Az Egyesült Államok nyomást gyakorol az Oroszország elleni szankciókat ellenző európai államokra – közölte kedden Victoria Nuland amerikai helyettes külügyi államtitkár egy szenátusi meghallgatáson a Szputnyik orosz hírügynökség beszámolója szerint. S a hírügynökség itt Magyarországot, Ciprust és Görögországot nevezte meg.
Az európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettes arról beszélt az amerikai szenátus külügyi bizottsága előtt, hogy az említett európai államokkal továbbra is kétoldalú tárgyalásokat fognak folytatni ezekről a kérdésekről.
“A következő napokban és hetekben újabb látogatásokat fogok tenni néhányba ezen országok közül” – jelentette ki Victoria Nuland.
Az államtitkár-helyettes emellett hangsúlyozta, hogy “ezen országok egyes, a nyilvánosság előtt hangoztatott aggodalmak dacára megszavazták a korlátozásokat az Európai Unió Tanácsában”.
Marosvásárhelyen békés megemlékezést, Székelyföld-szerte tiltakozó megmozdulásokat rendeztek a Székely szabadság napja alkalmából.
Henning János / MTI
Mintegy félezren gyűltek össze Marosvásárhelyen kedden a Székely Vértanúk Emlékművénél, hogy leróják kegyeletüket a Habsburg-ellenes székely szervezkedés 161 éve kivégzett vezetői előtt. Miután a város polgármestere Marosvásárhelyen betiltotta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által korábban kezdeményezett autonómia-párti felvonulást, az SZNT-t alkotó széki tanácsok Székelyföld számos más településén rendeztek tiltakozó megmozdulást a Székely szabadság napján. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakcióvezető-helyettese a bukaresti parlamentben emelt szót a gyülekezési jog korlátozása ellen.
A Marosvásárhelyen kedd délután összegyűlt emberek virágokat és gyertyákat helyeztek el a Habsburg-ellenes székely szervezkedés 1854-ben kivégzett vezetőinek emlékoszlopánál, és Kossuth-dalokat énekeltek. Néhányan közülük székely és magyar zászlókat hoztak magukkal, és voltak, akik székely népviseletet öltöttek magukra az eseményre. A vértanúk emlékére Kecskés Csaba unitárius lelkész mondott imát.
A marosvásárhelyi megemlékezést a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) idén is a Székelyföldnek autonómiát követelő felvonulással és a kormány régiósítási tervei elleni tiltakozó demonstrációval kapcsolta volna össze, Dorin Florea polgármester azonban betiltotta a tiltakozást. Az SZNT ezt követően elállt a marosvásárhelyi megmozdulás szervezésétől.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke keddi sajtóértekezletén úgy vélekedett: a román hatóságok azt próbálják elérni, hogy a székelyföldi autonómiatörekvések kérdése az esetleges rendbontások miatt rendészeti ügyként jelenjen meg március 24. előtt, amikor az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának monitoring bizottsága tárgyalja a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatait.
Az SZNT elnöke szerint Dorin Florea polgármester a gyülekezés és a szabad véleménynyilvánítás jogát megsértette azzal, hogy betiltotta a Marosvásárhelyre tervezett felvonulást és tiltakozást.
A sajtótájékoztatóra az SZNT valamennyi erdélyi magyar párt és politikai szervezet elnökét meghívta, de csak Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke vett részt az eseményen. “Azt kívánom a román polgártársainktól, ne féljenek a magyar szabadságtól. A mi szabadságainkból állhat össze a közös országunk szabadsága” – jelentette ki Szilágyi Zsolt.
A betiltott marosvásárhelyi felvonulás helyett Székelyföld számos más településén rendeztek tiltakozó megmozdulásokat a széki tanácsok.
A sepsiszentgyörgyi, baróti, csíkszeredai, firtosmartonosi és gyergyószentmiklósi rendezvények résztvevői közös petíciót intéztek a román hatóságokhoz, amelyben területi autonómiát követeltek Székelyföldnek, és tiltakoztak a marosvásárhelyi gyülekezési jog korlátozása, a székely jelképek hatósági üldözése ellen.
