Mai adásunkban egy igen régi időkből származó szólás eredetét fogjuk elemezni. Gyakran mondjuk valamilyen gyanús viselkedésre azt, hogy kilóg a lóláb. Nos hallgassuk meg, honnan ered is ez a szólásmondásunk.
Reklám
Katolikus egyház 2015. április 12-i adása
Húsvétkor azt a csodálatos misztériumot ünnepeljük, hogy Isten feltámasztotta Fiát. Teljesedett, amit az Úr mondott: “Amint Jónas próféta három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is három nap és három éjjel a föld szívében” (Mt 12, 40). Mária Magdolna és a két apostol megtapasztalja Húsvét reggelén Jézus feltámadásának néhány jelét: az elhengerített követ, az üres sírt és az összehajtott lepleket. Ebből megértették, hogy Jézusnak fel kellett támadnia a halálból. Hittel és szent reménységgel kövessük mi is példájukat.
Igét hirdet Fr. Antal András plébános, a clevelandi Kelet-oldali Szent Erzsébet Katolikus Templomból.
Reklám
Hetednapi Adventista Gyülekezet 2015. április 12.-i adása
Igét hirdet Dr. Hangyás László lelkipásztor.
Reklám
A Clevelandi Magyar Múzeum újranyitási gála ünnepsége
A tegnap, 2015. április 11-én, délután 3 órakor a Clevelandi Magyar Múzeum újranyitási ünnepségén vettünk részt a belvárosi Galéria épületének földszintjén. A Bocskai Rádió munkatársai, mint az Egyesült Magyar Egyletek tagja, meghívottként vett részt, kb. 250 lelkes clevelandi és több messzebbről érkezett vendég társaságában.
A legmesszebbről talán maga a New Yorkba kihelyezett Dr. Szakács Imre érkezett, aki főkonzul helyettes és nemzeti összetartozás tanácsosa a New York-i Főkonzulátuson. De a vendégek között voltak más nevezetességek is, ilyenek mint George Voinovich volt ohioi republikánus szenátor és kedves felesége Janet asszony, Böjtös László clevelandi tiszteletbeli főkonzul úr és kedves felesége Györgyi. Ott volt még jó egészségben Friedrich Otto úr is, aki a múzeum egyik alapító tagja, Werner Minshall a Minshall Stewart Properties vezérigazgatója, Rátonyi-Nagy Valéria az Egyesült Magyar Egyletek elnöke és még sokan mások.
A rövid ünnepséget Mészáros Elemér, a múzeum volt elnöke nyitotta meg, köszönetét kifejezve a magyar kormánynak az anyagi támogatásért és mindazoknak, akik fáradtságos munkájukkal részt vettek ebben a felelősségteljes feladatban. Egyenként minden meghívottat bemutatott, akik mindannyian néhány mondatban elmondták gondolataikat, valamennyien kiemelve a múzeum fontos szerepét a clevelandi magyarság közösségi életében. Ez a magyar múzeum 1985-ben alakult és első kiállító terme a Szent Erzsébet római katolikus templom alagsorába kapott helyet. A következő évek során, több helyszínen is megfordult a kiállításaival, majd 2003-ban Cleveland belvárosába a Galéria épülete első emeletére költözött. Innen kellett most leköltözniük a földszinti, szépen fölújított kiállítási terembe.
Következett az avatószalag elvágása amelyet a díszvendégek tettek meg egyszerre, majd egy rövid fotózkodás után hivatalosan is megnyílt újra a clevelandi magyar múzeum a látogatók számára. Beléphettünk egy teljesen új, modern felszerelésekkel ellátott múzeumba, amelyet szívesen ajánlok meglátogatásra mindenkinek, legyen az clevelandi magyar vagy bárki más.
Bővebb információt és fotókat találhatnak a múzeum weboldalán, a www.clevelandhungarianmuseum.org címen.
Dr. Szakács Imre kérésünknek eleget téve készségesen válaszolt néhány rövid kérdésünkre. Ezt a kis villáminterjút hallgassuk meg a következő percekben.
További képek megtekinthetők a Bocskai Rádió facebook oldalán. A képeket Molnár Zsolt készítette.
