A BOCSKAI RÁDIÓ 404. honismereti rejtvényjátéka. 2015. március 29.
404. honismereti rejtvényjáték - 2015. március 29.
A megfejtéseket itt a weboldalon, egész vasárnap vagy műsoridőben a következő telefonszámon lehet közölni : +1 (216) 397-4438. Kérjük, hogy csak az egyik lehetőséget válasszák.
A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Helyes megfejtők: Jakab Márta, Thuróczy András, Bárányné, Kerecseny B. Alice, Kaczvinszky Tamásné, Thurner Klára
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím: Magyar Múzeum, Galéria 1309 East 9th Street (alsó emelet) Cleveland, Ohio 44114
Telefon: (216) 523-3900
Nyitvatartási idők: Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig. Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
A kormányzó francia Szocialista párt nem akar irányt váltani a helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában elkönyvelt veresége után.
“A Szocialista Párt jobban ellenállt, mint arra számítani lehetett” – mondta hétfőn Manuel Valls kormányfő az RTL rádióban, amikor összefogásra kérte a mélyen megosztott baloldalt a jövő vasárnapi második fordulóra. “Követnünk kell azt a politikát, amely eredményes” – hangsúlyozta. Szerinte az ország már “a gazdasági fellendülés útjára” lépett, még akkor is, ha egyelőre nem csökken az évek óta 10 százalékon stagnáló munkanélküliség.
A kormány arra számít, hogy az euró árfolyamcsökkenésének köszönhető kedvezőbb nemzetközi környezetben a gazdasági növekedés idén nagyobb lesz a tervezett egy százaléknál. Ugyanakkor várhatóan a munkahelyteremtés megindulásához szükséges GDP-arányos 1,5 százalék alatt marad.
A megyei tanácsok összetételét meghatározó szavazás első fordulóját Franciaországban elsősorban a 2017-es elnökválasztás tükrében értékelték.
Ennek értelmében a pártok szerinti lebontásban a Nicolas Sarkozy volt államfő által vezetett jobbközép Népi Mozgalom Uniója a szavazatok 29,4 százalékával egyértelmű győzelmet aratott. Marine Le Pen, a Nemzeti Front élén 25,1 százalékkal minden idők legjobb eredményét érte el.
Francois Hollande államfő pártja viszont 21,8 százalékkal a harmadik helyre szorult. Jóllehet a szocialisták valamivel jobb eredményt értek el a felmérésekben jelzett 19 százaléknál, a kormánypárt az elmúlt év negyedik választási vereségét könyvelte el az önkormányzati, az európai parlamenti és a szenátusi voksolást követően. Ennek legfőbb oka a Francois Hollande gazdaságpolitikájában való csalódottság és a baloldal megosztottsága.
A felmérésekben 30 százalékkal az élre várt Nemzeti Frontnak nem sikerült a legerősebb francia politikai erővé válnia, de a tavalyi európai parlamenti választások után ismét megszerezte a szavazatok egynegyedét, és a jelöltjei a választókörzetek felében bejutottak a második fordulóba. Marine Le Pen “történelminek” értékelte az eredményt.
A jobbközép győzelme pedig egyértelműen Nicolas Sarkozy sikereként könyvelhető el, akinek tavaly őszi politikai visszatérését az UMP élén még elhalványították a párton belüli csatározások és az UMP-nek az előző elnökválasztási kampány miatti csőd közeli pénzügyi helyzete.
A francia sajtó és a kormánypárt is elismerte, hogy az első forduló a francia társadalom helyzetének fokmérője volt, amely egyértelműen mutatja a jobbra fordulást.
A baloldali jelöltek a 2054 választókerület negyedében nem jutottak be a második fordulóba. Egyik nagy veszteségük lehet Franciaország északi része, amelynek egykori bányavidékei eddig történelmileg baloldali bástyának számítottak.
A második forduló biztos győztesének tekinthető a jobboldal, amely várhatóan a megyék 70-80 százalékát fogja a jövőben irányítani.
A hétfői összesítések után a Nemzeti Frontnak négy déli megyében lehet esélye a győzelemre a 101-ből. Marine Le Pen már egy vagy két megye meghódítását is győzelemnek tartja, hiszen eddig összesen egy választókörzetben volt csak képviselője a Nemzeti Frontnak.
Sajtóértesülések szerint elképzelhető kisebb kormányátalakítás a jövő vasárnapi második forduló után a kormánypárti többség kohéziójának megerősítése céljából, de Manuel Valls kormányfő menesztése kizárható.