A román kormánynak és parlamentnek címzett, Klaus Iohannis államfő figyelmébe ajánlott dokumentum rámutat: a Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi egységét vagy az ott élő románság érdekeit sem, hanem a közösség választott testületeire bízza a közügyek jelentős részét. Ha azonban Bukarest önálló régiónként való elismerése helyett a Székelyföldet – az itt élő történelmi közösség egyértelmű akaratával szemben – egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolja, azzal egy sor nemzetközi kötelezettségvállalását is megszegi – olvasható a petícióban.
Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, a sepsiszentgyörgyi megmozdulás főszervezője az MTI-nek elmondta: minden székelyföldi megmozdulást a helyi széki tanács kezdeményezett. Volt, ahol partnerszervezetek is csatlakoztak, de Csíkszereda volt az egyedüli hely, ahol valamennyi magyar szervezet – köztük az RMDSZ is – nyíltan kiállt a Székely szabadság napján szervezett tiltakozó megmozdulás mellett.
Márton Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakcióvezető-helyettese politikai nyilatkozatban emelt szót kedden a bukaresti képviselőházban a magyar közösség marosvásárhelyi gyülekezési jogának korlátozása ellen – közölte hírlevelében a magyar érdekképviseleti szervezet. Az RMDSZ képviselője kijelentette: a gyülekezési jog korlátozása nem lehet a demokratikus államrend része.
Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke a Székelyek Nagy Meneteléséhez hasonló, a székelység autonómiaigényét felmutató közös demonstráció megszervezése érdekében intézett felhívást az erdélyi magyar politikai szervezetekhez a Székely szabadság napján.
Az RMDSZ politikusa a Sepsiszéki Székely Tanács által meghirdetett sepsiszentgyörgyi tiltakozó megmozdulás résztvevőjeként nyilatkozott kezdeményezéséről a magyar közmédiának.
Rámutatott: az utóbbi 25 évben egyszer, a 2013 őszén széles összefogással megrendezett Nagy Menetelésen sikerült úgy felmutatni a székelység autonómiakövetelését, hogy az mind belpolitikai, mind külpolitikai szempontból Székelyföldre irányította a figyelmet. Úgy vélekedett: ez összefogás miatt sikerülhetett.
“Korábban is volt olyan párt, amely megpróbálta kisajátítani a székelyek ügyét, de senkinek sem hitbizománya Székelyföld, hanem mindannyiunk közös ügye, közös tulajdona (…) Szeretném hívni mindazokat a magyar szervezeteket, akikkel összefogásban Székelyföld autonómiájának ügyét előbbre tudjuk vinni: jöjjenek, tegyék félre a sértődéseket, szervezzünk közösen 2015-ben egy hasonló nagy rendezvényt” – mondta Tamás Sándor.
A Székely szabadság napjának idei erdélyi rendezvényein a szervezők becslése szerint több ezer ember vett részt, és a megmozdulások incidensek nélkül értek véget.
A tudomány nevében indultunk körútra a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetségével (KMDFKSZ) február elején, mely során 15 kárpátaljai középiskola és gimnázium diákjait kerestük fel. A tudománynépszerűsítő körút célja elsősorban az volt, hogy a kárpátaljai magyar diákokat megpróbáljuk a szülőföldön való továbbtanulásra sarkallni. A körút első állomásai a munkácsi és beregszászi iskolák voltak: a Derceni Középiskola, a Beregszászi 4. Sz. Kossuth Lajos Középiskola, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium, a Munkácsi Szent István Líceum és a Bátyúi Középiskola. A tanulók nyitottak voltak és érdeklődtek szervezetünk munkássága iránt, de sajnos a tapasztaltak azt bizonyítják, hogy többségük tanulmányait külföldön szeretné folytatni. – Itt szembesültünk először azzal a nyílt titokkal, hogy a bizonytalan belpolitikai helyzet miatt bizony az eddigieknél is nehezebb idők jöhetnek a kárpátaljai magyar felsőoktatás számára – véli Kopasz Gyula, a KMDFKSZ elnökségi