Reklám
Április 11 a költészet napja
Országszerte irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, koszorúzásokkal, közös versmondásokkal, filmvetítésekkel, rendezvényekkel tisztelegnek a magyar líra előtt Magyarországon és a határon túl is. A költészet napját 1964 óta minden évben április 11-én, József Attila születésnapján tartják Magyarországon.
Az ünnep alkalmából a Nemzeti Színházban idén is megrendezik a Versünnep Fesztivált, a Vígszínház társulatának tagjai kedvenc verseikkel köszöntik a magyar költőket, a Katona József Színházban pedig a Faustból tartanak felolvasást.
A tizedik Versünnep Fesztiválon a jelentkezőket most először a vers- és prózamondás mellett énekelt vers és versmegzenésítés kategóriában is várták. A hivatásos előadóművészek, valamint a színművészeti egyetemek és szakirányú felsőoktatási intézmények hallgatói számára kiírt verseny döntője a budapesti Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán lesz szombaton. A döntőt megelőzően egész napos program várja az érdeklődőket a Nemzeti Színházban.
A Pesti Magyar Színház versírópályázatot írt ki 7-14 éves gyerekek számára, a pályázatra érkezett műveket a színház alkotói csapatából három szerző, Balázs Ágnes, az Andersen, Berg Judit, a Rumini és Böszörményi Gyula, az Almaszósz című darab írója zsűrizte. A győztes alkotást a szombat délutáni gyerekelőadás, az Andersen előtt olvassák fel a nézőknek.
Öt verseskötettel ünnepli a költészet napját a Libri Kiadó: a Darwin rágyújt az űrben című rendezvényen Kemény Zsófi, Dékány Dávid és Sirokai Mátyás könyveit, valamint a Slam.Pont antológiát mutatják be szombat este a Corvintetőn, míg délelőtt a Mesemúzeumban Lackfi János és Vörös István Apám kakasa című kibővített kötete lesz a középpontban.
Csongrádon emlékülés, koszorúzás, rendhagyó irodalomórák színesítik azt a költészet napjához kapcsolódó programsorozatot, amelyet tizenhatodik alkalommal rendez meg szombaton az Alföld Művészeti Egyesület Faludy György Irodalmi Műhelye és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság (MIT) megyei tagozata, Lillafüreden pedig mindenki elmondhat egy verset a Palotaszálló függőkertjében, ahol 1933-ban József Attila megírta a magyar líra egyik legismertebb költeményét, az Ódát.
Átadták a felújított és kibővített József Attila Emlékhelyet a fővárosban a költő születésének 110. évfordulóján, a költészet napján. “József Attilát nem lehet korlátok közé szorítani, nem tűri sem a politikai, sem a társadalmi, sem egyéb kategóriákat, sehová sem tartozik, mert mindenhol otthon van. Senki sem sajátíthatja ki magának, mert mindenkié. Elődeinkhez és utódainkhoz egyaránt szól” – fogalmazott megnyitóbeszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A IX. kerületi Gát utca 3. szám alatt, József Attila egykori szülőházában kialakított, megnövelt látogatóterű emlékhelyen látható kiállítás József Attila költeményein, művészetbölcseleti írásain, kéziratain, fotóin, könyvein, személyes tárgyain keresztül mutatja be a költő munkásságát.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
Pártelnökök kampányoltak Tapolcáért
Mindegyik parlamenti párt elnöke, így a kormányfő is kampányolt a tapolcai választókörzetben. A vasárnapi időközi országgyűlési választáson az előzetes felmérések szerint a 22 jelölt közül három párt politikusa a legesélyesebb.
Ha a Fidesz-KDNP jelöltje nyeri meg a tapolcai időközi parlamenti választást, “folytatni fogjuk a sikertörténetet” – mondta a miniszterelnök, a Fidesz elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Orbán Viktor, felidézve csütörtöki látogatását a választókerületben, azt kérte a térségben élőktől, hogy vasárnap olyan képviselőt válasszanak, aki képes annak a politikának a folytatására, amely sikeressé tette ezt a körzetet. A kormányzópárt jelöltje Fenyvesi Zoltán.
“Akárhogyan is alakulnak a népszerűségi mutatók két választás között, a kormánynak egyetlen lehetősége van: hogy amit vállalt, azt teljesíti. Attól nem szabad eltérni, akkor sem, ha az konfliktusokkal jár. Ezt tesszük most. Jöhetnek mindenféle adatok, vélemények, a munkát el kell végezni és ez a kormány el is fogja ezt végezni” – hangsúlyozta a miniszterelnök-pártelnök.
