha nem gondolt arra, hogy külföldön maradjon, ugyanakkor az sem számított annak idején, hogy magyar vagy román. „Az edzőket nem érdekelte. Hogy a közönség néha lepfújolta az idegent, az igaz, de
a sikeremberek ellen nem lehet szavazni.
Nekem nem volt problémám. Egyszer volt, a Steaua a Dinamóval játszott, Dinu volt az edző a Dinamónál. Vele amúgy barátságban vagyok, a második tribüntől mentünk az első tribünhöz, s át kellett menjünk a pályán, s akkor kiabáltak a dinamós szurkolók, hogy »ki a magyarokkal az országból«. Akkor Dinu odament és leállította őket” – idézte fel. Elismerte azt is, hogy „ha száz évig él is Váradon”, akkor is a Steaua lesz a kedvenc csapata. „Az a csapatom, ott voltam játékos, ott nőttem ki magam, ott kerültem be a válogatottba, onnan jutottam ki az olimpiára” – vallotta Jenei.
Búcsú a legendától
Jenei Imre halálhíre megrázta a sportéletet. Szeretett klubja, a Steaua közösségi oldalán idézte fel sikereit, mint ahogyan azt is, hogy az elmúlt években már megromlott a legendás edző egészsége. A klub minden idők legértékesebb román edzőjeként említi, a férfi „aki elérte, hogy a Steaua az egész világ felett ragyogjon”.
Búcsúzik tőle a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) is. Răzvan Burleanu, a szervezet elnöke szerint a hivatástudat és a méltóság egy jelképét veszítette el a romániai labdarúgás. „
Jenei Imre az elegancia, az egyensúly és a tisztelet példaképe volt
úgy a pályán, mint azon kívül is. Látásmódjával és nyugalmával generációkat inspirált. Mindvégig szerény maradt, még akkor is, amikor megnyerte a BEK-et vagy amikor Romániát képviselte a legjelentősebb versenyeken. Jenei Imre a romániai sport legendája marad, emléke tovább él a futballbarátok szívében” – fogalmazott.
Megemlékezett róla a Nagyváradi RMDSZ is, ugyanakkor még a rivális klubok, mint a Dinamo vagy a Rapid is részvétet nyilvánítottak. És persze felidézte munkásságát az UTA is. Az a csapat, amelynek „ajtaját” Dvorzsák Ferenc edző kinyitotta a számára.
Gheorghe Hagi kivételes edzőként, edzőként, mentorként utalt Jenei Imrére.
„Rengeteget jelentett nekem és a romániai labdarúgásban. Köszönet mindenért Imi bácsi. Mindig a szívemben őrizlek” – fogalmazott az egykori legendás játékos.
Ilie Bolojan kormányfő, Nagyvárad volt polgármestere délután közösségi oldalán búcsúzott Jenei Imrétől. „A román labdarúgás elmúlt fél évszázadának számos emlékezetes pillanata fűződik az ő nevéhez. Az az éjszaka, amikor irányítása alatt a Steaua megnyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját, egy olyan pillanat, amit a futballrajongók – függetlenül attól, melyik csapatnak szurkolnak – soha nem fognak elfelejteni.
Az utóbbi években mi, nagyváradiak, úgy emlékezünk rá, ahogy egy padon vagy egy belvárosi teraszon ült, szája sarkában megbújó mosollyal
– fogalmazott.
Jenei Imre temetése november 8-án 14 órától lesz a nagyváradi Rulikowski temetőben – tájékoztatott szerda délután a Steaua sportklubja. Katonai tiszteletadás mellett kísérik utolsó útjára.
(Maszol)
Bölöni is megemlékezett
Bölöni László, a Jenei Imre vezetésével BEK-et nyerő Steaua kulcsjátékosa, 102-szeres román válogatott játékos, edző is megemlékezett hajdani edzőjéről:
„Nem sok magyar edző van, aki BEK-et tudott nyerni a csapatával, Jenei Imrén kívül csak Guttmann Béla és Kovács István, ám amíg ők olyan klubokkal nyertek, mint a Benfica és az Ajax, Imre egy kelet-európai, román csapattal, ami talán még nagyobb szó. Világbajnokságra és Európa-bajnokságra is kivitte a román válogatottat, ahol aztán szövetségi kapitányként az utódja lehettem. Négy éven át laktunk egymással szemben a román hadsereg apartmanházában, amikor az edzőm volt a Steauánál. Egymással mindig magyarul beszéltünk, hosszú beszélgetéseink, vitáink voltak. Nehezen értettem meg az ő edzői filozófiáját. Hozzám Mircea Lucescué állt közelebb, aki szövetségi kapitányként volt az edzőm a válogatottnál. Ő mindent tudni akart az ellenfélről, a legapróbb részletekre is kíváncsi volt, hogy a leghatékonyabban készíthesse föl a csapatát és egyes játékosait az aktuális vetélytárs ellen. Imre ezzel szemben csak a saját csapatával foglalkozott. Azt mondta, számomra ti vagytok a legjobbak, bízom bennetek, szabadságot adok a pályán és a pályán kívül is, mert akkor tudjátok a legjobb teljesítményt nyújtani, ha felszabadultan játszotok. És valóban, annak a csapatnak kellett ez a fajta bizalom. Jenei Imre nem akarta szabályozni minden percünket, nem tiltott meg semmit, de nem is kellett, mert mi szégyelltük a legjobban, ha nem tudtunk megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyet Imre támasztott velünk szemben, és mi, ez a különleges közösség is magával szemben. Hogy mennyire nem foglalkozott az ellenfelekkel, arra egy példa: a Barcelona, amellyel a BEK-döntőben találkoztunk és amely ellen tizenegyesekkel nyertünk, az elődöntőből, a Göteborg ellen tizenegyesekkel jutott a döntőbe. De mi meg sem nézhettük azt a szétlövést, Jenei egyszerűen nem engedte meg nekünk, még Duckadam sem látta, hogy miként rúgják a tizenegyeseket a Barcelona játékosai, nem készülhetett fel belőlük, mégis megfogta aztán mind a négy tizenegyesüket. Sajnos Helmut sincs már közöttünk és mától Imre sem. Nyugodjanak békében.”
Borítókép: Elhunyt Jenei Imre. Fotó: Puskás Intézet
