Moszkva/Berlin/Párizs/Brüsszel
Világszerte bő terjedelemben foglalkozik a sajtó az ukrán válság ügyében csütörtökön született megállapodással, e visszhangokból készült az alábbi összeállítás.
Moszkvában kedvezően fogadták a minszki megállapodást. A “normandiai négyek” reményt adtak, de nem állították meg a háborút” – írta a Nyezaviszimaja Gazeta című napilap. A Rosszijszkaja Gazeta című kormánylap cikke szerint Ukrajna esélyt kapott a polgárháború befejezésére, de a Donyec-medencében visszafogottan értékelték a minszki megállapodást, és garanciákat várnak az tűzszünet betartására.
Az orosz parlamentben ugyanakkor egyértelműen pozitív a fogadtatása Vlagyimir Putyin orosz államfő szerepének a minszki megállapodásban – írta a Kommerszant című újság. Szergej Nariskin, a duma elnöke történelminek nevezte a “normandiai négyek” találkozóját. Leonyid Szluckij, a duma FÁK-országokkal (a volt szovjet tagállamok jelentős részét tömörítő szervezet) foglalkozó bizottsági elnöke szerint “a világ a béketeremtő Putyint láthatta meg, Minszkben szertefoszlott a sajtóban kreált kép Oroszországról, hogy az a legfőbb agresszor, és fenyegeti a XXI. század békéjét.
Fjodor Lukjanov külpolitikai újságíró a Rosszijszkaja Gazetában kifejtette, hogy ha a felek betartják a minszki megállapodást – amelynek végrehajtása szerinte “nyilvánvalóan nem megy majd simán” -, nem lesznek további büntetőintézkedések Oroszország ellen. Hozzátette, hogy az Európai Unióval ugyanakkor nem állnak vissza Moszkva kapcsolatai a korábbi szintre. A Vedomosztyi című napilap szerkesztőségi cikke szerint a minszki tárgyalások legfőbb politikai eredménye az, hogy a részt vevő államok egyikének sem lenne előnyös a nehéz kompromisszumokkal kötött megállapodás kudarca. A Kremltől független újság azt is pozitív jelzésnek tartja, hogy a végrehajtási intézkedéscsomagban nincs szó Ukrajna tömbön kívüli státusának követeléséről.
A német lapok elsősorban azt hangsúlyozták, hogy bizonytalan a minszki megállapodás végrehajtása, s Putyin akaratán múlik, miként alakulnak a fejlemények. A konzervatív Die Welt kiemelte, hogy az európaiak a II. világháború vége óta először próbálkoznak egy nagyszabású válság rendezésével Washington közreműködése nélkül, de nincs a kezükben semmi, amivel irányváltásra tudják kényszeríteni Putyint. Merkel és Hollande ugyan “nagyon alkotott” Minszkben, de nem lehet tudni, hogy Minszk I. és II. után lesz-e szükség Minszk III-ra és IV-re, mert Putyin és ukrán “cinkosai” megbízhatatlanok, s egyetlen támadás elég ahhoz, hogy összeomoljon a tűzszüneti egyezmény – írta a Die Welt.
A liberális Der Tagesspiegel szerint Putyin elérte mindazt, amit Európa és Kijev eddig nem akart megadni, hiszen Ukrajnát valószínűleg föderális berendezkedésű állammá szervezik át, és keleti térsége autonómiát kap, az EU és Ukrajna szabadkereskedelmi egyezménye körüli orosz aggodalmakról pedig Moszkva bevonásával háromoldalú tárgyalások lesznek. A Handelsblatt című üzleti lap szerint “Putyin már nem állíthatja, hogy a szakadárokat nem a Kreml irányítja”, s ha azok most sem tartják be a tűzszüneti megállapodást, akkor az orosz elnök “teljesen elveszíti hitelességét”. A minszki kompromisszum így Putyin “hitelességi próbája és szakítópróba Ukrajna számára”.