A Magyar Szocialista Párt számára a vasárnapi időközi választás arról szól, hogy “lehet-e változtatni már most az ország és a térség jövőjén” – jelentette ki az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője. Tóbiás József az ATV péntek reggeli műsorában hangsúlyozta:az MSZP számára minden választás felelősségteljes, és tétje van. A szocialisták jelöltje Pad Ferenc, akit a Demokratikus Koalíció is támogat.
A Fidesz és a Jobbik politikailag és gondolatilag is egy koalíciót tud alkotni. Ezért felértékelődött Ajka és Tapolca. Hiszen politikai értelemben ez a választás – ha a Fidesz megbukik ebben a választókerületben – egyben azt jelenti, hogy elveszti mindazt a legitimitását, amit eddig felépített ebben a négy évben” – fogalmazott Tóbiás József.
A Jobbik elnöke az MSZP-t és a Fideszt is korruptnak nevezte csütörtökön a párt ajkai lakossági fóruma előtt tartott sajtótájékoztatóján. Vona Gábor szerint “az ellenzék győzelemre esélyes jelöltje” most Rig Lajos, és a vasárnapi választás a Jobbik és a Fidesz jelöltje közt dől el.
“Ki volt az, aki akkor is kiállt a tapolcai kórház mellett, amikor nagy volt a baj és ki az, aki csak akkor akar kiállni emellett, amikor a választók szavazataiért ácsingózik? A mi jelöltünk ebben a kérdésben a leghitelesebb a jelöltek körében, hiszen a kórház dolgozóinak szakszervezete vezetőjévé választotta” – mondta Vona Gábor.
A vidék mindannyiunk megélhetésének, egészséges táplálkozásának és gazdasági fejlődésének háttere, ez a térség pedig mintapéldává válhatna – fogalmazott a parlamenti frakcióval rendelkező LMP országgyűlési képviselőjelöltje Sümeg belvárosában. Sallee Barbara a választókerületről szólva azt mondta, lehet erre a térségre építeni, mert a régiónak megvannak mind az emberi erőforrásai, mind pedig a természeti adottságai, melyekkel országos szinten is mintává válhatna a környék.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
Most gyorsult csak fel a magyarok elvándorlása
Tavaly minimum 31500 magyar állampolgár távozott legalább egy évre külföldre, majdnem másfélszer annyi, mint egy évvel korábban, és csaknem hat és félszer annyi, mint 2009-ben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
A délkelet-európai országok migrációját kutató SEEMIG-projekt alapján 2013 elején 350 ezerre tették a kutatók azoknak a magyaroknak a számát, akik 1989 után, a rendszerváltás követően hagyták el az országot, és legalább egy-másfél évet külföldön éltek. Az Eurostat adatbázisa, valamint az abban nem szereplő, de kiemelten fontos célországok (Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság) statisztikái alapján pedig mintegy 277 ezer főre becsülték azoknak a magyaroknak a számát, akik európai országokban bejelentetten tartózkodtak 2013-ban.
Azoknak a magyaroknak a számát, akik 2013-ban mentek távoztak tartósan külföldre, 21580-ra tették az egészségbiztosítási és egyéb nyilvántartások alapján. Ehhez képest nőtt 2014-ben 46 százalékkal, 31500-ra az emigránsok száma. Maguk a KSH munkatársai is rámutatnak, hogy a hazai nyilvántartási rendszerek alapján összeállított adatok a bejelentések esetleges elmulasztása miatt meglehetősen alulbecsültek. Ezt igazolják, hogy a fogadó országok vándorlási adataiból nyert adatok jóval meghaladják a hazai nyilvántartások adatait. A magyarországi kivándorlás utóbbi években tapasztalható növekedését ezek is alátámasztják.
A KSH kutatói továbbra is úgy látják, hogy külföldre túlnyomórészt a fiatalabbak mennek: az emigráns magyarok 44 százaléka 30 év alatti, 77 százaléka pedig még nincs 40 éves. A kivándorlók többsége, 54 százaléka férfi, közel kétharmaduk nőtlen. A legvonzóbb tartózkodási hely a kivándorlók számára még mindig Németország, az Egyesült Királyság, illetve Ausztria.
