Folyamatosan anyázzák a magyar kormányt azok az uniós politikusok, akik nem értenek egyet a menedékkérőkkel kapcsolatos intézkedéseivel – fogalmazott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az uniós kvóta-rendszer és egy magyarországi uniós menekülttábor, egy úgynevezett hot spot elfogadásáért gyakorolnak uniós politikusok nyomást a magyar kormányra – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Hozzátette: folyamatosan anyáznak bennünket, ez az igazság, folyamatosan, minősíthetetlen stílusban, és közben ezzel akarnak nyomást gyakorolni a kvótarendszer és egy nagy, magyarországi menekülttábor létrehozására. Mind a kettő, úgy gondoljuk, hogy nem a helyzet megoldása, mind a kettőről azt gondoljuk, hogy meg kell védeni a határokat és nem menekülttáborokat kell létesíteni.

Lázár János az osztrák kancellárt nevezte meg a kormány egyik fő kritikusaként, aki az osztrák határ menedékkérők előtti megnyitása után arra a kérdésre, hogy hány emberről van szó, azt felelte: “Orbán azt mondta nekem és Merkelnek, garantálja, hogy nem több négyezernél. Ezt kezdettől fogva nem hittem el.”

Lázár János ezzel kapcsolatban azt mondta: mit engedett meg magának az osztrák kancellár néhány nappal ezelőtt? Vérlázító. Hogy engedhet meg magának egy miniszterelnök egy kollégájával szemben ilyen stílust vagy hangnemet, mint amit Orbán Viktorral kapcsolatban megjegyzett.

Lázár János aláhúzta, hogy a kormány nem zárkózik el az ésszerű vitától, ehhez azonban először meg kell védeni Európa határait.

A tárcavezető kiemelte, hogy szeptember 15-étől új időszámítás kezdődhet, ugyanis a kormány várhatóan elrendeli a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amely új eljárási rendet biztosít a hatóságok számára. A kormány tervei szerint addigra fölépül a három és fél méter magas kerítés a magyar-szerb határon, ezt pedig megerősített rendőri jelenléttel, októbertől pedig katonai segítséggel fogják őrizni. Szankcionálhatóvá válik az illegális határátlépés és akár ki is utasíthatják az érintetteket, továbbá szigorúbban fogják büntetni az embercsempészetet, sőt vagyonukat is elkobozhatják a hatóságok.

Mindezen felül bár korábban tranzitzónákat hoztak volna létre, a kabinet új elképzelése alapján ügyintézési pontokat létesítenek a kerítés mentén, ahol regisztrációt követően, legálisan léphetnek Magyarország területére a menedékkérők, akiket vagy ott helyben, vagy, ha létszámuk megköveteli, az ország más pontjain lévő menekülttáborokban láthatnak el, míg a maximum 12 napos menedékkérelmi eljárásuk le nem zárul. A regisztrációra nem hajlandó, a határ szerb oldalán várakozók ellátására segélyszervezetek együttműködését kéri a kormány.

A miniszter elmondta: tehát aki várakozik, azt nem engedjük be az ország területére, aki beadta a kérelmét, azt beengedjük az ország területére. Most lehet, hogy oda, lehet, hogy máshová, ahol az ellátást biztosítani tudjuk, jelen pillanatban is zajlik ennek a logisztikai tervezése és egyeztetése.

Emiatt a kormány bővíti is befogadóállomásai kapacitását a következő két hétben.

Forrás: inforadio.hu

Reklám

Magyarország képes megvédeni a saját, illetve a schengeni határt, és ezt be is fogja bizonyítani – jelentette ki Simicskó István honvédelmi miniszter az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.

A miniszter – aki napközben vette át megbízólevelét Áder János köztársasági elnöktől – hangsúlyozta: Magyarországon működik egy védelmi rendszer, és nem lehet fenyegetni a magyar emberek biztonságát, nem lehet milliószámra keresztül vonulni egy “új típusú népvándorlás” során egy uniós vagy NATO-tagországon, ezt meg kell akadályozni.