Böjte Csaba, erdélyi ferences rendi atya, 2015. március 22-én, azaz múlt vasárnap Clevelandbe látogatott és délelőtt 11 órakor ünnepi szentmisét végzett a Szent Imre Római Katolikus templomban. Csaba atya, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány küldötteivel Dr. Madarassy Ágnessel és dr. Csák Jánossal, kuratóriumi tagokkal érkezett. Az egyházközség rögtön a mise után egy családias, szerény ebédre hívta meg Csaba testvért és kíséretét, ahol többek közt beszámoltak az alapítvány működéséről, elért céljaikról és röviden a jövőbeli terveiket is fölvázolták.
Abban a végtelen nagy megtiszteltetésbe részesültem, hogy Böjte atya készségesen állt a rádiónk rendelkezésére és egy rövid interjú erejéig válaszolt néhány kérdésemre.
A mozgásszegény életmód a civilizált társadalmak legfőbb egészségügyi problémáinak, a legtöbb népbetegségnek az egyik legáltalánosabb érvényű okozója. Manapság az a jellemző, hogy az emberek többsége nem tudja, vagy ha tudja, nem veszi komolyan, hogy egészségi állapotát, életminőségét, munkaképességét veszélyezteti azzal, ha nem változtat mozgásszegény életmódján!
Az örömmel végzett rendszeres testmozgás alapvető a testi-lelki-szellemi egészség kialakításában, és fenntartásában. A testmozgással, és táplálkozással kapcsolatban használt energia-egyensúly kifejezés azt jelenti, hogy a szervezetbe a táplálkozással bevitt energiamennyiségnek megközelítőleg azonosnak kell lennie azzal az energiamennyiséggel, amit a szervezet működése felhasznál. Ha a bevitt energiamennyiség nagyobb, mint a felhasználté, akkor a szervezet a felesleges energiamennyiséget elraktározza, tehát hízunk. Az elhízás ellen úgy kellene hatékonyan küzdeni hogy kb. annyi kalóriát veszünk magunkhoz a táplálkozással amennyit a testmozgásunkkal el is használunk. 70-80 éve még napi 20-30kilométer gyaloglás volt az emberek napi adagja, mert természetes volt, hogy átgyalogoltak a szomszéd faluba, vagy a földekre. Ma lifttel, autóval járunk, távirányító segíti az életünket, így szinte alig használjuk a lábainkat, pedig a gyaloglás és a lépcsőzés is rengeteg kalóriát égethetne el. Sokféle bajnak és betegségnek okozója a mozgásszegény életmód. Ezek között vannak olyanok, amiben idő előtt meghalunk, és vannak olyanok is, amelyektől csak rosszabbul élünk. Ezen betegségek sok szállal összefüggenek egymással.
Népegészségügyi, gazdasági, és egyéni szempontból legalább olyan fontos az életminőséget rontó betegségek csökkentése, mint a korai halálozást okozóké. Az alábbi betegségek okozója a mozgásszegénység: a lelki egészség hiánya, a szív és érrendszer betegségei, túlsúly, elhízás, anyagcserezavarok, cukorbetegség, magas vérzsírtartalom, gyomor, bélbetegségek, mozgásszervi betegségek: Gerinc betegségei, csontok osteoporosisa, reumatikus betegségek, légzőszervi megbetegedések. Magyarország egészségi mutatói nagyon kedvezőtlenek az Európai Unión belül. Az 1981-es évtől egyre kifejezettebbé vált a népességfogyás mértéke: az ezredfordulóra több mint félmillióan lettünk kevesebben. A korai halálozás megelőzése szempontjából fontos tudni, hogy a fiatalok és középkorúak körében nagyon magas a rendszeres dohányosok, nagyivók, túlsúlyosak, az elhízottak, a fizikailag inaktívak aránya. Összességében megállapítható, hogy a kedvezőtlen halálozási és megbetegedési mutatókat nagyrészt a lakosság kedvezőtlen egészség- magatartása magyarázza. Legfőbb gond a mozgásszegény életmód. A magyarok sportolási kedve jóval elmarad az EU-s átlagtól, a felmérések szerint. Sokan azt hiszik, hogy a versenysport az egyetlen lehetőség a mozgásra, a tömegsport pedig nem is létezik Magyarországon. Sokan azért tartanak a sporttól, mert azt hiszik, hogy csak az minősül annak, ami megerőltető, úgyhogy inkább nem is mozognak. A legtöbb magyar azzal sportol, míg eljut otthonról a munkahelyére. Az életszínvonal jelentős visszaesése, az utazás költségeinek drágulása, a különmunkák által fokozottan lekötött hétvégi idő igen alacsony szintre vetette vissza a fizikai rekreáció idejét.