Putyin győzelmeként értékelték a francia lapok a “törékeny” tűzszünetet. A Le Figaro címlapján megjelent, Putyin engedett egy törékeny tűzszünetnek című tudósításában a konzervatív lap arra hívta fel a figyelmet, hogy “az orosz elnök semmi olyat nem írt alá, ami kötelezné”. Hasonlóan vélekedett a baloldali Libération, amely szerint a tűzszünetről és a frontvonal körül kiszélesített ütközőzónáról aláírt szöveg elég engedményt tesz az oroszoknak ahhoz, hogy a minszki tárgyalásoknak ők lehessenek az igazi győztesei. Putyin volt egyébként a részvevők közül az egyetlen, aki valóban üdvözölte az elért eredményeket – emlékeztetett a lap, amely szerint elképzelhető, hogy a megállapodásra a történelem úgy fog emlékezni, mint a Csehszlovákia feldarabolását előíró 1938-as müncheni egyezményre.
A liberális L,Opinion szerint mostantól nem hidegháborúról, hanem hideg békéről érdemes beszélni, s annak ellenére, hogy a szöveg lehetőséget ad a békés megoldásra, az Oroszországhoz fűződő viszony alapja a bizalmatlanság és az aggodalom marad. A katolikus La Croix a közvetítő francia-német párost dicsérte: “Angela Merkel és Francois Hollande a párizsi terrortámadások óta a gazdasági nézeteltérések ellenére elválaszthatatlan egymástól.”
A csomag egyes pontjainak homályos, nehezen értelmezhető voltára hívta fel a figyelmet pénteki beszámolójában a Le Soir című brüsszeli lap. Kiemelte, hogy miközben megállapodás született a nehézfegyverek visszavonásáról, ötven harckocsi és negyven rakéta-sorozatvető érkezett Oroszországból a szakadárok által ellenőrzött területre. Ez nyílt provokáció a minszki különtudósító szerint. A lap megjegyezte: a megállapodásból nem derül ki egyértelműen, hogy a visszavonás referenciavonalának számító frontvonalat a megállapodás létrejöttének csütörtök hajnali állapota alapján vagy a tűzszünet szombat éjféli hatályba lépésekor fennálló állapota alapján kell-e megállapítani. Addig ugyanis a Le Soir szerint – éppen az új harckocsik érkezése miatt – a felkelők további előrenyomulási kísérleteire kell számítani.
A megállapodások arról is szólnak, hogy alkotmányos reformot kell megvalósítani Ukrajnában a decentralizáció jegyében – folytatta elemzését a francia nyelvű brüsszeli újság. A decentralizáció a Kijev által előnyben részesített formula, szemben a szakadárok által követelt föderalizációval. Ennek ellenére a most aláírt szöveg nem zárja ki a továbblépést az autonómia felé, hiszen a regionális választások megszervezésével az önhatalmúlag kikiáltott köztársaságok vezetői legitimálhatják pozícióikat – vélekedett a Le Soir.
Kijev/London/Brüsszel
A Szevodnya című ukrán lap a minszki csúcstalálkozóról szóló cikkében azt emelte ki, hogy külföldi vezetők és szakértők óvatos derűlátással nyilatkoztak a megállapodás gyakorlati megvalósulásával kapcsolatban, ismerve a korábbi minszki egyezségek későbbi sorsát. Politológusokat idézve a lap rámutatott: fennáll a veszélye annak, hogy Moszkva kettős játékot fog játszani, azaz a Kreml beleegyezett ugyan a feltételekbe, a szakadárok viszont nem teljesítik majd a megállapodásban foglaltakat.
Andrij Miszeljuk ukrán politológus szerint Petro Porosenko ukrán elnök azért utazott azonnal Brüsszelbe, hogy megvitassa, mit tegyenek akkor, ha a szakadárok nem tartják magukat az egyezségekhez. Több ukrán sajtóorgánum idézte Stephen Harper kanadai miniszterelnököt, aki kijelentette, hogy “nem szabad hinni” Vlagyimir Putyin elnöknek. Az Obozrevatyel hírportál arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna területi épségének tiszteletben tartása is szerepel a Putyin által is aláírt nyilatkozatban, amivel Oroszország gyakorlatilag elismeri, hogy jogtalan a Krím annektálása.
Putyin elnök elégedett lehet magával: miután elragadta a Krím félszigetet, felszította a szeparatizmust Kelet-Ukrajnában, és átküldte tankjait az őrizetlenül maradt határon, most két európai vezető segítségével tartósította is Európa jelenlegi legkiszámíthatatlanabb konfliktusát – írta a minszki megállapodást értékelő, “Ajándék a Kremlnek” című pénteki szerkesztőségi elemzésében a The Times. A tekintélyes konzervatív brit napilap szerint lehet, hogy a következő napokban létrejön “valamiféle béke” Ukrajnában, de ennek feltételeit jórészt a Kreml szabja meg. A minszki egyezség Ukrajna további szétdarabolásának kiindulópontja lesz. Putyin – ugyanúgy, ahogy jelzés nélküli uniformist viselő orosz katonákat használt területszerzésre – most a diplomáciát használja fel szándékai leplezésére.
Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök emberfeletti erőfeszítéseket tett arra, hogy bármi áron elkerülhető legyen egy kiterjedt európai háború. Ez ésszerű próbálkozás volt, ám csak az erőszakcselekmények újbóli kirobbanásának halasztását sikerült elérni, addig, amíg Ukrajna megpróbálja lezárni keleti határait. Nehéz ugyanis elképzelni, hogy ez katonai erő nélkül sikerülhet, Moszkva és kelet-ukrajnai védencei ugyanis elszánták magukat a határon átnyúló ellátási vonalak fenntartására. Ehhez nem csupán átjárható határ kell, hanem az is, hogy a donyecki repülőtér a szeparatisták kezére kerüljön, az Oroszország és Kelet-Ukrajna közötti vasútvonalakat is ők ellenőrizzék, s amikor a hevenyészett tűzszünet összeomlik, újabb támadás indulhat Mariupol kikötőváros ellen – áll a The Times írásában. A lap szerint a Nyugat feladata most annak megakadályozása, hogy Ukrajna hosszú távra Putyin “gonosz külpolitikájának” áldozatává váljék, és ennek eszköze az Oroszország elleni szankciók fenntartása.
A Financial Times európai kiadásának pénteki számában szkeptikusan áll a minszki megállapodáshoz. A lap szerkesztőségi cikkében azt írja, a megállapodás reménysugár, de bolondság volna ennél derűlátóbbnak lenni. A megállapodás taktikai szünet Putyin Ukrajna elleni offenzívájában, s a Nyugatnak nem szabad abba a hitbe ringatnia magát, hogy az egyezség ki fog tartani. A lap kiemeli: nagy visszalépés a szeptemberi, “Minszk I.” megállapodáshoz képest, hogy Kijev csak az év végétől kaphatja vissza az ellenőrzést határai felett és csak az átfogó politikai rendezés után. Ez a lap szerint Oroszország legnagyobb sikere. A Nyugatnak most is azt kellene mérlegelnie, hogyan reagál majd – további szankciókat és Ukrajnának való fegyverszállítást is beleértve – Putyin következő agressziós lépésére.
A lap kolumnistája, Philip Stevens szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy Putyin nem fogja állni a szavát, ezért Stevens hajlik arra, hogy a Nyugatnak védekező fegyverekkel kellene ellátnia Kijevet, mert ha elfogadja Putyin területszerzését, azzal tovább bátorítja az orosz elnök revizionizmusát. Egy jobban felszerelt ukrán hadsereget csak egy teljes hadosztály Ukrajnába küldésével győzhetne le, de az súlyos veszteségekkel járna, s megdőlne az az orosz érv, hogy pusztán a Nyugat ármánykodik Moszkva ellen és igyekszik bekeríteni.
Stephens szerint ugyanakkor a fegyverszállítás félmegoldás, Ukrajna egyedül nem képes legyőzni Oroszországot. Úgy véli, Merkelnek egy valamiben igaza van: a Nyugatnak “el kell nyújtania a játszmát”, mindaddig fenn kell tartania a szankciókat, amíg az oroszok megszállva tartják a Krímet és a Donyec-medencét, s közben megfelelő támogatással elérni, hogy Ukrajna többi része sikeres, demokratikus állammá váljon. A brit lap a minszki megállapodással kapcsolatban déja vu érzésről ír, mondván, annak sok pontja már a tavaly szeptemberiben is szerepelt, de az írott malaszt maradt. Kifogásolja a lap azt is, hogy az egyezség nem ismeri el: Moszkva része a konfliktusnak, noha az idegen csapatok kivonásának szükségességéről beszél. Petro Porosenko ukrán államfő pedig azt könyvelheti el győzelemként, hogy a Kijevben tabunak számító föderáció szó helyett a dokumentum Ukrajna decentralizációjáról ír.