Arra a kérdésre, hogy a katonák pontosan mit csinálnak majd a rendőrség mellett, azt válaszolta, hogy segíteni fogják a munkájukat a határnál.

“Minden hadseregnek van alapfeladata, van országvédelmi feladata, van elrettentő feladata, van kényszerítő feladata és erődemonstrációs feladata is” – mondta.

Hozzátette, hogy az ide érkező emberek felé azt kell “sugároznia”: aki törvényesen, a szabályokat betartva jön, azzal tisztességesen bánnak és bejöhet Európába, aki pedig illegálisan, azzal szemben fel kell lépni.

“Ez a határozott, kemény magyar álláspont, ez az üzenet el kell, hogy jusson a világ minden pontjára” – hangsúlyozta a miniszter.

Simicskó István a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának keddi ülése után kiemelt fontosságú ügynek nevezte a biztonsági határzár megépítését, annak felgyorsítását. A fideszes Kósa Lajos bizottsági elnök a sajtótájékoztatón elmondta: Hende Csaba a határzár építésének ütemével összefüggésben mondott le a honvédelmi miniszteri posztról. Simicskó István – aki eddig sportért felelős államtitkár volt – hangsúlyozta: a visegrádi négyek állásfoglalásával egyértelművé vált, hogy a biztonsági határzár a helyes irány a bevándorlás kezelésében. Azon lesz – ígérte -, hogy az ehhez szükséges létszámot és technikai feltételeket biztosítsa nemcsak Magyarország, hanem a schengeni határok védelme érdekében is.

Forrás: inforadio.hu

Reklám

A Balassi Intézet mutatkozott be a Charta XXI Mozgalom szeptember 9-i Jean Monnet estjén. Balassi Intézet főigazgatója, Hammerstein Judit mellett Molnár Imre a pozsonyi, Sokcsevics Dénes a zágrábi, Dezső János a belgrádi magyar intézetek vezetői kapcsolódtak be a beszélgetésbe. Itt kapott Sebestyén Márta Jean Monnet emlékérmet.

A Kárpát-medence népeinek jobban kellene ismerniük egymás kultúráját – ez a Charta XXI egyik fő célkitűzése, viszont a szomszéd népek kultúrája nálunk szinte ismeretlen, hogy a történelmükről ne is beszéljünk – vezette be a szervezet szerda, szeptember 9-i esti programját Surján László.
A szervezet elnöke azt is elmondta, hogy nem igazán tudatosult a magyar társadalomban, hogy ennek a feladatnak, a magyar kultúra nagyvilágban való közvetítésének az előmozdítója Magyarországon a Balassi Intézet, ezért kérte meg őket, hogy legyenek ez alkalommal ők a vendégeik.

A Balassi Intézet főigazgatója, Hammerstein Judit elmondta, hogy a magyar kultúra kisugárzása és ereje sokkal jelentősebb, mint amekkora Magyarország gazdasági ereje. Néha a magyar közigazgatáson belül is meglepődnek, hogy mennyire szerteágazó a Balassi Intézet tevékenysége. Eddig a kulturális tárca felügyelte, most viszont a Külügyminisztérium háttérintézménye lett ez a mai formájában 2007 óta létező szervezet, amelynek feladata, hogy az ország jó hírnevét, a magyar kultúrát terjessze. Ebből következően mindig lesz a nemzetpolitikával összefüggő feladata is, hiszen Magyarország közvetlen szomszédságában nemcsak a szomszédos államalkotó nemzetekhez, hanem az ottani magyar nemzeti közösségekhez is szólni kíván és szervez számukra programokat. A jelenlévők közül talán csak a bukaresti magyar intézet vezetője, Kósa András hiányzik, de egyébként a jelenlevők így is szinte teljes képet tudnak adni az intézet ilyen irányú tevékenységéről.