A KSH-éval azonos következtetésre jutott vizsgálatában Hárs Ágnes , a Kopint–TÁRKI vezető kutatója. Fenntartotta azt a korábban a VG-nek is hangoztatott véleményét, amely szerint pillanatnyilag nincs gazdasági racionalitása annak, hogy belátható időn belül megálljon, vagy akár csak lassuljon a magyarországi munkaerő-migráció. Sem a magyar gazdaság, sem a szociális ellátórendszer, sem a közhangulat nem elegendően vonzó, amit felerősít az oktatáspolitika is, így még a felsőoktatási képzés előtt állók kivándorlása is felgyorsulhatott – mondta.
Ez utóbbit megerősíti az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszékének tanszékvezetőjének a 444.hu-nak adott interjúja is, amelyben Pete Péter saját tapasztalatuk alapján azt állítja: az elmúlt években látványosan csökkent a magyar felsőoktatásba felvételiző fiatalok száma, miközben a gimnazisták 50-60 százaléka külföldi főiskolák, egyetemek irányába kacsintgat. „Néhány gimnáziumban, például a Fazekasban a közgazdaság iránt érdeklődő diákok 95 százaléka külföldi egyetemre adta be a jelentkezését” – mondta, amihez az is hozzájárult, hogy a kormány tandíjassá tette a hazai közgazdászképzést, mondván, hogy a közgazdászok úgyis sokat keresnek.
Szerző: H. É.–H. J.
Forrás: vg.hu
Reklám
Fidesz: erkölcsi kötelesség a Quaestor-ügyfelek kártalanítása
Erkölcsi kötelességnek nevezte a Quaestor-ügy károsultjainak kártalanítását a Fidesz-frakció szóvivője szombaton Budapesten.
Tuzson Bence sajtótájékoztatóján ismertette a brókerbotrány miatt szükséges jogszabályi változtatásokat. Felidézte a már elfogadott vagyonzárolási törvényt, a pénteken benyújtott kártalanítási javaslatukat, és azt is elmondta, hogy ezek után szükség lesz még például a felügyeleti rendszer megerősítésére, a bírságok növelésére, valamint az ellenőrzési idő sűrítésére.
A kártalanítási javaslatról szólva kifejtette: arra számítanak, hogy minden Quaestor-ügyfél visszakapja majd a pénzét. A létrejövő káralappal kapcsolatban elmondta, hogy abba minden olyan pénzeszköz bekerül, amely alapot adhat a kártérítésre. Rendelkezésre áll a Befektetővédelmi Alap (Beva) forrása, a 30 millió forintig kiterjedő kártalanításhoz ezen felül szükséges pénzt pedig hosszú távon azoknak az intézményeknek kell állniuk, amelyek egyébként is befizetői a Bevának. Nekik ehhez áthidaló kölcsönt biztosít a jegybank. Mindezért cserébe ezen intézmények megkapják majd a Quaestor felszámolásából származó vagyont – magyarázta a frakciószóvivő. Kitért arra is, hogy a károsultaknak egy nyomtatványon kell majd megjelölniük igényüket.
Tuzson Bence jelezte, ha az ellenzék is támogatja, akkor a parlament házszabálytól eltéréssel tárgyalhatja és rövid időn belül meg is szavazhatja a kártalanítási előterjesztést.
A Fidesz-frakció szóvivője a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal megállapításaira hivatkozva kifejtette azt is: 2004 áprilisában 900 millió forint állami támogatást kaptak a Quaestor tulajdonában álló cégek, majd a Magyar Fejlesztési Banktól 17 milliárd forintnyi olyan hitelt, amelynek nem volt meg a valós fedezete. Kákosy Csaba és Bajnai Gordon voltak azok a miniszterek, akik jóváhagyták e hitelt – tette hozzá.
Tuzson Bence azt is mondta, hogy 2002-2010 között, a szocialista kormányok időszakában 343 milliárd forint értékű szerződést kötöttek brókercégekkel, befektetési szolgáltatókkal. Kiemelte, hogy a Quaestorral és a Hungária Értékpapír Zrt.-rel összesen 4,85 milliárd forintnyi szerződést kötöttek ebben az időben. A Hungária Értékpapír Zrt.-ről azt is mondta, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége és Gráf József minisztersége idején az agrártárca 470 millió forintot helyezett el ott. “Aztán folytatódott a tendencia: még öt ilyen, hasonló, félmilliárd forint körüli szerződés köttetett meg a Bajnai-kormány idején is” – tette hozzá.