A mai társadalomban, főleg nálunk a biztos megélhetés érdekében honfitársaink akár két, vagy több munkahelyet is vállalnak, és ezért nincsen idejük sportolni, mert este hulla fáradtan esnek be az ágyba. Magyarországon a túlsúly és az elhízás jelenti az egyik fő kockázati tényezőt, és a jelen egyik legjelentősebb egészségügyi problémája. Az elhízás majdnem minden szervrendszerben előnytelen folyamatokat indít el. Magyarországon nagymértékű a túlsúly, és az elhízás előfordulása. A magyarok pesszimizmusa is közrejátszik abban, hogy alig sportolnak. A magyar ember egyenlőre csak vegetál. Nem azon gondolkozik, hogy mit sportoljon, hova menjen nyaralni, hanem hogy mi lesz holnap? Napi harcot vív a megélhetésért, nincs ideje a testmozgásra. Sajnos ez nem csak szűk rétegeket érint, hanem a társadalom egészét! A magyar emberek nincsenek kellőképpen felvilágosítva a betegségek kialakulásának megelőzéséről, a prevenciós lehetőségekről. Sokuk pedig a magyar egészségügyi ellátórendszert hibáztatja a siralmas állapotokért. Az orvosok sem motiváltak ennek megakadályozásában. Nekik az a jó, ha minél több regisztrált beteggel rendelkeznek. Az orvosok csupán a másodlagos, harmadlagos prevenció szintjén mozognak. A háziorvosoknak, üzemorvosoknak általános primer megelőzésre sem idejük, sem keretük nincsen. Az emberek nagy része abszolút nem foglalkozik a betegségek megelőzésével, Csak akkor kapkodnak, amikor már megvan a baj.
Egy országos kampányra lenne szükség, hogy az emberek megszeressék a sportot. Természetesen ez csak úgy lehetséges, ha a társadalom amelyben él olyan feltételeket teremt, amelyek lehetővé teszik az egészség elérését valamennyi tagja számra. Szélesebb körben való oktatásával, és publikálásával ösztönözni kell a lakosságot a prevenciós módszerek kihasználására, és rámutatni arra, hogy milyen sokat tehetnek a jobb, magasabb minőségű jobb, hosszabb élet elérésére.
Ezen pályázat segítségével a Szegedi Sport és Fürdők Kft. munkatársai is szélesebb körben megismerkedhetnek a mozgásszegény életmód veszélyeivel, és tájékozódhatnak az egészséges életmódhoz elengedhetetlen eszközökkel.
Mindennapi beszédünkben gyakran használjuk azt a mondásunkat, hogy rossz fát tesz a tűzre. Nos, mai műsorunkban eme mondásunk eredetét vizsgáljuk és mióta használjuk átvitt értelemben a szavak jelentését. (Mi fán terem, O. Nagy Gábor)
Húsvétra általában franciasalátát is szoktunk készíteni. Most elmondok egy sonkás saláta receptet, hogy ne legyen mindig csak a megszokott franciasaláta a húsvéti asztalunkon. Nagyon gyorsan és könnyen elkészíthető és ettől még jobb.
Hozzávalók:
(1 konzerv) vegyes zöldség: paprika, kukorica, zöldborsó
25 dkg sonka
15 dkg füstölt sajt
konzerv gyöngyhagyma
3-4 kemény tojás
1/2 citrom leve
1 marék aprított petrezselyemzöld
1 pohár joghurt
3-4 evőkanál majonéz
1 kk mustár
só, őrölt bors
balzsamecetes saláta-dresszing.
Elkészítés:
A vegyes apró zöldséget egy tálba öntjük, hozzáadjuk a leszűrt gyöngyhagymát, az apró kockára vágott sonkát, a füstölt sajtot és a kockára aprított kemény tojást.
A joghurtot, a mustárt, a balzsamecetes öntetet, a majonézt és a fűszereket egy tálba simára keverjük és a zöldséges, sonkás, füstölt-sajtos, tojásokra öntjük.
Megszórjuk a finomra vágott petrezselyemzölddel. Pikáns ízét a citromlével adjuk meg. Végül az egészet jól összekeverjük és tálalásig hűtőszekrényben tartjuk. Tetejét díszíthetjük kemény tojás-szeletekkel, cikkekre vágott paprikával, paradicsommal – kreativitás dolga.
Négy évtizedes pályájának legjavából válogat és legújabb, A sólyom népe című lemezét is bemutatja két és félórás nagykoncertjén a 40 éves Edda Művek április 11-én a Papp László Budapest Sportarénában. A jubileumi fellépés és a lemez részleteiről Pataky Attila, az Edda frontembere nyilatkozott az InfoRádióban.