tagja. – Nem túlzás azt állítani, hogy a továbbtanulást fontolgatók közül, aki csak teheti, Magyarországon kívánja folytatni a tanulmányait. Ez egyenes út az elvándorláshoz. Az Ungvári járás iskolái közül a Kisgejőci Egry Ferenc Oktatási-Nevelési Komplexumba, a Szürtei Középiskolába, a Kisdobronyi Középiskolába, a Nagydobronyi Középiskolába, a Nagydobronyi Református Líceumba sikerült eljutnunk. – Az iskolák vezetősége szeretettel várt bennünket, és a végzősök is érdeklődve hallgatták előadásunkat. Prezentációnkat az ungvári egyetemi élet, megyeszékhelyünk magyar rendezvényei köré építettük fel. Meséltünk nekik a gólyaavató bálunkról, a gólyatáborról, a méltán híres magyar bulikról és természetesen a tudományos kötetünkről, konferenciánkról – mondja Dorgay Zsófia, elnökségi tag. – A KMDFKSZ igazi hívószó lett a szervezet fennállásának 15 éve alatt, de sajnos nem lehetnek illúzióink: a kialakult háborús helyzet, de leginkább a létbizonytalanság felülírja az itthon maradás megtartó erejét. Szembe kell néznie ezzel a problémával szervezetünknek és természetesen az UNE magyar karának is, hiszen közös célokért dolgozunk. Körutunkat a Viski Kölcsey Ferenc Középiskolában folytattuk, majd a Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceum tanulóihoz látogattunk el, akikhez csatlakoztak a Técsői Hollósy Simon Középiskola végzősei is. A líceum diákjai mosolyogva nézték a gólyatábor videóján feltűnő ismerős arcokat. Szívélyes vendéglátóink itt ebéddel kínáltak minket, hisz látogatásunk még két állomása várt ránk. Az elszomorító tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, hogy szűk esztendők várnak az UNE magyar karára és a beregszászi főiskolára egyaránt. Az Ungvári Drugeth Gimnáziumban sajnos nem tudtuk felkelteni a tanulók érdeklődését, ők is inkább a nyugati országok felé vennék az irányt a jövőben. Végül az Ungvári 10. Sz. Dayka Gábor Középiskola diákjait tájékoztattuk, akik már a 2014-es Kiskalácsom-Nagykarácsony akciónkban is nagy segítségünkre voltak. 110 cipősdobozt gyűjtöttek, így ők már jól ismerték szervezetünket. Meggyőződésünk, hogy bár „csak” 400 végzőshöz sikerült eljutnunk személyesen, rájuk ösztönzőleg hatott előadásunk. Diákszövetségünk rövid bemutatkozása által megerősítettük őket abban, hogy tanuljanak bárhol Kárpátalján, lesz kihez fordulniuk segítségért. – A legfájóbb kérdés persze ez: „és te mit tanácsolnál, menjek vagy maradjak?” – mondja Horváth Attila, a szervezet elnöke. – Jó válasz pedig nincs, hisz egyik vagy másik alternatíva ellen/mellett is kardot lehet rántani, lelki és anyagi szempontokat profán módon ütköztetni. Véleményem szerint aki dilemmázik, rágódik a kérdésen, az jó úton halad, hisz csak ez, a vita, a dilemma hozhatja felszínre a problémákat, a széles tájékozottság adhat erőt a döntéshez. Ebben pedig a KMDFKSZ partner kíván lenni az ilyen és ehhez hasonló rendezvényeivel is, mint a napokban zajló MegbeszélÉs…, melynek témája éppen a menni?/maradni? polémia. A KMDFKSZ 2015-ös körútja befejeződött ugyan, de nem szabad elfelejtenünk, hogy felelősséggel tartozunk kicsiny magyarságunkért bárhol is váljunk a tudomány művelőivé a nagyvilágban.
Hivatalosan is megnyitották a VMSZ új irodáját Topolyán a Művelődési Ház épületének egyik emeleti helyiségében.
A megjelenteket, köztük Pásztor Istvánt, a VMSZ elnökét, Pásztor Bálint köztársasági képviselőt, a párt szerbiai parlamenti frakcióvezetőjét, Egeresi Sándor tartományi képviselőt, tartományi frakcióvezetőt, Kislinder Gábor topolyai községi elnököt, a megjelent tisztségviselőket, a község településeinek képviselőit Fremond Árpád, a VMSZ topolyai községi szervezetének elnöke köszöntötte, majd Pásztor István adta át hivatalosan is rendeltetésének az új létesítményt.
