Magyarország kénytelen megvédeni déli határait, de ez a lépés nem irányul Szerbia és a szerb nép ellen – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő szerdán Budapesten, a magyar-szerb kormányülés után Aleksandar Vucic szerb miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón. 
Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország a legális határátkelőhelyeket fenntartja, azokat bővíteni, fejleszteni akarja, vagyis “határátkelőhelyeket nem zárunk le, de a törvénytelen határátkeléseket minden eszközzel meg fogjuk akadályozni”.
Magyarország “harapófogóba” került, mert nemcsak délről érkezik Magyarországra “a népvándorlás újabb hulláma”, hanem nyugati részről is az a szándék, hogy illegális határátlépőket küldjenek vissza Magyarországra. “Bármennyire is nem esik jól, mégis kénytelenek vagyunk Magyarország déli határait megvédeni” – fogalmazott a miniszterelnök.
Megerősítette: a magyar kormány álláspontja szerint nem menekült-, nem is gazdasági bevándorlási kérdésről van szó, hanem egy újabb kori népvándorlásról, amely nem zárul le egyhamar. A kormányfő szerint ugyanis illúzió, hogy az afrikai válságövezetekből csak addig érkeznek Európába emberek, amíg azok a területek nem pacifikálódnak. “Ez nem így van”, “ha hagyjuk, akkor milliós, sőt tízmilliós, sőt százmilliós számban is elképzelhető egy modern népvándorlás” – mondta.
A határzárral kapcsolatos szerb újságírói kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta: azért beszélnek ideiglenes határzárról, mert nem szeretnék, ha örökre így maradna, nem elválasztani akarják a két országot, hanem a határőrizet feladatának akarnak megfelelni.
A kerítésügyet – közölte – a magyar kormány határőrizeti kérdésnek tekinti, nem pedig emberi jogi, külügyi vagy a kétoldalú kapcsolatok kérdésének. Aki jó szándékkal jön Magyarországra, felkeresheti a legális határállomásokat, de úgy nem lehet ide jönni, hogy az első itt megvalósított lépés törvénysértést valósít meg – fejtette ki.
Hangsúlyozta, hogy a jó szerb-magyar kapcsolatokat, amelyekben ez az ügy kétségkívül problémát okoz, próbálják menteni és fenntartani.
Üdvözölte egyúttal a keddi osztrák-magyar-szerb belügyminiszteri megállapodást, de az szerinte csak részleges megoldás, mert nem tudja feltartóztatni a népvándorlást, de csökkentheti a nyomást.
Orbán Viktor elismerően beszélt a szerb gazdaságról, szerinte a számok azt mutatják, sikerült Szerbiát pénzügyileg és gazdaságilag stabilizálni. A kormányfő Magyarország elementáris érdekének nevezte, hogy Szerbia stabil ország legyen, egy instabil szomszéd ugyanis nagy kockázat lenne. Ha nem stabil Szerbia, nem stabil Magyarország, és a két ország kapcsolata nem kiegyensúlyozott, akkor a Nyugat-Balkán krízistérséggé válik – tette hozzá.
Az általa sikeresnek minősített kormányülés témáiból megemlítette az energetikát is, kiemelve: az lenne a legjobb, ha a 2019-ben Ukrajnán keresztül már nem érkező orosz gáz kiváltására létrejönne egy stratégiai gázvezeték, amely Törökország felől, Szerbián keresztül Magyarországra – és így Közép-Európába – szállítaná az energiahordozót.
Ezzel összefüggésben megjegyezte: “miközben a legerősebb kritikákat kell elviselni az Oroszországgal való még oly halvány együttműködés következményeképpen is”, aközben európai óriáscégek “aggály nélkül” írnak alá olyan megállapodásokat, amelyek hosszabb távon biztosítják az Oroszországból érkező gázt Nyugat-Európának. Szerinte ez “bennünket bátorságra kell, hogy sarkalljon”, mert jól látható, hogy a tűréshatárok nem ott vannak, ahol azt sokan gondolják. Igenis meg kell találnunk az orosz energiaforrások Európába, Közép-Európába és Magyarországra juttatásának új útvonalait – jelentette ki.
Orbán Viktor gazdasági ügyekben tudatta azt is: hamarosan megnyílik az Eximbank belgrádi irodája, Szabadkán és Újvidéken a kereskedőház kirendeltségeket állít fel, és Magyarország az év második felében a szerb fővárosban is szeretne kereskedőházat nyitni.
Szólt továbbá arról, hogy a Belgrád-Budapest-vasútvonal megépítése “a legszebb reményekre ad okot”, a megvalósíthatósági tanulmányokból látszik, hogy a legnehezebb tengelynyomású tehervonatok is közlekedhetnek majd az új pályán.
Az oktatási, kulturális együttműködés kérdésében a kormányfő arról tájékoztatott, hogy Magyarország 50 szerb diáknak biztosít ösztöndíjat, de ezt a számot szeretné tovább növelni. Közölte azt is: a magyar kabinet 500 millió forintot szavazott meg a szabadkai zsinagóga belső felújítására.
Elmondta azt is, hogy elfogadta a meghívást a következő évi – Szerbiában tartandó – együttes szerb-magyar kormányülésre.
A vajdasági magyarokkal kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor azt felelte: Szerbia részéről egy olyan nagyvonalú, az európai sztenderdeket meghaladó, baráti elbánásban volt része a magyar közösségnek az elmúlt időszakban, ami egyáltalán nem általános a Kárpát-medencében. Szerinte a barátságra és a békés együttműködésre törekvést jól mutatja, hogy a Budapestre érkezett szerb kormánydelegációnak tagja lehetett Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a magyar delegációnak pedig tagja volt a Magyarországon élő Alexov Lyubomir szerb parlamenti szószóló.
A tájékoztató előtt Orbán Viktor és Aleksandar Vucic szándéknyilatkozatot írt alá a két ország infrastrukturális kapcsolatainak fejlesztéséről. Ezt követően a két kormány képviselői együttműködési megállapodást kötöttek a magyar-szerb oktatási, tudományos és kulturális munkatervről, aláírták a szerb európai uniós integráció támogatásával kapcsolatos dokumentumot és egy egyetértési nyilatkozatot a két külügyi tárca között.