“A 40 éves jubileum egy makacs tény, a fél pohár tele van, nekünk ez a 40 év már megvan”- fogalmazott Pataky Attila. “Mindent ami belefért azt megéltük, átéltük és ezzel a szenvedéllyel, ami a 40 évet jellemezte estünk neki a bulinak is, hogy abból egy izgalmas műsor legyen. Mi egy “élő” zenekar vagyunk, rengeteget játszunk egész évben, nem könnyű összehozni, hogy akik majd eljönnek, azoknak valami újat tudjunk nyújtani.”
Pataky Attila azt is elárulta, sokat beszélgettek és töprengtek azon, hogy hívjanak-e vendéget, korábbi tagokat a koncertre, “de azokat akiket méltónak találnánk, hogy ott legyenek, a 40 év miatt már annyian vannak, hogy egyszerűen átjáróház lenne a színpad, megtörné a lendületünket. 2 óra 20 percbe kell belesűríteni a programot és egyszerűen szétzilálta volna a műsort a sok vendég, ezért döntöttünk úgy, hogy ha nem mindenkit, akkor senkit.”
A baráti körben elvégzett tesztek alapján a zenekar frontembere az új, A sólyom népe című albumról azt mondta: “nagyon erős, mind mondanivalójában, mind szövegvilágában és a zenében is, valószínűleg azért, mert erős az impulzus ami ér minket. Amilyen a világ, olyan a lemez, Edda-módon megfogalmazva. 6-8 dal versengett azért, hogy melyikből készüljön a klip, végül az Állj mellém-re szavaztunk. Az új lemez hangulatában a régi Edda-korszakot idézi, az indulás időszakára hajaz egy kicsit, de ez nem volt koncepciózus, ilyenre sikeredett, de nagyon mai és nagyon Edda.”
HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS – Nem kompetens annak a dokumentumnak a vizsgálatára a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa monitoringbizottsága, amelyben több székelyföldi önkormányzat kinyilvánítja, hogy a Székelyföld nevű, különálló közigazgatási egységbe akar tartozni – állapította meg a keddi, közel egyórás strasbourgi vita után a testület elnöke, Philippe Receveur. A monitoringbizottság ezennel visszautalta az ügyet a kongresszus vezetőtestületéhez. Bár a székelyföldi küldöttség jobb eredményre számított, az ügy nem tekinthető elveszettnek, ugyanis az Európa Tanács (ET) 2016-ban egy éven keresztül monitorizálja Romániát.
A székelység számára akár félsikernek is felfogható, felemás eredménnyel végződött az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa monitoringbizottságának keddi strasbourgi ülése.
A székelyföldi küldöttség azt szerette volna elérni, hogy a bizottság kezdje el annak a dokumentumnak a megvizsgálását, amelyben negyvennyolc Maros, Hargita és Kovászna megyei önkormányzat kinyilvánítja azt a szándékát, hogy a Székelyföld nevű, különálló közigazgatási egységbe tartozzon.
Ezért lobbizott a testület elnökénél a strasbourgi üvegpalotában Tamás Sándor háromszéki megyeelnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is, akik az ülés előtt arról győzködték Philippe Receveur bizottsági elnököt, hogy a testület szervezze első jövő évi kihelyezett ülését Kovászna megyében.
Az RMDSZ-es elöljárók a testület bő száz tagját élő szóban is meghívták volna, csakhogy a svájci elnök – azon túl, hogy lehetővé tette a gyűlés végigkövetését – a belső szabályzatra hivatkozva, ezt nem tette lehetővé. Öt percre viszont szót kapott Klárik Attila kongresszusi tag, aki viszont egy másik bizottságban tevékenykedik.
Román idézetek a nemzetállamról
A háromszéki tanácsos hangsúlyozta, hogy három megye negyvennyolc önkormányzatának, és ezzel csaknem 335 ezer lakónak az üzenetét tolmácsolja. „Hiba lenne félresörpörni az önkormányzatok autonómiakiáltványait csak azért, mert a prefektusok vagy a romániai bíróságok szerint netán jogilag valami sántít” – hívta fel a kongresszustagok figyelmét a háromszéki képviselő.
Emlékeztetett, hogy az évek során a román hatalom mindenféle önállósodási kísérletet már csírájában elfojtott. Klárik kifejtette, hogy eddigi tapasztalataik alapján Székelyföld lakói attól tartanak, hogy a Bukarest által tervezett régiófelosztásban még inkább sérülnek a magyarság nyelvi és kulturális jogai. Hozzátette, a kormány elképzelése egyáltalán nincs tekintettel a helyi sajátosságokra.
Felszólalása végén Klárik Attila is arra kérte a monitoringbizottságot, hogy a helyszínen vizsgálja meg a székelyföldi helyzetet, és vállalja fel a felek közti közvetítést.
