Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten bejelentette: a kormány utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy jövő szerdáig készítse elő a magyar-szerb határ lezárását, amely egy négy méter magas kerítéssel történhet meg egy 175 kilométer hosszú határszakaszon. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása néhány, a világban migrációellenes, illetve biztonsági célból emelt kerítésről:

2012 decemberében készült el TÖRÖKORSZÁG és GÖRÖGORSZÁG határán az illegális bevándorlás megfékezésére görög területen felhúzott, 10,4 kilométer hosszú, négy méter magas szögesdrót kerítés, amelyen különleges felszerelés nélkül nem lehet átjutni. A számos sziget miatt azonban továbbra is problematikus a tengeri határ ellenőrzése.

2014 júliusában BULGÁRIA létesített TÖRÖKORSZÁGGAL közös déli határán szögesdrótkerítést, hogy visszaszorítsa az országba érkező menekültek számát. A 33 kilométer hosszú, három méter magas kerítés építését azért kezdték meg 2013 őszén, mert a szokásosnál mintegy tízszer nagyobb menekültáradat zúdult a balkáni országra. 2015 elején a szófiai kormány bejelentette, hogy a szögesdrótkerítést 130 kilométerrel meghosszabbítják, hogy csökkentsék az országba érkező menekültek számát.

SPANYOLORSZÁG 1998-ban határozta el, hogy észak-afrikai, MAROKKÓ területén fekvő exklávéi, Ceuta és Melilla határán kerítéseket létesít az illegális bevándorlás megakadályozása érdekében. A létesítményeket azóta többször megerősítették, hogy hatékonyabban tartsák távol a bevándorlókat. A Ceuta határában épült két 6 méter magas, 8,7 kilométer hosszú kerítés közötti senki földjén járőröznek, a kerítésen meghatározott szakaszonként őrtornyok találhatók, mozgás- és zajérzékelőket szereltek fel. Melilla határában három 10 méter magas, szögesdróttal is ellátott kerítés fut 11 kilométer hosszan egymás mellett, az egyikbe áramot is vezettek.

Az EGYESÜLT ÁLLAMOK és MEXIKÓ 3169 kilométeres határának egyharmadán, majdnem ezer kilométeren létesítettek kerítésrendszert a kábítószer-csempészet és az illegális bevándorlás megakadályozása érdekében. Az erről szóló törvényt 2006-ban írta alá George W. Bush amerikai elnök, a jogszabály azt is lehetővé tette, hogy a határőrizeti szervek erőszakot is alkalmazzanak, ha kell. A kerítésrendszer nagy része a stratégiailag fontos szakaszokon: Kaliforniában, Új-Mexikóban, Arizonában és Texasban épült ki. A kerítés legjobban megerősített szakasza a kaliforniai San Diego és Tijuana városa, illetve a texasi El Paso és a mexikói Ciudad Juarez között található. A legjobban védett helyeken két, illetve néhol három sorban húzódnak a három, majd négy és fél méter magas, szögesdróttal ellátott kerítések, köztük a senki földjével, de akadnak olyan szakaszok is, ahol csak “virtuális” kerítés van, kamerákkal és érzékelőkkel.

A dél-afrikai BOTSWANA (a térség egyik leggazdagabb állama) 2003-ban jelentette be, hogy két méter magas szögesdrótkerítést épít ZIMBABWE határán, 500 kilométer hosszúságban, hogy megakadályozza az illegális bevándorlást és azt, hogy a Zimbabwéből legelni átterelt beteg állatok megfertőzzék a botswanai marhákat.

MAROKKÓ és NYUGAT-SZAHARA között 1987 óta húzódik több mint 270 kilométer hosszúságban egy homokból, földből és kőből, árkokból, szögesdrótból és aknamezőkből kialakított fal, amely a Marokkó által Nyugat-Szaharából követelt területet védi. Nem egy esetben a drogcsempészet az oka annak, hogy kerítést emelnek két ország határán: e célból állítottak kerítést 45 kilométer hosszúságban KAZAHSZTÁN és ÜZBEGISZTÁN határán.