Nem tudunk mindenhova embert küldeni, ahova kellene, ezért van olyan kulturális örökségünk, amely teljesen hiányzik a mai magyar kulturális tudatból. Ilyen például Galícia, ez a ma Nyugat-Ukrajnához tartozó terület, amely az Osztrák-Magyar Monarchia keleti tartománya volt. Pedig számos kulturális szállal kötődünk hozzá, ráadásul azt is kevesen tudják, hogy a 18. században, amikor a Habsburgok Lengyelország felosztásakor megszerezték Galíciát, legitimáció gyanánt arra hivatkoztak, hogy az valamikor a Magyar Királysághoz tartozott. Vannak tehát feladataink a kulturális birtokbavétel területén, igaz, a jelenlévő intézetvezetőknek nem ilyen gondjaik vannak – mondta Hammerstein Judit.

Surján László elsőként – az egyébként Felvidéken született – Molnár Imrét kérte, hogy beszéljen elképzeléseiről, hiszen ő csupán 9 napja működik hivatalában. A pozsonyi magyar kulturális intézet igazgatója elmondta, hogy Magyarország érdekeinek képviseletét értékorientált alapon gondolja megvalósítani, ami csak az ember vonatkozásában értelmezhető. Vagyis ami az ember életét gazdagítani tudja, jobbá, szebbé teheti, ezt a fajta kultúrát szeretné támogatni, mert a kultúrán belül nemcsak az építés, hanem a rombolás gyakorlata is erős pozíciókkal bír. Szlovákia több mint szomszéd, hiszen ezer évig együtt éltünk, kultúránk alapjai pedig közösek, de ugyanilyen fontos az ott élő, és a gyorsuló asszimiláció miatt egyre inkább apadó létszámú magyar nemzeti közösség ügyének felkarolása.

Fontos továbbá Pozsony, az egykor háromnyelvű Pressburg régmúlt kultúrájának újrafelfedezése is, hiszen a mai szlovák fővárosnak a szlovák mellett jelentős német és magyar hagyományai vannak, amit egyébként a helyben lakók is egyre inkább tudatosítanak – hangsúlyozta Molnár Imre.

A több történelmi monográfia szerzőjeként ismert, immár sokadik évét Zágrábban töltő, egyébként magyarországi horvát Sokcsevics Dénes büszkén mesélte, hogy nemcsak sikeres Pilinszky-estet rendeztek, hanem hamarosan horvát nyelvű Pilinszky-kötetet tudnak a zágrábi közönség rendelkezésére bocsátani.

Sajátos, hogy a horvátországi publikum nyugat-európai prizmán keresztül tájékozódik Magyarországról, így Eszterházy Péter, Nádas Péter vagy Kertész Imre mellett a többiek nem igen rúgnak labdába, pedig nagyon nagy szükség lenne legalább egy Kosztolányi-fordításra. A MOL-INA torzsalkodás a politika síkján zajlik, a kultúrára nem volt kihatása, legföljebb annyiban, hogy a MOL az intézet több programját is támogatni kezdte – mondta Sokcsevics Dénes.

A belgrádi magyar intézet az egyik legfiatalabb, hiszen csupán néhány éve hozták létre és azóta Dezső János vezeti. A délvidéki magyarként iskoláit egyébként Újvidéken végző intézetvezető arról számolt be, hogy soha nem volt ilyen jó a szerb-magyar viszony. Míg évekkel ezelőtt óvatosnak kellett lenni, ha az ember egy étteremben a szerb fővárosban magyarul kívánt megszólalni, ma ilyen gondok nincsenek, sőt a pincérek megtanultak néhány magyar szót. Az intézet programjai telt házzal mennek. Nagyon sok szerb tanul magyarul, amiben szerepe van a magyar állampolgársági törvénynek is, hiszen a magyar útlevélnek nagy az ázsiója odakint. Sikerült az intézet földszinti termében egy borozó-szerűséget nyitni és az asszimiláció útján járó belgrádi magyarság számára is tudnak vonzó programot szervezni.