Amint várható volt, a replika nem váratott magára. A román delegáció vezetője, Ludmila Sfârloagă az alkotmány első, Románia nemezetállami, egységes és feloszthatatlan mivoltát leszögező pontját idézte. A Prahova megyei tanács szociáldemokrata alelnöke pártbeli felettese, Liviu Dragnea tavaly küldött leveléből is idézett, miszerint a régiókialakítás nem tartozik az önkormányzatok kompetenciájába. Sfârloagă már tavaly júliusban, Chişinăuban is keresztbetett a székely ügynek, amikor sikerült elnapoltatnia a kérdés megvitatását.
Philippe Receveurt (balra) győzködi Klárik Attila, Tamás Sándor és Antal Árpád
Átpasszolt „kényes ügy”
Nem volt túlságosan biztató a francia, olasz, portugál és moldáviai álláspont sem. Szinte valamennyi felszólaló azzal hárította el az etnikai színezetet kapott székelyföldi kérdést, hogy az nem tartozik a kongresszus hatáskörébe. Nem jogi, hanem politikai ügy, amit ráadásul nem Strasbourgban, hanem otthon kell megoldani – vélekedtek a hozzászólók.
Magyar Anna Csongrád megyei fideszes politikus volt az egyetlen, aki megkérdezte: Romániában alkotmányellenes kérni valamit? „A régiót nem körbehatárolni, hanem meghatározni kell. Vagy az lenne a legjobb megoldás, ha erről a kérdésről nem tárgyalnak, inkább fentről határozzák meg?” – tette fel a kérdést a magyarországi politikus, aki raportőrök kijelölését és egy jelentéstevő bizottság létrehozását szorgalmazta.
Összegzésében Philippe Receveur bizottsági elnök azzal zárta le a több mint ötvenperces vitát, hogy Székelyföld ügye valóban kényes ügy, amivel nem a monitoringbizottságnak, hanem a kongresszus vezetőtestületének kell foglalkoznia.
A meghívás marad, a látogatás elmarad
Amint beszámoltunk róla, a kongresszust megelőzően az RMDSZ és az MPP vezetői közösen fordultak Jean-Claude Frécon kongresszuselnökhöz, Andreas Kiefer főtitkárhoz, valamint Philippe Receveurhöz, a monitoringbizottság elnökéhez. Levelükben Kelemen Hunor és Biró Zsolt leírták, azt szeretnék, ha az Európa Tanács és az Európai Unió aktív támogatásával és a román politikai osztállyal való demokratikus és érdemi párbeszéd útján sikerülne megoldást találni a romániai magyarság kérdéses ügyeire.
A két romániai magyar politikus ugyanakkor azt javasolta, hogy a romániai helyszíni ülést előkészítendő, 2015. november elsejéig az Európa Tanácsnak egy tényfeltáró bizottsága vizsgálja meg a közigazgatási szubszidiaritás elvének, valamint az önkormányzati jogok érvényesülését a romániai magyar közösség körében – ide értve a települési és a megyei szintű önkormányzatokat is –, különös tekintettel a székelyföldi állapotokra. A felkérésre írásos válasz nem érkezett, de a keddi döntés felért egy udvarias, de határozott elutasítással.
Nem épp olyan fekete az ördög
A Strasbourgba elutazó székelyföldi küldöttség RMDSZ-es és polgári párti tagjai úgy értékelték, csupán egy csata veszett el, nem a háború. Klárik Attila arról beszélt lapunknak az ülésteremből kijövet, hogy a továbbiakban, a román félhez hasonlóan, a magyar küldöttségnek is jobban elő kell készítenie a lobbit. „Nagyobb összhangra, átgondolt diszkurzusra van szükségünk” – sommázta a feladatokat a háromszéki tanácsos.
Ezzel a bizottság póttagja, Antal Árpád is egyetértett, mondván, hogy komoly munka vár az RMDSZ-re. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint nincs ok a búslakodásra, hisz tudvalévő, hogy 2016-ban Románia ET-monitorizálásra számíthat. Ennek kapcsán a tanács számon kérheti a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának alkalmazását. Antal az utóbbi két évtized Fehér Könyvének az elkészítését javasolta.
A két erdélyi magyar politikai alakulat képviselői úgy vélték, azzal, hogy egy két és félórás bizottsági ülésen, melynek napirendjén csaknem tizenkét pont szerepelt, közel egy órát beszéltek a Székelyföldről úgy, hogy annak nevét a román delegációvezetőtől kezdve az ülésvezető svájci elnökig ki is mondták, egyáltalán nem számít rossz eredménynek. Mint ahogy az sem, hogy a délutáni órákban több befolyásos ET-taggal tudtak szót váltani a térség és lakói kéréséről.