Amit a Fidesz-kormány kezelt, az jórészt ennek az időszakban volt az öröksége, és ennek volt a következménye, hogy bizonyos pénzeszközök bennragadtak – mondta a szóvivő.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
A Világbank kész együttműködni az új ázsiai beruházási bankkal
A Világbank mindent megtesz azért, hogy együttműködjön a kínai kezdeményezésre létrehozandó Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal (
) – mondta Jim Yong Kim, a Világbank elnöke kedden az amerikai stratégiai és nemzetközi tanulmányok központjában tartott előadásában.
Az együttműködés részleteiről Jim Yong Kim a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jövő héten esedékes tavaszi közgyűlése során fog tárgyalni a kínai tisztviselőkkel.
Az elnök elmondta: az AIIB és a – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika által létrehozott – Új Fejlesztési Bank fontos új szereplők a fejlesztés területén, erős szövetségesei lehetnek a Világbanknak a szegénység leküzdésében, a feltörekvő országok fejlődésének elősegítésében.
A Világbank elnökének becslése szerint a feltörekvő országoknak évente mintegy 1000-1500 milliárd dollárra lenne szükségük olyan infrastrukturális fejlesztésekre, mint utak, hidak, repülőterek építése, energiatermelő üzemek és tengervíz-sótalanító telepek létesítése.
“2030-ig 40 százalékkal több energiára lesz szükségünk a mostaninál, miközben 40 százalékkal kevesebb édesvíz áll majd rendelkezésre” – húzta alá Jim Yong Kim.
A hivatalosan várhatóan 2015 végén létrejövő AIIB-hez mintegy 50 ország, köztük Magyarország, Oroszország, Nagy-Britannia, Németország is jelezte csatlakozási szándékát, míg Japán és az Egyesült Államok nem lesz az alapító tagok között.
Sokan úgy tekintenek az AIIB-re, mint az Egyesült Államok, a nyugat-európai országok vagy Japán dominanciája alatt álló nemzetközi pénzintézetek – az IMF, a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank – potenciális riválisára. Kína viszont azt állítja, hogy az AIIB nem a Világbank konkurense lesz, sokkal inkább támogató szerepet fog betölteni más nemzetközi pénzintézetek számára.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
Közbiztonsági veszélyforrás az autonómia?
Az erdélyi magyar pártok vezetői egyöntetűen jogsértőnek és az európai értékekkel összeegyeztethetetlennek tartják, hogy a román belügy által közzétett közrendvédelmi és közbiztonsági stratégia tervezete a közbiztonsági veszélyforrások közé sorolná az etnikai autonómia követelését.
A Krónika című napilap csütörtöki számában megszólalva a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elmondta, első hallásra viccnek gondolta a belügyi stratégiatervezet autonómiára vonatkozó megállapításait. Kelemen Hunor szerint „a szabadsághoz való jog megsértésének tekinthető, hogy közveszélyesnek minősítik egy közösségnek azokat a célkitűzéseit, melyek eléréséért békés módon, parlamenti eszközökkel küzd”.
Az RMDSZ elnöke kijelentette: kockázatosnak, veszélyesnek tartja, hogy a belügyi dokumentum ugyanabban a mondatban említi az autonómiát, a közösségi jogokat és a közbiztonságot. „Ily módon lassan leépíthető a demokratikus berendezkedés, visszaszoríthatók a szabadságjogok” – vélekedett.
Az autonómia követelése pozitív dolog
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint a stratégiatervezet annak a szomorú ténynek a bizonyítéka, hogy néhányan még mindig nem tudják a véleménynyilvánítás szabadságát demokratikus módon kezelni. A pártelnök szerint a magyarok autonómiakövetelése voltaképpen a pozitív, haladó európai gyakorlat romániai meghonosítására irányul, amely hosszú távú stabilitást és jólétet eredményezhetne Romániában is. Hozzátette, hogy nem ártana a román belügy-minisztérium illetékeseit elküldeni Európának abba az országaiba, ahol a működő területi autonómiák bebizonyították hasznosságukat és életképességüket.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a közbiztonsági stratégiával önmagát minősíti a belügyi tárca és a kormány. A pártelnök emlékeztetett arra, hogy kedden az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzati Kongresszusának plenáris ülésén a skót népszavazás kérdése és az ukrán helyzet is szerepelt. „Több felszólaló részéről elhangzott, hogy Ukrajnában, a többségében oroszok lakta területeken a széles körű autonómia jelentené a megoldást. Ha az európai értékrendet tartjuk mérvadónak, az autonómia kérdését is európai módon kell megoldani” – szögezte le Biró a lapnak.