IZRAEL számos határát védi kerítéssel a terrorfenyegetés és az illegális bevándorlás ellen. 2002-ben kezdtek hozzá a sokat vitatott védőkerítés létrehozásához a Jordán folyó nyugati partján, amelynek nyomvonala sok helyen eltér az 1949-ben megállapított tűzszüneti vonaltól. A 700 kilométer hosszúra tervezett fal célja a palesztin öngyilkos merénylők távoltartása, eddig mintegy 500 kilométer készült el belőle. A helyenként nyolc méter magas, modern technikai eszközökkel és szögesdróttal is ellátott védőfal megépítése óta számottevően csökkent az izraeli területen elkövetett terrorcselekmények száma. Jeruzsálemben 2015 márciusában jelentették be, hogy biztonsági kerítést emelnek a Jordániával közös határ déli szakaszán is, az új nemzetközi repülőtér védelmére. Izrael egy több mint 200 kilométer hosszú kerítést Egyiptommal közös határán is épített, hogy véget vessen az iszlamista fegyveresek és az illegális bevándorlók beáramlásának. Kerítés védi az ország libanoni és szíriai határát is, a radikális palesztin Hamász által ellenőrzött Gázai övezetet ugyancsak falak és szögesdrótok veszik körül.

INDIA két határán is húzódik kerítés: a PAKISZTÁN által is magának követelt Kasmír tartomány határán húzódik kerítés, ezen a határon csak egyetlen ponton van határátkelő. India a 80-as évek közepén nyolc méter magas, szögesdróttal átszőtt kerítést húzott fel a BANGLADESSEL közös határán is, csaknem négyezer kilométer hosszan, további ezerkilométeres szakaszon járőrözés zajlik. Az “Indiai Nagy Fal” létjogosultságát a kormány a terrorizmus és a határokon átnyúló csempészet feltartóztatásával magyarázta.

2001-ben TÜRKMENISZTÁN és ÜZBEGISZTÁN 1700 kilométeres határán építettek kerítést az illegális bevándorlás megakadályozására.

CIPRUS 1974-es török inváziója óta a megosztott sziget északi és déli részét a tűzszüneti vonalon (zöld vonal) 180 kilométer hosszan választja el 3-7 kilométer széles demilitarizált övezet, amelyben az ENSZ békefenntartó erői állomásoznak, az övezet határán szinte áthatolhatatlan kerítés, szögesdrótok emelkednek.

Reklám

Elfogadta szerdán az Európai Parlament Strasbourgban ülésező plenáris ülése a magyarországi helyzettel, elsősorban a miniszterelnök halálbüntetéssel kapcsolatban tett kijelentéseivel és a bevándorlás és a terrorizmus témakörében indított nemzeti konzultációval foglalkozó határozatát.