Amerikai fegyverek Ukrajnába szállítására szólította fel a washingtoni képviselőház Barack Obamát. A hírek szerint az elnök hónapok óta fontolgatja, hogy emberélet kioltására alkalmas haditechnikával segíti Kijevet.
Nagy többséggel, 348 igen szavazat és mindössze 48 nem voks mellett fogadta el a képviselőház azt a határozatot, amelyben fegyverek szállítására szólították fel az amerikai elnököt. Bár a döntés nem kötelezi semmire Barack Obamát, pusztán egy javaslat, abból a szempontból fontos, hogy a szavazás eredményéből látszik, nem csak az ellenzéki republikánusok, hanem a demokraták is támogatják a tervezetet. Ezzel megerősítették az amerikai kongresszus mindkét háza által tavaly egyhangúlag jóváhagyott döntést, amiben felhatalmazták az elnököt a fegyverszállításra.
“A nemzetközi biztonsági és az ukrajnai helyzetre nézve sajnálatos módon Obama elnök a véget nem érő mérlegelést választotta. Azonban itt most sokkal több forog kockán, mint pusztán Ukrajna sorsa, egy békés ország elleni támadással állunk szemben” – mondta Ileana Ros-Lehtinen republikánus képviselő a törvényhozásban.
Barack Obama lapinformációk szerint jó ideje fontolgatja, hogy a mostani, halált nem okozó katonai eszközök szállítása mellett fegyvereket is küld Ukrajnába. Eddig több mint 150 millió dollárért adott át az Egyesült Államok egyebek közt repeszálló mellényeket, éjjellátó berendezéseket, illetve radarokat Ukrajnának katonai segélyként.
Petro Poroshenko ukrán elnök először tavaly ősszel kért fegyvereket is, majd legutóbb februárban, a második minszki megállapodás előtt ismételte meg nyilvánosan kérését. “A legcsekélyebb kétségem sincs afelől, a fegyverszállítások ügyében is számíthatunk az Egyesült Államokra és a többi barátunkra. Meg kell teremtenünk a képességet saját önvédelmünk biztosítására. Mert Ukrajnának felelős államként mindent meg kell tennie a békéért” – mondta az ukrán elnök még február elején.
Sajtóhírek szerint az amerikai kormány több prominense, köztük John Kerry külügyminiszter is támogatná a fegyverszállítást, a legfontosabb kérdés azonban az, hogy Moszkva hogyan reagálna a washingtoni döntésre.
Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam-, illetve kormányfői tanácskozásának végeztével nyilatkozott.
Magyar szempontból az energia ára a legfontosabb – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam-, illetve kormányfői brüsszeli tanácskozásának végeztével pénteken.Az EU-csúcs kezdete után, csütörtök este jelentették be: az állam-, illetve kormányfők kivétel nélkül elkötelezték magukat az energiaunió megteremtése mellett. A hatékony energiaunió alapvetően javíthatja az energiaellátás helyzetét Európában, olcsó, biztosított és fenntartható energiaellátást garantálva a tagországok, a vállalatok és az állampolgárok számára egyaránt.
Ezzel kapcsolatban fontos szempontként emelte ki Orbán Viktor, hogy a dokumentum garantálja: továbbra is tagállami hatáskörben marad az úgynevezett energiamix, az, hogy melyik ország milyen forrásokból szeretné fedezni energiaszükségletét. “Senki nem mondhatja meg Magyarországnak, hogy hány százalék legyen gáz, mennyi legyen nukleáris, mennyi legyen szén, és így tovább, hanem ezt mi dönthetjük el” – húzta alá a miniszterelnök.
Brüsszel, 2015. március 20. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak nyilatkozik az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozójának második napi ülésnapján 2015. március 20-án. MTI Fotó: Mininiszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely
A kormányfő a dokumentumról elmondta, hogy az csak a kereteket állítja fel, a konkrét jogszabály-tervezetekkel az Európai Bizottságnak kell majd előállnia. Pozitívumként említette a miniszterelnök, hogy a szöveg továbbra is a kormány-, illetve államfők kezében hagyja az ellenőrzést.A miniszterelnök a paksi bővítéssel kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Euratom Ellátási Ügynökség által megvétózott fűtőanyag-szállítási szerződésről a kormány úgy gondolta, hogy elfogadható, de hagyott magának mozgásteret. Mint mondta: ami Finnországnak jó, az Magyarországnak is, nem ütközik a magyar érdekkel, Magyarország számára is elfogadható – utalva arra, hogy a finn Fennovoima is orosz atomerőművet épít, orosz fűtőanyag-ellátással, amelyet Brüsszel egy évvel korábban jóvá is hagyott.
A napirend másik kiemelt pontjával, az unió keleti szomszédságának kérdésével összefüggésben a miniszterelnök elmondta, jó lépésnek tartja, hogy az Európai Tanács összekötötte az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók sorsát az ukrán válság politikai rendezését előmozdítani hivatott minszki megállapodásokéval.