Róma/Varsó/Pozsony/Bukarest
Az Európai Unió bátor képviselőinek nevezte a minszki tárgyalásokon részt vevő Angela Merkel német kancellárt és Francois Hollande francia elnököt a Corriere della Sera című olasz napilap, hangsúlyozva, hogy az EU a küszöbén zajló háború ellenére sem volt képes egységes álláspontra jutni az ukrán válság kérdésében. Merkel és Hollande érdeme, hogy a sokak által lehetetlennek tartott minszki megállapodás végül is révbe ért – vélekedett az újság, amely ugyanakkor azt kérdezte, hogy a tűzszünet miért nem azonnal lépett életbe. A lap szerint az eredményt nem szabad alábecsülni, de a béke útját még annyi kétség és akadály övezi, hogy muszáj szkepticizmussal követni az eseményeket.
A balközép La Repubblica úgy látja, olyan felemás béke született, amely nem tetszik sem a kijevi Maidan tér tüntetőinek, sem az ukrajnai oroszpárti fegyvereseknek. Az újságnak nyilatkozó ukránok szerint ez a tűzszünet sem fog sokáig tartani. Az olasz sajtó kiemelte, hogy a “normandiai négyek” a megállapodás végén nem tettek közös nyilatkozatot, és közölte azt a fotót is, amelyen a tárgyalás feszültségében Vlagyimir Putyin orosz elnök kettétört egy ceruzát.
A lengyel baloldali liberális Gazeta Wyborcza párhuzamot von a Csehszlovákia felosztásáról rendelkező 1938-as müncheni egyezmény és a minszki tűzszüneti megállapodás között. Bartosz T. Wielinski szerint a minszki tárgyalások eredménye is egy „rothadt kompromisszum” lett. Ukrajna túl magas árat fizetett a moszkvai engedményekért. Amikor elállt attól a követelésétől, hogy helyreállítsa ellenőrzését az ukrán-orosz határ felett, lemondott szuverenitása egy részéről. Az ukrán határőrök és vámellenőrök csak azzal a feltétellel térhetnek vissza a határra, ha erről előzőleg megállapodnak a szeparatistákkal, ami bizonyosan nem sikerül. Ukrajna nem békét, csak időt vásárolt magának. Az 1938-as müncheni konferencián csak egy év békét sikerült “vásárolnia” a világnak. A későbbi szövetségesek nem sokat tettek azért, hogy felkészüljenek a háborúra a harmadik birodalommal. “Kívánjuk, hogy Európa most bölcsebb legyen” – írta, hozzátéve: Ukrajnának NATO-támogatással korszerű hadsereget kell felépítenie, a NATO közép-európai jelenlétét is meg kell erősíteni, Európának „politikailag konszolidálódnia kell”, Oroszországra továbbá is nyomást kell gyakorolni, s a szankciókat nem szabad visszavonni – állapította meg a szerző.
A jobbközép Rzeczpospolita szerint Merkel és Hollande bizonyították ugyan tárgyalási elszántságukat, de a megállapodást aligha lehet sikeresnek minősíteni. Az ördög itt is a részletekben van. Nincs szó benne Ukrajna föderalizálásáról, csak decentralizálásáról. Oroszország álláspontja változatlan: a decentralizáció szerinte azt jelenti, hogy elismerik az ukrán régiók jogát arra, hogy beleszóljanak az egész országot érintő politikai döntésekbe, például az EU- vagy NATO-tagság ügyében. Ukrajna számára ez elfogadhatatlan, a szuverenitásról szőtt álmai végét jelenti. A megállapodás sok más pontja tekintetében is problémák merülnek fel, ezért bizonyosan nem fogják végrehajtani őket. „Sajnos a konfliktusnak nincs vége, ahogyan Putyin agresszív imperializmusának sem” – véli Jerzy Haszczynski, a kommentár szerzője.
Leginkább szkeptikusan értékeli a pozsonyi sajtó a minszki csúcstalálkozót, amellyel kivétel nélkül beszámolók és kommentárok formájában is foglalkoztak a nagyobb szlovák lapok. A megállapodás látszólag Porosenko egyértelmű győzelmét mutatja, de annak kivitelezéséről nem kell illúziókat táplálni – írta pénteki, “Nem hinni Putyinnak” című kommentárjában a Hospodárské Noviny (HN) szlovák közéleti-gazdasági lap, amely szerint az orosz elnök “nem hülye”, s hagyott kiskapukat arra, hogy a memorandum ne teljesüljön. A HN egy másik írásában Robert Fico szlovák kormányfő kijelentését idézi: üdvözölni kell a Minszkben történteket, de azok nem oldják meg a konfliktust.