– A Vajdasági Magyar Szövetség kezdetektől fogva jelentős szervezettel bír itt Topolyán, megvoltak a működtetési formák, megvoltak a megjelenési formák, megvoltak azok az eszközök, amikkel a szerveztet építettük, illetve lendületben tartottuk. A helyiek úgy gondolták, hogy az iroda létrejötte, az, hogy itt folyamatosan dolgozik valaki, egyrészt azért fontos, mert több mint ezer tagja van Topolyán a VMSZ-nek, másrészről pedig azért, mert még egy lehetőség adódik a polgároknak arra, hogy ide be tudjanak jönni, és elmondják gondjukat, bajukat, akár az önkormányzattal, akár országos, vagy tartományi szinttel kapcsolatban, minden gondot el lehet itt mondani, és meg lehet keresni az orvoslás lehetőségét – hangsúlyozta, és reményét fejezte ki, hogy az iroda jelentős lépés lesz a párt továbbépítése szempontjából.
Fremond Árpád szerint nagyon jelentős az, hogy a következő időszakban minél közelebb tudjanak kerülni a polgárokhoz, és ehhez szükséges egy iroda működtetése. – Több önkormányzatban, több községben már működnek ilyen irodák, és rendkívül pozitívak a visszajelzések – mondta, és azt is kiemelte, hogy várják a konstruktív, építő jellegű javaslatokat és kritikákat is.
A VMSZ topolyai irodáját Fekete Bánov Ágnes vezeti, aki elmondta, hogy február másodika óta már sokan telefonáltak, illetve látogattak el az irodába különböző gondokkal, amire megoldást keresnek, illetve lehetőséget ajánlanak, hogy hova fordulhatnak a polgárok.
Fogadónapok bevezetését is tervezik. A topolyai iroda munkanapokon 11-15 óráig tart nyitva.
Az ünnepélyes megnyitót Dudás Kata, a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ szólóénekese bácskai dalok előadásával tette meghittebbé.
Végre megérkezett a tavasz! A természet csúcsteljesítménnyel fejlődik, a hőmérséklet nő, a napok pedig egyre hosszabbak – alig várjuk, hogy a meleg tavaszi napsütésben kertészkedjünk. De ahelyett, hogy kivirágoznánk, mint a tavaszi természet, sokan közülünk folyamatosan fáradtak, és kimerültek – a tavasszal a tavaszi fáradtság is megérkezett…
A tavaszi fáradtság bárhogy is nézzük, nem egy betegség, de a test jellegzetes alkalmazkodási feladatai okozzák. A hőmérséklet emelkedése, és az új fényviszonyok miatt a testünknek meg kell változtatnia a hormonháztartásunkat és anyagcserénket. Amikor a nap hosszabb ideig süt, testünk feltöltődik boldogság hormonnal, szerotoninnal. Ezzel egy időben, az alvásért felelős hormon, a melatonin, csökken a szervezetben. Ezek a változások nagyon sok energiát vesznek el a szervezettől – és amíg a hormonháztartás nem áll vissza egyensúlyba, fáradtnak, és levertnek érezzük magunkat. A fáradtság másik oka a hőmérséklet emelkedése. Meleg hatására az érrendszer kitágul, a vérnyomás esik. Szerencsére az alkalmazkodás ebben az esetben három héten belül lezajlik.
Annak érdekében, hogy leküzdje a tavaszi fáradtságot, és a legjobbat hozza ki belőle, összegyűjtöttünk Önnek pár tippet, hogy szervezetét hogyan juttassa új energiához:
1. Igazítsa biológiai ritmusát a naphoz.
A megnövekedett alvásigény ellenére se maradjon tovább az ágyban. Jobb, ha korán kel, a nappal együtt. A napfény hatására szervezete elkezdi termelni a szerotonin boldogsághormont, és csökkenti az alváshoz szükséges hormont a melatonint. Ez átsegíti a szervezetét a hormonális változásokon, és újra jó formába lendül.
2. Igyon sok vizet!
A vérnyomás esése miatt néha fáradtnak és gyengének érezheti magát. Ha több folyadékot iszik, újra normál értékre növelheti a vérnyomását. A víz úgymond hígítja a vérét, így nagyobb folyadékmennyiség áramlik a véráramon át. És ez végül normál szintre emeli a vérnyomását.
