Az EU-vezetők egyre keményebb hangnemben üzennek a Brexit-párti brit politikusoknak. Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, Donald Tusk például most megjegyezte: „semmi köze a valósághoz” a Brexit-párti brit konzervatív képviselők ötletének és ők felelősek azért a bizonytalanságért, ami a brit földön élő uniós állampolgárokat övezi.
Tusk azután tette megjegyzését, hogy 80 brit konzervatív levelet küldött Brüsszelbe, amiért „nem hagyja, hogy hivatalos tárgyalások induljanak” az EU-ban élő britek és a szigetországban élő EU-s állampolgárok státuszáról.
A levél szerint Brüsszel áll az útjában annak, hogy a felek kölcsönös megállapodásra jussanak a külföldön élők helyzetéről.
Tusk meglehetősen ironikus hangnemben válaszolva felteszi a kérdést: nem gondolják, hogy a Brexit okozza a bizonytalanságot és az aggodalmakat? Nem gondolják, hogy a félelem és kétségek eloszlatásának legjobb módja az lenne, ha Nagy-Britannia aktiválná a kilépési tárgyalások feltételének számító 50. cikkelyt a Lisszaboni Szerződésből?
Tusk mellett Angela Merkel német kancellár és más EU-vezetők is határozottan állítják, hogy nem lesznek kétoldalú „mini-alkuk” egyes kiemelt kérdésekben a britekkel.
„Az az érdekünk, hogy együtt lépjünk fel a kérdésben” – mondta Merkel, amit kommentátorok annak jeleként értékelnek, hogy Európa bekeményít a britekkel szemben.
Az egységről szóló szólamoknak némileg ellentmondani látszik Orbán Viktor magyar miniszerelnök és Beata Szydlo lengyel kormányfő novemberi londoni látogatása.
Szydlo mostani vizitjével a brit média olyan szinten foglalkozott, ahogy kelet-európai politikus esetében még soha. A látogatás során a brit és a lengyel miniszterelnök is azt mondta: minél hamarabb alkut akarnak kötni a szigetországban élő 800 ezer lengyel és az EU-ban élő britek jogairól.
Mindeközben Sadiq Khan londoni főpolgármester azt szorgalmazza, hogy a brit főváros saját hatáskörben adhasson ki munkavállalási engedélyeket külföldi dolgozóknak.