Diktatúrára emlékeztető kijelentés
A Krónika Marc Gafarot i Monjót, a Katalán Demokratikus Konvergencia párt külügyi kabinetvezetőjét is megkérdezte a belügyi stratégiáról. Ő azt mondta, hogy a bukaresti dokumentum Franco tábornok autoriter spanyolországi diktatúrájára emlékezteti.
A román belügy-minisztérium honlapján kedden közvitára bocsátott, a 2015–20-as időszakra vonatkozó közrendvédelmi és közbiztonsági stratégia a polgárok biztonságát fenyegető veszélyek között első helyen említi „a rasszizmust, idegengyűlöletet, szélsőségességet és az intolerancia minden más formáját, amely etnikai autonómia elérését célozza egyes térségek vagy régiók számára”.
Forrás: mno.hu
Reklám
Berényi: Sohasem lehet lemondani a kollektív bűnösség elvének eltörléséről
Sohasem lehet lemondani a kollektív bűnösség elvének eltörléséről, s azt a Magyar Közösség Pártja (MKP) mindenkoron szorgalmazni fogja a szlovák politikai vezetésnél – szögezte le Berényi József, az MKP elnöke a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából kiadott közleményében.
Az MKP közleményében emlékeztet: április 12-e – a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja – fájdalmas, igazságtalan és kegyetlen eseményeket idéz fel a helyi magyar közösségben, olyanokat, amelyekről nem lehet elfeledkezni akkor sem, ha vannak, akik inkább ezt szeretnék.
“Nem ünnepnap ez, hanem a múlttal való szembenézés napja” – mutatott rá a közleményben Berényi József, hozzátéve: bár vannak, akik nem nézik jó szemmel azt, hogy megemlékeznek a deportálásokról, a reszlovakizációról és a kitelepítésekről, azt mégis meg kell tenni. “Annál is inkább, mert az akkori csehszlovák vezetés intézkedése kizárólagos nemzetállamot akart létrehozni, ami a nemzetiségek megszüntetését jelentette volna. Ezt nem felejthetjük el, még akkor sem, ha a terv nem sikerült” – tette hozzá.
A felvidéki magyar párt közleményében rámutat: a szlovák törvényhozás sohasem kért bocsánatot azokért a megpróbáltatásokért, amelyeket a felvidéki magyaroknak a kollektív bűnösség elve mentén el kellett szenvedniük és máig nem törölte el a kollektív bűnösség elvét. Ezzel összefüggésben Berényi József leszögezi: “a Magyar Közösség Pártja sohasem mondhat le arról, hogy szorgalmazza a mindenkori szlovák politikai vezetés hozzáállásának megváltoztatását! Ezt becsületünk és az elődeink iránti tisztelet követeli meg tőlünk”.
A magyar Országgyűlés 2012 decemberében, ellenszavazat nélkül nyilvánította a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjának április 12-ét. Ez a nap volt ugyanis a kitelepítések kezdőnapja, 1947-ben ezen a napon indult el az első, felvidéki magyarokat szállító vonatszerelvény Magyarországra. A kitelepítések az úgynevezett lakosságcsere-egyezmény alapján valósultak meg, a több mint két évig tartó folyamat során legalább nyolcvanezer felvidéki magyart telepítettek ki, az utolsó vonattranszport 1949 júniusában indult. A kitelepítések előzménye volt a hírhedt jogfosztó Benes-dekrétumok kiadása, amelyek viszont az 1945. április 5-én elfogadott kassai kormányprogramra támaszkodtak, amely a Csehszlovákia területén élő összes németet és magyart háborús bűnösnek mondta ki.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
Felvidéki magyarok tiltakoztak Kassán
Az 1945. április 5-én elfogadott Benes-dekrétumok ellen tiltakoztak
A volt Csehszlovákia területén élő németek és magyarok kollektív háborús bűnösségét deklaráló, és a Benes-dekrétumok által megvalósított jogfosztások alapjául szolgáló, máig felül nem bírált kassai kormányprogram ellen tiltakoztak felvidéki magyar fiatalok a dokumentum elfogadásának hetvenedik évfordulóján Kassán vasárnap.