A kormányfő szerint ez “jogiasítja”, ésszerűbbé teszi a vitát, kikapcsol bizonyos történelmi reflexeket, nemzeti érdekeket, a szankciók sorsa körüli vita pedig egy ideológiai, geopolitikai vita helyett egy konkrét szerződés végrehajtásához kötődik. “Ha a végrehajtás jól halad, akkor a szankciókat lehet csökkenteni, ha azonban ez nem történik meg, akkor lehet súlyosbítani” – magyarázta a miniszterelnök.
A kormányfő ugyanakkor kitért arra is, hogy a zárónyilatkozat szövege azt nem tisztázza, hogy mi van akkor, ha Kijevnek nem sikerül teljesítenie azokat a feladatokat, amelyeket a megállapodások értelmében az év végéig meg kell tennie.
A miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy komoly bajokat lát Ukrajnában a gazdasági mutatók és folyamatok terén, az a “kegyetlen” IMF-program pedig, amelyet Kijevnek végre kell hajtania, “felveti a szociális ellehetetlenülés problémáját”, s Magyarország könnyedén válhat akaratlanul is ennek elszenvedőjévé. A miniszterelnök elmondta azt is, hogy folyamatos az egyeztetés a parlamenti pártokkal, hogy mi legyen akkor, ha Ukrajnából tömegek indulnak meg Nyugat felé jobb szociális körülmények vagy a túlélés érdekében. “Magyarországnak ezzel foglalkoznia kell. Nem akarok pánikot kelteni. Nincs itt az ideje annak, hogy erről nyíltan beszéljünk, de az országnak fel kell készülnie arra is, hogy az ukrán gazdaság stabilizálása a következő néhány hónapban nem csak sikerrel járhat, hanem kudarccal is” – foglalt állást Orbán Viktor.
Az Európa szomszédságában kiéleződött konfliktushelyzetekről és a megnövekedett terrorfenyegetettségről is tanácskoztak pénteken az EU-országok állam-, illetve kormányfői.
A találkozót záró sajtótájékoztatóján Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy Líbiában nyugtalanító mértékben megnövekedett az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelenléte. Az észak-afrikai ország “Európára nyíló határnak” számít, és ha az ottani problémákat nem sikerül megoldani, akkor Európa “bajban lesz” – vélekedett.
Donald Tusk, az EU-országok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács lengyel elnöke azt hangsúlyozta a találkozót záró sajtótájékoztatón, hogy az észak-afrikai biztonsági helyzet problémái nem oldhatók meg rövid távon.
Egy külön tanácskozáson Iránról, az iszlám köztársaság atomprogramjáról, illetve az arról folytatott tárgyalások állásáról egyeztetett Brüsszelben Angela Merkel, Francois Hollande francia államfő és David Cameron brit miniszterelnök, valamint Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Merkel az EU-csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a nemzetközi közösség képviselőiben megvan ugyan a politikai akarat a Teheránnal való megállapodásra, de ahhoz iráni szavahihetőségre van szükség.
Emellett hajnalba nyúlóan külön egyeztetés volt Brüsszelben a görög hitelválságról is. Ezen Merkel, Hollande, Tusk, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Jeroen Dijsselbloem, a közös fizetőeszközt használó országok pénzügyminisztereiből álló eurócsoport elnöke, valamint Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke igyekezett dűlőre jutni Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel. Merkel bejelentette: Görögország péntek hajnalban ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja a neki szánt pénzügyi mentőcsomag feltételének tekintett intézkedések megvalósítását, és az elkövetkező napokban eurózónabeli partnerei elé terjeszti reformelképzeléseinek teljes, részleteket is tartalmazó listáját.
Orbán Viktor miniszterelnök rendelte el, hogy a minisztériumok vegyék ki a brókercégeknél tartott pénzüket.
A kormányfő ezt szerdán mondta Sopronban, sajtótájékoztatón, ahol arról kérdezték, nem tartja-e furcsának, hogy a Quaestor-csőd előtt a KKM hozzájutott a pénzéhez.
Orbán Viktor erre azt válaszolta: nem hogy nem tartja furcsának, ő rendelte el, mert amikor a Buda-Cash bedőlt, azt az értékelést kapták, hogy dominóhatás érvényesülhet, ráadásul sok önkormányzatnak és még a honvédségnél dolgozók egyik önkéntes biztosító pénztárának is bent ragadt a pénze.A kormány ülésén hozott rendelkezés úgy szólt – mondta a miniszterelnök -, hogy minden minisztériumnak át kell néznie, van-e pénzügyi kapcsolata brókercégekkel, “állomásoztat-e” náluk közpénzt, és ha igen, azonnal vonja ki onnan, mert ilyen, “dominóhatással fenyegetett” időszakban “egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani” brókercégeknél.