Az EP plenáris ülése a szociáldemokrata, a radikális baloldali, a liberális és a zöld frakció közös határozati javaslatát 362 igen szavazattal, 247 ellenében, 88 tartózkodás mellett fogadta el.
A baloldali-zöld-liberális frakcióknak nincs többségük a strasbourgi testületben, a 751 mandátumból 362-vel rendelkeznek.  A 751 képviselőből viszont csak 697 adta le szavazatát, és  88 tartózkodás mellett ez a voksok 51,9 százalékát jelenti.
Az elfogadott határozat leszögezi, hogy a halálbüntetés összeegyeztethetetlen az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletével, és ha egy tagország bevezetné, azzal megsértené az EU alapszerződését.
“A halálbüntetés eltörlése mérföldkő az alapjogok európai fejlődésében” – húzza alá az EP határozata, majd nyomatékosítja, hogy az unió alapértékeinek súlyos megsértése maga után vonja a szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását, amely egy többlépcsős folyamat végén akár az adott tagállam kizárását is lehetővé teszi az uniós döntéshozatalból.
Az állásfoglalás elítéli, hogy Orbán Viktor kormányfő több kijelentésével is vitát kezdeményezett a halálbüntetésről. Ugyanakkor aláhúzza: tudomásul veszi, hogy a miniszterelnök tudatta, a kormány nem tervezi a halálbüntetés visszaállítását. A határozat kiemeli, hogy a kormányfőnek felelőssége van az unió alapértékeinek előmozdítása terén, s jó példát kell mutatnia.
A nemzeti konzultációval összefüggésben az elfogadott szöveg rögzíti, hogy a tagállamoknak szuverén joguk konzultációt kezdeményezni, megjegyzi ugyanakkor, hogy az ilyen megkérdezéseknek tükrözniük kell a kormányzat készségét a felelős kormányzásra, melynek célja demokratikus politikai megoldások megtalálása és az unió alapértékeinek tiszteletben tartása.
A határozat nemcsak a nemzeti konzultációt, hanem az azzal összefüggésben indított kormányzati plakátkampányt is bírálja.
“Az Európai Parlament nyomatékosítja, hogy a Magyarországon a bevándorlásról és terrorizmusról kezdeményezett  konzultáció tartalma és nyelvezete erősen félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan, részrehajló és közvetlen kapcsolatot teremt a migrációs jelenség és biztonsági kockázatok között” – áll a határozatban.
A szöveg emellett sajnálatát fejezi ki, hogy a kérdések az EU-t hibáztatják, a tagállamok felelősségének említése nélkül, emlékeztetve, hogy az uniós jogalkotásnak ők is teljes jogú résztvevői.
A dokumentum minden tagállam részéről konstruktív hozzáállást szorgalmaz, kiemeli, hogy minden tagországnak teljes mértékben meg kell felelnie az uniós jognak, s minden jogszabályuknak tükrözniük kell az európai értékeket, amelyekkel összhangban kell állniuk. A tervezet ezzel kapcsolatban elítéli, hogy a tagállamok kormányait tömörítő tanács nem reagált a legutóbbi magyarországi eseményekre, s mind a minisztereket, mind az állam- illetve kormányfőket arra kérik, hogy foglalkozzanak Magyarországgal.
A szöveg szerint az elmúlt egy év magyarországi eseményei összességükben azt jelenthetik, hogy kialakulóban van annak veszélye, hogy a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri. Ezzel összefüggésben a határozat szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság legkésőbb szeptemberig készítsen mélyreható jelentést Magyarországról, emellett álljon elő javaslattal a demokrácia, az alapjogok, és a jogállamiság tiszteletben tartásának ellenőrzését és betartatását szolgáló uniós mechanizmusra, amely minden tagállamot egységes és objektív mutatók alapján, megkülönböztetés nélkül értékelne évről évre.
A négy frakció által beterjesztett közös határozati javaslat több olyan jelzőt és értékítéletet megfogalmazó kifejezést elhagyott, amely keményebb bírálatot fogalmazott meg, s a pártok javaslataiban külön-külön még szerepelt. A nemzeti konzultációt sem idegengyűlölőnek, sem gyűlöletkampánynak nem nevezi a szöveg, de továbbra is a konzultáció visszavonását sürgeti.
A Fidesz-KDNP-t is tagjai közt tudó néppárti frakció a határozati javaslat több olyan passzusáról is külön szavazást kért, amelyek bírálatot fogalmaznak meg, valamint arról is, amely azt kéri a bizottságtól, hogy világítsa át Magyarországot. Külön szavazást kért a jobbközép pártcsalád arról is, hogy rendszerszintű fenyegetés lenne kialakulóban a magyar jogállamiság terén, valamint arról a szakaszról, amely a tanácsot marasztalja el, és azt kéri, foglalkozzon Magyarországgal. A jelenlévő képviselők többsége ugyanakkor mindegyik szövegrészt támogatta, így azok benne maradtak a határozatban.

Kép: Fehér István

magyartudat.com

Reklám

Országszerte megemlékeztek Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 57. és újratemetésének 26. évfordulójáról. Elfogadta az Országgyűlés a jövő évi adótörvényeket, az ellenzék továbbra is bírálja a jogszabályokat. Lemondott a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöki posztjáról Gömöri Zsolt

 

Országszerte megemlékeztek Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 57. és újratemetésének 26. évfordulójáról. Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a mártír miniszterelnök budapesti szobránál úgy fogalmazott: főhajtást érdemel Nagy Imre példája, aki a forradalom hatására még élete árán is hazáját és nemzetét választotta. Az MSZP közleményében hangsúlyozta: június 16-a legfőbb üzenete az, hogy a magyar emberek szabadságvágyát senki sem törheti meg. Nagy Imrét és társait 1958. június 16-án végezték ki. A szabadságharc több áldozatával együtt évtizedekig jeltelen sírban voltak eltemetve, 1989-ben méltó tiszteletadással helyezték őket örök nyugalomra.

Elfogadta az Országgyűlés a jövő évi adótörvényeket, és véglegesítette a 2016-os büdzsé fő számait. A jelenlegi 16-ról jövőre 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó kulcsa. 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan a duplájára, a mostani gyermekenkénti havi 10 ezerről havi 20 ezer forintra nő a két eltartott után érvényesíthető családi adókedvezmény mértéke. A sertés tőkehús áfája is a kedvezményes, 5 százalékos körbe kerül. A kormány és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank februári megállapodásának megfelelően csökken a bankadó. A jövő évi költségvetés módosító javaslatainak elfogadásával a 2016-os büdzsé bevételi főösszege 15.800 milliárd, kiadásai 16.561 milliárd, a hiány pedig 761 milliárd forint lesz.