A Via Nova ICS felvidéki magyar ifjúsági szervezet által kezdeményezett megmozdulás néhány tucat résztvevője a kormányprogram elfogadásának egykori helyszínén, a régi kassai vármegyeháza előtt gyűlt össze, hogy tiltakozzon a jogi szempontból hét évtized múltán is érvényben lévő rendelkezések ellen.
A tiltakozók “Hetven éve háborús bűnösök vagyunk, most már békét akarunk” és “Le a kassai kormánypogrommal”, illetve “Rehabilitációt Esterházynak” és hasonló feliratú transzparenseket emeltek a magasba. Az összegyűltek a mellükre tűzve viselték a mártír gróf Esterházy János egykori rabszámát, illetve egy sárga M betűt is. Ez utóbbival arra emlékeztettek, hogy a kitelepítés előtti napokban a felvidéki magyaroknak ilyen megjelölést kellett hordaniuk.
A régi kassai vármegyeháza előtt Gubík László, a Via Nova ICS elnöke mondott beszédet, ebben hangsúlyozta: hetven év után már legfőbb ideje, hogy a felvidéki magyarságról lemossák a háborús bűnösség bélyegét, és bocsánatot kérjenek a közösséget ért jogfosztásért.
Az összegyűltek a beszéd után átvonultak a Csáky-Dessewffy-palota udvarába, ahol megkoszorúzták Esterházy János szobrát, majd felolvasták a gróf 1944-ben írt, az akkori Magyar Hírlapban közölt húsvéti gondolatait.
Gubík László a rendezvényt követően az MTI-nek azt mondta: bár nincsenek vérmes reményeik arról, hogy milyen lesz a rendezvény visszhangja a szlovák, illetve a cseh közbeszédben, remélik, arra mégis felfigyel a szlovák és a cseh politikum.
“Bízom benne, hogy nem kell újabb hetven, hanem újabb hét évet sem megélnie háborús bűnösként a felvidéki magyaroknak” – jelentette ki Gubík László.
Az 1945. április 5-én az akkori csehszlovák kormány által Kassán elfogadott kormányprogram az ország területén élő összes németet és magyart háborús bűnösnek mondta ki. Ez a dokumentum volt az alapja Edvard Benes csehszlovák államfő azon hírhedt elnöki dekrétumainak, amelyek alapján a második világháború után több mint két és fél millió németet és mintegy százezer magyart fosztottak meg vagyonuktól, állampolgárságuktól és telepítettek ki vagy üldöztek el az országból.
Az úgynevezett Benes-dekrétumokat ugyan ma már gyakorlatilag nem alkalmazzák, de mivel nem érvénytelenítették őket, továbbra is részei a és a cseh jogrendszernek.
Forrás: magyarhirlap.hu
Reklám
Elhunyt Pap Vera színművész – VIDEÓ
59 évesen, a Vígszínház honlapja szerint „méltósággal és türelemmel viselt hosszú betegség” után elhunyt a Vígszínház vezető színésznője, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész. Pap Verát a Vígszínház saját halottjának tekinti.
Pap Vera 1956. január 27-én született Budapesten Pap János és Richter Mária gyermekeként. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1979-ben (1975-től), azóta a fővárosi Vígszínház társulatának tagja. Több filmben is emlékezetes alakítást nyújtott.
„Amikor felmegy a függöny, akkor ki kell állni és játszani kell, nincs mese! Olyankor kint kell hagynom az öltözőben az összes nyomoromat, az összes fájdalmamat, és tennem kell a dolgom a színpadon. A legnehezebb helyzetekben is ott kell lennem, minden porcikámmal jelen kell lennem“ – idézi a Vígszínház egy 2014-es nyilatkozatát.