3. Sport a szabadban
Próbálja meg legyőzni gyengébb énjét, és sportoljon olyan gyakran a szabadban, amilyen gyakran csak lehet. Nem számít, hogy gyalogol, fut, vagy biciklizik. A sport serkenti a vérkeringést, és erősíti az immunrendszert. Minden végtagját tegye ki napfénynek, hogy testét olyan sok természetes fény érje, amennyi csak érheti, hogy szervezete feltöltődjön szerotoninnal.
4. Meleg és hideg zuhany
A váltakozó hideg és meleg zuhany serkenti a vérkeringést, és segíti szervezetét, hogy hozzászokjon a változó hőmérséklethez. Egy reggeli hideg zuhany után biztosan felébred. Fontos, ha váltózuhanyt vesz: mindig a hideg vízzel fejezze be a zuhanyzást.
5. Egészséges, könnyű ételek
Annak érdekében, hogy ne terhelje szervezetét, étkezzen zsírszegényen, ne egyen nehéz ételeket, és ossza fel étkezéseit több kis adagra. Mivel szervezetének több vitaminra és fehérjére van szüksége, töltse fel szervezetét friss gyümölcsökből, zöldségekből, és teljes kiőrlésű termékekből álló étrenddel.
A máj az egyik legolcsóbban beszerezhető húsféle, magas vastartalma miatt egészséges.
A hagymás máj elég hálás fogás, gyorsan elkészül, kiadós, finom is, egy dologra viszont figyelni kell, hogy ne süssök agyon – vagyis ne süssök keményre.Ez könnyen megvalósítható, annyi csak a dolgunk, hogy előre nem sózzuk meg, csak utólag.
Hozzávalók:
75 dkg sertésmáj
1 nagy fej hagyma
5 dkg pirospaprika
2 gerezd fokhagyma
0,5 dl fehérbor
só, bors
olaj
Elkészítés menete:
A májat jó alaposan tisztogassuk meg. A hagymát karikázzuk fel, majd kezdjük el olajon pirítani, ha már kicsit üveges, törjük hozzá a fokhagymát is. Amíg kettesben pirulgatnak, a májat csíkozzuk fel egyenletes darabokra, majd állítsuk kis lángra a serpenyő alatt a gázt, és szépen helyezzük bele a májcsíkokat.
Szép lassan, nagyjából tíz perc alatt kész, amikor úgy látjuk, hogy elérte ezt az állapotot, adjuk hozzá a fehérbort, várjunk öt-hat percet, és adjuk hozzá a pirospaprikát, ezek után borsozzuk meg kedvünk szerint. A sót mindenképpen csak kimondottan tálaláskor adjuk hozzá!
Tulajdonképp bármilyen zöldség mellé kiváló, de krumplipürével is nagyon finom.
Szeretném felhívni mindannyiuk figyelmét, arra a sajnálatos eseményre, amelyikben önhibájukon kívül került két magyar honfitársunk. Megyeri Sándor és kedves felesége Anikó, Copleybeli házuk egy elektromos zárlat következtében teljesen leégett. Értesüléseink szerint most a Lorántffy öregotthon egyik házában kaptak ideiglenes szállást, de nagyon nagy szükség van egy közös összefogásra, amely a házuk újraépítéséhez szükséges, valamennyi pénzt szeretnék összegyűjteni adományokból. Bármilyen összeg nagy segítség.
Fájó szívvel közöljük hallgatóinkkal, hogy szombaton 2015 február 28. napján az Úr magához szólította Kiss W. Kamill honfitársunkat. Gyászolják szerető neje sz. Győri Margit és gyermekei ifj. Kamill és neje Michelle; Anna; Dániel és Emily Hanson; unokái Aria és József; testvére sz. Gyula Éva; unokaöccsei, valamint barátai és ismerősei. A Szent Imre templomban megtartott gyászmise után szombaton, azaz tegnap helyezték őt örök nyugalomra a Holy Cross temetőben. Béke poraira. A család kérésére emlék adományaikat a Szent Imre vagy a CSBK javára küldjék.