Ugyancsak visszafogottan értékeli a megállapodást a független pozsonyi Pravda, amely szerint a második minszki egyezmény tartalmában megtévesztésig hasonlít az elsőre, s az elejétől kezdve nem működött. A lap egy másik, “Ukrajna eladó” című cikkében azt írja, Ukrajna kormányfője az lett, akit az USA akart, és az sem véletlen, hogy az ukrán kormányzat kulcsposztjain olyan, “az országtól távol született emberek ülnek”, akik a világra a lehetséges hasznon át tekintenek, terveiket a neoliberalizmus hagyományai szerint készítik, s ezzel összefüggésben minden eddiginél fontosabb az a kérdés, kinek az érdekeit képviseli a kijevi kormány. Az ukrajnai válság még sokáig kínok forrása lesz, mert ha sikerülne is betartani a fegyvernyugvást, az csak a konfliktus befagyasztását jelentené – vélekedett a pozsonyi liberális Sme, amely egy másik írásában úgy vélekedett, a konfliktus genézise aligha ösztökélne bárkit is arra, hogy pénzben fogadjon a tartós nyugalomra.
Az Adevarul című, liberális kötődésű román lap cikkírója úgy véli, Putyin győzött Minszkben, mivel csak olyan engedményeket tett, amelyeket úgysem fog betartani, s amelyekért “a lehető legkínosabb módon” még a francia államfő köszönetét is bezsebelte. A szerző szerint naivitás lenne azt hinni, hogy Oroszország betartja az egyezményt. A jobboldali Hotnews.ro portál is azt írta, hogy a minszki egyezmény jó, csak nincs esély a betartására. A szerző szerint a szakadárok aligha fogják visszavonni nehézfegyvereiket az utóbbi hetekben elfoglalt területekről, és arra sincs sok esély, hogy a kijevi parlament ideiglenes területi autonómiát szavazzon meg a kelet-ukrajnai térségnek. A portál szerint viszont ettől függetlenül Putyin már elérte célját, hiszen egy befagyott konfliktussal, vitatott országhatárokkal Ukrajna akkor sem válhat az Európai Unió vagy a NATO tagjává, ha akarna.
Bécs
A minszki megállapodás látszólag kényelmes helyzetbe hozta a Kremlt – írja a Der Standard című osztrák napilap pénteken -, ugyanis a tűzszünet a szeparatisták által ellenőrzött, legutóbbi offenzívájukkal jelentősen megnövelt területek de facto elismerését jelenti. Amíg tart a fegyvernyugvás, addig politikailag megszilárdul a helyzet, a donyecki köztársaság a mindennapok része lesz – véli a kommentár írója, hozzátéve: ha pedig a tűzszünet meghiúsul, gyorsan találnak bűnbakot, és gyaníthatóan újabb területeket szereznek meg a következő válságcsúcsig.
A cikk szerint élesedni fognak a fegyverszállításokról szóló viták Nyugaton, erősödni fog a háborúellenes hangulat Ukrajnában. Minél ingatagabb a helyzet, minél kevésbé egységes a nyugati tábor, annál jobb pozícióba kerül a Kreml – olvasható a cikkben. A szerző szerint a Nyugatnak vegyes stratégiát kell alkalmaznia: nyakas válságkezelés Merkel-módra, a további eszkaláció elkerülése esetleg fegyverszállításokkal, finoman adagolt szankciók és átfogó gazdasági segélycsomag Ukrajnának.
Merkelnek és Hollande-nak ki kellett használnia a konfliktus megoldására kínálkozó parányi esélyt, bár minden okuk megvolt arra, hogy szkeptikusak legyenek – olvasható a Die Presse című osztrák napilap pénteken megjelent véleménycikkében. A német és francia elnök minszki útját igazolta ezt az esélyt, bár fennállt a veszélye, hogy Putyin becsapja őket, és üres kézzel térnek haza. A szerző szerint nincs ok a túláradó optimizmusra. A német kancellár kijelentése, miszerint sok még a teendő, a jelenlegi helyzet legjózanabb és legreálisabb értékelése – írta.
MTI
Reklám 