Gyerekkorában bohóc akart lenni. Édesapja elvitte a cirkuszba, ahol lenyűgözte a bohóc száma: „mert megnevettetett, ugyanakkor azt is éreztem, hogy összefacsarodik a szívem. Arra gondoltam, milyen nagy ajándék lehet egy ember számára, ha ezt csinálhatja egész életében.“
Apja nem engedte, hogy az artistaképzőbe menjen, ragaszkodott ahhoz, hogy előbb leérettségizzen és szakmát szerezzen. Végül különböző adminisztrációs okból nem ment a kiszemelt technikumba. „A Jóisten közbeszólt, és nem kellett vegyésznek tanulnom. Kőbányán érettségiztem az I. László Gimnáziumban, majd jelentkeztem a Színművészeti Főiskolára, ahová fel is vettek.“
A főiskolán Horvai István és Kapás Dezső tanította, Várkonyi Zoltán hívta a Vígszínházhoz, ahol Kapás Dezső rendezésében kapta első főszerepét. Harmadéves korában nagy sikerrel játszotta el Molnár Ferenc Az üvegcipő című darabjának főszerepét, Irmát. Később olyan legendás alakítások fűződnek a nevéhez, mint a Szentivánéji álom Hermiája, Kornis Kozmájának Hédije, az Úri Muri Rozikája, Amadeus Konstanzája, Fejes Endre Cserepes Margit házasságának címszerepe, a Leonce és Léna Lénája, a Györgyike drága gyermek Györgyikéje, a Salemi boszorkányok Proktornéja, a Kurázsi mama Yvette-je, A revizor Polgármesternéje, Az ember tragédiája Évája, az Augusztus Oklahomában és a Mikve főszerepe.
Színházi szerepei mellett több mint 40 filmben és tévéjátékban nyújtott kiemelkedő alakítást. Még főiskolás évei alatt kapta első főszerepét a Gábor Pál rendezte Angi Vera című filmben. Ezért a szerepért 1980-ban a Chicagói Filmfesztiválon elnyerte a legjobb női alakítás díját, 1981-ben pedig a David di Donatello-díjat, amelyre egész életében nagyon büszke volt. Rövid idő alatt nemcsak hazánkban, hanem az ország határain túl is felfigyeltek tehetségére, szelíd bájára, szuggesztív drámai erejére.
Angi Vera:
Az Angi Vera után számos filmes szerepet kapott, játszott a Csapd le csacsi!, A névtelen vár, a Dögkeselyű, az Uramisten vagy éppen a Roncsfilm című alkotásokban is.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem elvégzése után, 1979-ben a Vígszínházhoz szerződött, és azóta, 36 éve megszakítás nélkül a társulat hűséges tagja volt. Korábban már le kellett mondani a betegsége miatt a szerepeit, de 2013-ban úgy tűnt meggyógyult. Újra játszott több előadásban.
„Pap Vera nagy tehetségű, jelentős művész volt. Alakításaiból egyszerre sugárzott lényének érzékeny, lírai és groteszk oldala. Szorgalmának, színészi alázatának, tragikai képességének és egyedülálló humorának köszönhetően eljátszhatta a drámairodalom nagy szerepeit. Egyike volt a legigazabb színésznőinknek, sokat tudott a számkivetettek, a vesztesek, a megalázottak sorsáról, indulatairól, lázadásairól. Több szerepében is bizonyította, milyen sokat tud a peremlét sötét útvesztőiről, az emberi kiszolgáltatottságról és magáról a színészi mesterségről. A vesztes karakterek azért emlékezetesek alakításaiban, mert soha nem voltak érzelmesek, mindig volt bennük valamiféle különleges, nyers, feloldozást nem kínáló humor; talán a vesztesek támadó humora, amit ő bátran és könyörtelenül felvállalt” – olvasható a Vígszínház méltatásában.
Betegsége alatt szinte megszakítás nélkül játszott: „Hihetetlen nagy erőt kaptam a nézőktől, a kollégáktól, és nagyon fellelkesített, hogy mire vagyok képes. Önmagamnak is bizonyítottam.” Még 2014 őszén is játszotta a Mikve főszerepét, és próbált Fátyol nélkül című előadásban, amelynek októberben volt a bemutatója. Megrendítő alakítását megkönnyezték a nézők és a kollégák is.
2015. február 8-án, vasárnap lépett utoljára színpadra.
Pap Vera Tímár Péter Csapd le csacsi c. filmjében:
hvg.hu
Reklám
Reklám