A bebörtönzött bűnözőkről közölt statisztikát a DailyMail. Ezzel a statisztikával leginkább a nacionalista érzelmű angolokra akarnak hatni, hiszen a közelgő választások kampányába be lehet majd biggyeszteni a jó öreg nem kérünk a bevándorlókból szlogent. No de a számok, azok számok, nézzük mit mond a statisztika.
Az adatok szerint Britanniában minden 8. bebörtönzött külföldi. A legkiemelkedőbbek a románok, hiszen évente mintegy 11000 (???) letartóztatás történik ellenük az Egyesült Királyságban. A top 3 „bűnöző” nemzetiség a Román, az Albán és a Litván. (Szerintem ezek a számok kicsit magasak, de ki vagyok én, hogy megkérdőjelezzem a DailyMailt?)
2013.október és 2014.március között az alábbi számokat produkálták a különféle nemzetek itt, az Egyesült Királyságban egyes bűncselekményekre nézve:
Lopás miatt 414 román, 134 litván és 115 lengyelt ültettek le. Drogok birtoklásáért 118 vietnámi, 55 jamaikai és 53 albánt kellett rács mögé zárni. Rablás miatt 15 ír, 14 román és 14 szomáliai, míg erőszak miatt 156 lengyel, 65 ír és 59 litván bűnhődött. Betörés miatt 67 román, 53 lengyel 43 ír, végül csalás miatt 73 román 52 nigériai és 29 albán mehetett hűvösre.
Ezekből a számokból is jól látszik, hogy egy fél éves időszakot nézve, a börtönbe kerültek közül, messze a románok vezetnek összesen 568 esettel, másodiknak a lengyelek 271, harmadiknak nem sokkal lemaradva a litvánok 246 bűntettel iratkozva fel a nem túl szép tabellára. Mindemellett az is látszik, hogy a románok három kategóriát is megnyertek, ami nem egy pozitív teljesítmény…
Egy másik statisztika a népesség méretét veti össze a börtönbe kerültekkel, így még durvább, hogy a 126.000 fős román kolóniából összesen 760 került rács mögé, míg a legnagyobb, 617.000 fős lengyel populációból csak 573 főt vittek börtönbe a hat hónapos intervallumban. Ez azt jelenti, hogy a románok hatszor valószínűbben kerülnek börtönbe, mint a lengyelek, és nyolcszor akkora arányban, mint a britek.
Ezek a számok elég riasztóak, ha az ember százalékos arányt néz, mert így jól látszik, melyik nemzetiség hajlamosabb a bűnözésre.
Ami még talán érdekes, és a fent említett kampányolás miatt nem derül ki, hogy a mintegy 64millió fős Egyesült Királyság 0,07%-a (44.800 fő) miért került börtönbe azalatt a bizonyos 6 hónap alatt, ha nem a fent említett bűntettek miatt. Lássuk be, ez a mennyiség nem kevés.
Ami jó hír, hogy mi magyarok nem vagyunk fent egyik listán sem (vagy csak nagyon hátul szereplünk), ami nem tudom, hogy meglepőnek számít-e, de az biztos, hogy büszkék lehetünk rá! Remélem, ha legközelebb kiadnak hasonló statisztikákat, a magyar zászlót megint nem látjuk majd.
A paksi bővítés titkosítása nem általános érvényű, műszaki és bizonyos üzleti adatok esetében rendelték csak el, ami megfelel a nemzetközi gyakorlatnak – mondta az Inforádió Aréna című műsorában Gulyás Gergely. A parlament fideszes alelnöke hozzátette, azért alakulhatott ki vita, mert a kormányzati előterjesztés indoklása kívánni valót hagyott maga után.
Gulyás Gergely
Vannak az atomerőművek létesítésével, működtetésével kapcsolatos olyan adatok, amelyeket soha senki nem hozott nyilvánosságra, aki atomerőművet épített. Ezért volt szükség Paks esetében bizonyos dokumentumoknál a 30 éves titkosításra – mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke, a törvényalkotási bizottság elnöke az Inforádió Aréna című műsorában.
