Átadták Kovászna megyében található Kökös teljesen felújított unitárius templomát vasárnap délután. Az avatáson hálaadó istentiszteletet tartott Ft. Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, a felújított templomot átadta Dr. Földváry Gábor, a Miniszterelnökség örökségvédelmi ügyekért felelős miniszteri biztosa.
A Rómer Flóris-terv keretéből, a Teleki László Alapítvány lebonyolításában zajlott rekonstrukció az istenházát és különálló harangtornyát is érintette. A 2016 és 2018 között zajlott helyreállítás során megerősítették a tetőszerkezetet, elkészült az épület teljes külső és belső felújítása, a harangtorony és a kerítőfal megújítása, valamint tereprendezésre is sor került.
Földváry Gábor a Miniszterelnökség örökségvédelmi ügyekért felelős miniszteri biztosa a rendezvény után az MTI-nek telefonon elmondta: úgy tekinti, hogy a templom felújításához nyújtott segítséggel a magyar nemzet törlesztette a kökösiekkel szembeni adósságát. Felidézte: 170 évvel ezelőtt a forradalom és szabadságharc idején a kökösiek a magyar szabadságért felajánlották harangjaikat az ágyúöntő Gábor Áronnak, aki épp a falu határában esett el a csatában. Úgy vélte: a nemzet tartozott azzal, hogy ezt meghálálja.
A miniszteri biztos szerint
„minden templomtorony egyben bástya is: a magyarságunknak, a kereszténységünknek a bástyája”.
Kijelentette: három fontos szempont is értelmet adott a felújításnak. Egyfelől a templom a kereszténység megélésének helye, másfelől a magyar közösség megmaradását szolgálja, harmadrészt pedig a megőrzött helyek arról tanúskodnak, hogy a magyarság a Kárpát-medencében kultúrát teremtett, és közösséget alkotva él.
Bartha Alpár, a település mintegy kétszáz fős unitárius gyülekezetének a lelkésze az MTI-nek elmondta: a vasárnap délutáni hálaadó istentiszteleten Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök hirdette az igét. Prédikációja középpontjába azt állította, hogy míg a társadalom az egyéni érdekek érvényesülését helyezi előtérbe, a templom mindig megtartó erőt jelent, mert a falak között mindig jelen van az isten hite, szeretete és megtartó reménysége.
Az istentisztelet után a felújítást tervező Ferenczi Z. Sámuel vetített képes előadáson idézte fel a négy évig tartott munkálatok egyes szakaszait. Azt is megemlítette, hogy a templom kazettás mennyezetének felújítása 2020-ra maradt.
Bartha Alpár felidézte, a kökösi unitáriusok a felújítási munkálatok alatt mintegy két évig nélkülözték a templomukat, ez idő alatt az imateremben tartották az istentiszteleteket.
Kökös első, kis méretű egyetlen hajóból és félköríves szentélyből álló temploma a XIII. és XIV. század fordulóján épülhetett. Később hajójának északi falához sekrestyét toldottak.
A templomot egy 1500 körüli tűzvészt követően bővítették, a félköríves szentély helyére a hajóval azonos szélességű szentélyt építettek, a falak magasságát növelték, azokat támpillérekkel erősítették. A XVI. század második felében, a protestáns használatnak megfelelően lebontották a sekrestyét.
A templom különálló harangtornya és déli portikusza a XVIII. században épült. 1954-ben a templom leégett, ezt követően helyreállították. A korabeli faberendezés elpusztult, de a középkori faragott kő részletek megmaradtak.
A közelmúlt művészettörténeti kutatásai során a falak belső felületén freskók kerültek elő.
Különlegesen értékes a déli fal egyik ablakának festett belső béllete, valamint a nyugati falon előkerült Szent László legenda-töredék
A felújított templomot a település majd 200 unitáriusa használja és tölti meg élettel, pezsgéssel. Kökös valamivel több mint ezer lakójából 2011-ben 809 vallotta magát magyarnak.
 |  |
A Rómer Flóris Terv
A Magyar Kormány, felelősséget érezve külhoni nemzettársaink sorsa, életkörülményei, valamint kulturális örökségünk fennmaradása iránt, 2015-ben elindította a Rómer Flóris Tervet.
A Rómer Flóris Terv fő célja a külhoni magyar vonatkozású épített kulturális örökség értékeinek feltárása, megismerése, tudományos igényű kutatása és dokumentálása; az emlékek méltó állapotban tartásának segítése, helyreállítása, konzerválása, restaurálása; a műemlékek megismertetése tudományosan megalapozott tájékoztató dokumentumok közreadásával, hozzáférhetővé tételük, gondozásuk segítése, a program eredményeinek ismertté tétele.
A Rómer Flóris Terv sokféleképpen kívánja szolgálni a külhoni magyarság érdekeit: közvetlenül, a közösségek használatában levő épületek állapotának javításával, valamint a támogatás révén munkalehetőség biztosításával; a helyreállított műemlékek növekvő turisztikai potenciálja révén a gazdasági megerősödés serkentésével; a műemlék-helyreállítás gyakorlatának átadásával, piacképes szakmai tudást közvetítve.
A Rómer Flóris Terv célkitűzéseinek teljesülése ugyanakkor nem kizárólag a külhoni magyarság számára fontosak.
A külhoni kulturális emlékek feltárása, megóvása és ismertté tétele az egyetemes magyarság érdeke is, hiszen a magyar kultúrkörbe tartozó emlékek tekintélyes része határainkon kívül esik.
Hiányukban nem értelmezhető és értékelhető érdemi módon kulturális örökségünk.
A Rómer Flóris Terv gazdája a Miniszterelnökség. Az éves tervre és forrásfelosztásra bíráló bizottság tesz javaslatot, amelynek elnöke a kulturális örökség védelméért felelős helyettes államtitkár, tagjait az érintett tárcák és szakmai szervezetek delegálják. A Bizottság javaslatainak figyelembe vételével a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettessel egyetértésben a miniszterelnökséget vezető miniszter dönt a források felhasználásáról. A Terv megvalósítását a Teleki László Alapítvány végzi.
(Magyar Hírlap / Transindex / Teleki László Alapítvány közleménye / Rómer Flóris Terv)