Továbbra is bírálták a jövő évi adótörvényeket és a 2016-os költségvetést a parlamenti ellenzéki pártok. A szocialista Burány Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy az egykulcsos szja miatt tovább nő a dolgozói szegénység, így az MSZP háromkulcsos adórendszert vezetne be. A jobbikos Z. Kárpát Dániel sürgette, hogy az összes alapvető élelmiszer és minden gyermeknevelési cikk áfáját csökkentsék 5 százalékra. Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője szerint a személyi jövedelemadó kulcsának egyszázalékos csökkentése összességében nem enyhít a széles jövedelmi különbségeken.

Kelet-Közép Európa még mindig kiszolgáltatott az energiabiztonság szempontjából, Magyarország is sebezhető – mondta a külgazdasági és külügyminiszter, miután fogadta Maros Sefcovicot, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökét. Szijjártó Péter hozzátette: nehezíti a gázszállítási infrastruktúra kialakítását, hogy Románia és Horvátország nem végezte el az interkonnektorokkal összefüggő beruházásokat, annak ellenére, hogy uniós és kétoldalú megállapodások kötelezi őket erre.

Elfogadhatatlan tartja a kötelező befogadási kvótát Magyarország számára a belügyminiszter. Pintér Sándor a tagállamok belügyi tárcavezetőinek luxembourgi tanácskozása után azt mondta: az ország már így is nagy migrációs nyomás alatt áll. A tárcavezető hozzátette: a most elhangzott tagállami véleményeket a jövő hét végi uniós csúcstalálkozó résztvevői elé terjesztik. Hangsúlyozta: most elsősorban az Olaszországra és Görögországra nehezedő migrációs nyomást tekintették át, de az egyes tagországok határainál elfogott illegális migránsok növekvő száma alapján egyértelművé vált, hogy Magyarország is a kiemelten érintett országok közé tartozik.

Félúton van a párt vezetése az MSZP újjáépítésében: őszre az új működési modell is felállhat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az MSZP elnöke. Tóbiás József kiemelte: 2016-ban meg kell határozni, hogyan lehet többséget szerezni a következő választásokon. A párton belüli generációs konfliktusra vonatkozó kérdésre azt mondta: az új arcok csak akkor jelenhetnek meg, ha megnyernek olyanokat, akiknek táborában képviseletet szereznek.

A közösségi személyszállítás ellen tiltakoztak taxisok a belvárosban. Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke a demonstráción arról beszélt, hogy hiába egyeztettek többször is a törvényhozókkal, eddig semmi sem történt, miközben hazai taxisok megélhetése került veszélybe, mert az illegális személyszállítás miatt csökkentek a bevételeik. Fónagy János a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára elmondta: a taxisrendeletet a szerdai kormányülésen tárgyalják.

A Liget Budapest projekt miniszteri biztosa szerint nem befolyásolja érdemben a Városliget zöldfelületeinek megújítását a tervezett múzeumok építkezéshez szükséges területének átmeneti bővítése. Baán László az InfoRádiónak a városligeti építési szabályzat hétfőn beterjesztett módosítása miatti vitákra utalva elmondta: a tervek pontosítása miatt volt szükség a minimális változtatásokra. Karácsony Gergely, Zugló polgármestere az InfoRádióban továbbra is elhibázott lépésnek nevezte a Liget Budapest koncepciót, mert a változtatások, a többi között az óriási építkezések szerinte veszélyeztetik a park növényállományát.

Lemondott a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöki posztjáról Gömöri Zsolt – jelentette be a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetségének elnöke. Szabó László elmondta: az elmúlt hetek egyeztetései alapján a péntekre kiírt tisztújító közgyűlésen a tisztújítás elmarad, ennek új időpontját az ülésen tűzik ki. A paralimpiai bizottság vezetőivel összefüggő botrány május elején robbant ki, amikor kiderült, hogy Gömöri Zsolt 2012-ben 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a bizottságtól hitele végtörlesztésére. A szervezetet emellett visszaélésekkel, törvénytelenséggel vádolták meg, például vezetőinek indokolatlan utazásaival. Az ügyészség pedig hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt elrendelte a nyomozást.

Forrás: inforadio.hu

Reklám