Ezen az estén vette át Sebestyén Márta a Jean Monnet emlékérmet. Az indoklás szerint ő az, aki dallammal fogja össze a Kárpát-medence széthulló világát. A Kossuth díjas művésznőt, a Charta XXI tagját Szabó Palócz Attila méltatta. Sebestyén Márta énekelt is a szeptember 9-én tartott összejövetel lezárásaként.

Gecse Géza, Felvidék.ma

Reklám

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szerdán közzétette a nemzeti válogatottak pillanatnyi UEFA-rangsorát, amely mind az Eb-döntő sorsolása, mind a pótselejtező sorsolása szempontjából segít a csapatoknak és a szurkolóknak az eligazodásban. Az Eb-selejtezőcsoportjában a harmadik helyen álló Magyarország pozíciót vesztett júniushoz képest – pillanatnyilag a 22. helyen áll –, de ha ma sorsolnák a 2016-os Európa-bajnokság pótselejtezőjét, még mindig kiemelt lenne.

Magyarország a júniusi UEFA-rangsorban a 21. helyet foglalta el, és most úgy került a 22.-re, hogy éppen egy potenciális pótselejtező-résztvevő, Írország előzte meg.

Fontos tudni, hogy a mostani csupán egy átmeneti rangsor, azaz nem ez, hanem a csoportküzdelmek októberi befejezése után készítendő UEFA-koefficiens szolgál majd a pótselejtező (és az Eb-döntő) sorsolásának alapjául. (Az sem mellékes, hogy a hátralévő két fordulóban még „mozognak” a táblázatok – nem kizárt, hogy a mieink automatikusan kvalifikálják magukat az Eb-re, és matematikailag az is előfordulhat, hogy a harmadik helyről is lemaradnak. Arról nem beszélve, hogy a pótselejtezős névsor is alaposan átíródhat.)

Mint beszámoltunk róla, a pótselejtező előtt két kalapba osztják a csapatokat: lesz egy kiemelt és egy nem kiemelt négyes – az egyik halmaz elemei a másikból kapnak majd ellenfelet.

A jelenlegi Eb-csoportharmadikak (a listát lásd lejjebb) UEFA-koefficiens alapján készített friss rangsorában Magyarország az ötödik helyet foglalja el. Mivel a listavezető (pillanatnyilag Ukrajna) automatikus Eb-résztvevő lesz, a pótselejtezőt vívó nyolcasban a mieink még éppen az első négyesben helyezkednek el, azaz ha ma sorsolnának, kiemeltek lennének, és elkerülnék az előttük álló riválisokat.

Kik vannak előttünk, azaz kiket nem kaphatnánk ellenfélnek? Az egy helyet javító Ukrajna(9.), az ötöt visszaeső Horvátország (14.), a hatot rontó Svédország (20.) és a három pozíciót előrelépő, ezzel a mieinket éppen megelőző Írország (21.).

Mivel az ukránok nemcsak ebben a képzeletbeli „versenyben”, hanem a szerzett (és beszámítandó) pontok listáján is megelőzik a jelenlegi csoportharmadikakat, a mai állás szerint – mint fentebb már jeleztük – nekik jutna az Eb-kvóta.

Kik vannak mögöttünk, azaz kik lehetnének ellenfelek? A négy helyet javító Törökország(25.), a hármat javító Izrael (27.), továbbá az egyet rontó Szlovénia (29.) és a júniushoz képest nyolc pozíciót veszítő – ezzel a teljes listán a legnagyobb visszaesést produkáló – Albánia(31.).

Az első három helyen (Németország, Spanyolország, Anglia) nincs változás. A legnagyobbat Oroszország javított a pozícióján – kilenc helyet előrelépve jelenleg a 11. helyet foglalja el.

A jelenleg érvényes rangsort 20 százalékban a 2012-es Eb selejtezőjében és döntőjében elért eredmények, 40 százalékban a 2014-es vb selejtezőjében és döntőjében elért eredmények és ugyancsak 40 százalékban a 2016-os Eb selejtezőjében elért eredmények határozzák meg.

Forrás: nemzetisport.hu

Reklám