“Ami itt hiba volt, hogy világosan és őszintén el kell mondani: vannak olyan műszaki adatok, amelyek nem nyilvánosak, ezek az adatok pedig a teljes működés alatt titkosak szoktak lenni. A jelenlegi törvény a leghosszabb időtartamra 30 évre teszi lehetővé a titkosítást, kétszeri meghosszabbítással” – hangsúlyozta a parlamenti alelnök.
Az előterjesztés tartalma tekintetében a kormánynak igaza van, nem ez volt a probléma a titkosítással – tette hozzá Gulyás Gergely.
“A vita abból alakult ki, hogy a kormányzati előterjesztés indokolása kétségkívül bizonyos kívánni valót hagyott maga után, hogy finom legyek, mert mondhatnám azt is, hogy nem volt” – fogalmazott.
A fideszes politikus kiemelte, nem általános titkosításról van szó, az előterjesztés és a módosítás is az üzleti és műszaki adatok esetében tette ezt lehetővé, nemzetbiztonsági okokból vagy szellemi tulajdon védelme érdekében.
“Ezek szerintem ésszerű titkosítási okok. Minden egyes esetben, ha valaki közérdekű adatot kér, és a közérdekű adatszolgáltatás megtagadására ezen okokra tekintettel kerül sor, akkor a bíróság vizsgálja: valóban fennáll-e az a nemzetbiztonsági érdek, vagy az a szellemi tulajdonhoz fűződő jog, ami a titkosítást indokolta” – hangsúlyozta Gulyás Gergely.
Mivel biztonsági okokból és a technológia lényegére tekintettel van mód a titkosításra, minden más esetben a titkosítás jogellenes lenne és bíróság által kikényszeríthetővé válna. A parlament alelnöke visszautasította az ellenzéki vádakat, hogy a titkosítás a korrupció előkészítését segítené.
“A nemzetbiztonsági ok már előállhat például üzleti információ tekintetében is. Az a kérdés, hogy milyen mértékű bontás az, amire egy ilyen projekt költségvetése kiterjed és azon belül mit és hogyan kell közölni” – mutatott rá a politikus.
Hozzátette: egy másik uniós államban, Finnországban is a Roszatom épít erőművet, és ott sem hoznak több adatot nyilvánosságra, mint Budapesten.
Gulyás Gergely a parlament kéthetes ülésezési rendjével kapcsolatban megjegyezte: az új rendszerben nagyobb hangsúly kerül a bizottsági munkára, illetve nem tartanak egyszerre plenáris és bizottsági ülést.
Az új házszabály véleménye szerint reagált azokra a kritikákra, amelyeket a mindenkori ellenzék az elmúlt bő évtizedben felvetett és láthatóan lelassította a törvényalkotás folyamatát. Az általános vita nagyjából a régi szabályok szerint plenáris ülésen történik, de a részletes vita két szakaszban: a szakbizottságokban és a törvényalkotási bizottságban zajlik, majd ezt követően a parlament plenáris ülésén fejeződik be.
“Ebben a rendszerben jól látható, hogy sokkal tervezettebb és az új rendszerhez jobban igazodó munkarend érvényesül a parlamentben: az egyik héten a plenáris ülésen van a hangsúly, a másik héten pedig a bizottsági munkán. Mivel semmilyen olyan ellenőrzési jogosítványtól nem akartuk az ellenzéket megfosztani, amivel eddig rendelkezett, azt tartottuk szerencsésnek, ha biztosítjuk valamennyi ellenzéki jogosítvány ugyanolyan időkeretben és minden héten történő gyakorlását” – húzta alá a parlamenti alelnök.
A politikus elmondta, a kormánynak az egyetlen lehetősége, amellyel gyorsíthatja a rendes a tárgyalást, a kivételes eljárás. Ebből négy lehet egy félévben, szemben a korábbi 12-vel. Ezek is csak olyan törvények esetében alkalmazhatóak, amelyeknek nincs költségvetési rendelkezése, nem érint költségvetést és zárszámadást, alkotmányt. Egyébként a rendes eljárás szerint kell tárgyalni az előterjesztéseket.
“Hogy ez milyen változást jelent, azt jól mutatja, hogy ebben a ciklusban átlagosan 52 nap alatt fogadtunk el egy jogszabályt, míg az előző ciklusban ez az időtartam 30 nap volt” – mutatott rá Gulyás Gergely.