A napokban több portál is cikkezett arról, hogy a KKM alá tartozó több állami vállalat is a Quaestornál tartotta a pénzét, illetve hogy a KKM épp a bukás előtt vette ki a pénzét onnan. Az ügyben több ellenzéki párt is vizsgálatot követelt.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium válaszul több közleményben is kijelentette: a tárca és háttérintézményei a Quaestor anyagi helyzetével kapcsolatban semmilyen törvénytelen információnak nem voltak birtokában, semmilyen információt nem titkoltak el.
2015. március 22-e jeles nappá vált a Cleveland és környékén élő magyarok számára. Nagy megtiszteltetést jelentett számunkra, hogy főtisztelendő Böjte Csaba ferences atyát és kísérete, a Szent Ferenc Alapítvány kuratóriumának jeles tagjait, Dr. Madarassy Ágnest és a már múlt októberben itt köztünk megjelent Csák Jánost üdvözölhettük körünkben. A Szent Imre templom a 11 órai ünnepi szentmisére megtelt, több mint 320 résztvevővel, a hívekkel, a vendégekkel, a cserkészekkel. A cserkész-regösök színes székely népviseletben vonultak be a szentmise kezdetén. Böjte Csaba atya szívhez szóló, sajátos stílusú szentbeszéde hosszú időre lelki táplálékot adott számunkra a szeretetről, a békességről, a nehézségekkel való megkűzdésről és a lelki nyugalomról, mind haladva a Jézust kereső úton. Csaba atya barátságos szavai melegséggel töltötték el a misén résztvevők szívét. A Magyar Himnusz és a Székely Himnusz zárta a templomi szertartást és töltötte be a templom belső terét 320 ember énekhangján.
A szentmise után a Szent Imre Egyházközség dísztermében 302 személyre szépen megterített, virággal ékesített asztalok várták a vendégeket és az Egyházközség asszonyai szerény, de annál ízletesebb gulyás-lángos ebédet szolgáltak fel a termet teljesen megtöltő vendégeknek. Böjte Csaba atya nyitotta meg az ebédet az asztali áldással, ami után a jelenlévő gyermekek a hívek szeretete és tisztelete jeléül megajándékozták őt egy-egy szál virággal, amelyeket Csaba atya azonnal egy csokorba font. Az ebéd befejeztével Csaba atya egy kislányt bízott meg azzal, hogy az összeállított szép csokrot helyezze el a templom Szűz Mária oltárán. Odasúgta a kislánynak: “Mondd meg a Szűzanyának, hogy ezt Csaba atya küldte”. A kislány megilletődve tett eleget Csaba atya kérésének.
Az ebéd folyamán Csák János úr ismertetést adott hármuk útjáról és a Szent Ferenc Alapítvány munkájáról, az immár 82 erdélyi és magyarországi gyermekotthon alapításáról és működéséről. Ezután Csaba atya a különböző otthonokba befogadott gyermekekkel való munkájukról mesélt, fényt vetítve nem csak a mindennapi kihívásokra, de egyaránt a sikerekre, lenyűgözően ecsetelve felidézett konkrét életpéldákkal. Jótékonycélú ebédünk alatt a megjelentek szívből jövő adományaikkal járultak hozzá Csaba atya messzeható és emberszerető tevékenységeihez. Az ebéd folyamán a jelenlévők egy tekintélyes összeget elért szeretetadományt gyűjtöttek össze a Szent Ferenc Alapítvány munkájának támogatására. Az ebéd után a Nyugatoldali Magyar Evangélikus Templom, az úgynevezett Kis Magyar Kórusa egy szép énekszámmal köszöntötte Csaba atyát, akinek az énekhangok nyomán a meghatottságtól könny jelent meg a szemében.
Ez, a Nagyböjt 5-ik vasárnapja és az idei tavasz első vasárnapja számunkra ezért emlékezetesé vált. Köszönjük Böjte Csaba atyának, hogy eljött hozzánk, jelenlétével megtisztelt, lelki táplálékkal gazdagított. Különösen nagy megtisztelés volt számunkra az, hogy az út szervezői szerény templomunkat, a clevelandi Szent Imre templomot választották clevelandi látogatásuk középpontjává. A Szent Imre hívek pedig szeretettel és odaadó munkájukkal, összedolgozva, egy ízletes ebéd keretében a méltó és körültekintő házigazda szerepét töltötték be. Hálásak vagyunk a jó Isten gondviselő szeretetének, hogy ilyen emlékezetes eseményben részesülhettünk.
