A franciaországi Calais közelében táborozó migránsok közül “néhányan” átjutottak Angliába az elmúlt napokban, de a brit és a francia kormány fokozza erőfeszítéseit a Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő Csatorna-alagút biztonságának garantálására – mondta szerdán a brit belügyminiszter.
AP Photo/Michel Spingler
Theresa May a brit kormány rendkívüli események idején összehívott tanácskozó testületének (COBRA) szerdai ülése után a BBC-nek nyilatkozva nem árulta el, hogy pontosan hány bevándorlónak sikerült a vasúti alagúton át elérnie az angol partot azon több ezer migráns közül, akik az elmúlt napokban megpróbáltak bejutni az alagútba.A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap online kiadásának szerdai értesülése szerint azonban a brit hatóságok 148 embert fogtak el Folkestone városában, az alagút angliai termináljának közelében; a lap szerint ez az eddigi rekord.
A The Times úgy tudja, hogy az elfogott migránsok azonnal menedékjogért folyamodtak.
A brit belügyminiszter a COBRA-értekezlet után ezt közvetve elismerte, kijelentve: “bárki nyújtson is be menedékkérelmet”, azt a brit hatóságok a szokásos ügymenetnek megfelelően bírálják el.
Theresa May szerint azonban London a hangsúlyt a Csatorna-alagút franciaországi végének biztonságára helyezi, annak érdekében, hogy az ott összegyűlt migránsok “ne is próbálkozhassanak” az átjutással a brit oldalra.
Alig burkoltan bírálta az alagutat üzemeltető Eurotunnel társaságot, kijelentve: a cégnek is “megvannak a feladatai” az alagútban közlekedő vasúti szerelvények biztonságának biztosításában.
A Eurotunnel szóvivője ugyanakkor indulatosan visszautasította a közvetett bírálatot, mondván: a probléma megoldása kormányzati feladat, de “úgy tűnik, hogy ez meghaladja a brit és a francia kormány erejét”.
Richard Burnett, a brit közúti fuvarozók szövetségének vezérigazgatója szerdán arra szólította fel a francia kormányt, hogy hívja segítségül a francia hadsereget a Csatorna-alagút francia oldalán kialakult válságos helyzet rendezésére. Burnett szerint ugyanis a francia rendőrség kapacitásai ehhez jól láthatóan elégtelenek.
Arra a kérdésre, hogy a brit hadsereget nem lehetne-e bevetni a probléma megoldására, Theresa May belügyminiszter kitérően kijelentette: a brit kormány most elsősorban a Csatorna-alagút franciaországi bejáratának védelmére tervezett biztonsági kerítés felépítésére összpontosít.
London összesen 7 millió fontot (3 milliárd forintot) különített el a 2 kilométeres kerítésrendszer kialakítására. Az építkezés célja, hogy a Calais közelében összegyűlt – becslések szerint 3-5 ezer – migráns ne tudja megközelíteni az alagút bejáratát, illetve a járműszállító vasúti szerelvényekhez sorban álló kamionokat és személygépkocsikat.
Az építkezéshez azokat a biztonsági kerítéselemeket használják, amelyekkel a NATO tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozójának helyszínét is elkerítették a külvilágtól.
A Calais környékén kialakult válságos helyzet következményeit a brit gazdaság is megérzi. Egyes becslések szerint a brit exportcégeknek naponta 750 ezer font (330 millió forint) kárt okoznak a rendszeressé vált fennakadások a Csatorna-alagút forgalmában.
A nagyobbik görög kormánypárt, a radikális baloldali Sziriza vezetése csütörtök este úgy döntött, hogy szeptemberre rendkívüli pártkongresszust hív össze az országnak nyújtandó újabb nemzetközi pénzügyi mentőcsomag feltételei kapcsán kialakult ellentétek rendezésére..
A rendkívüli kongresszus összehívását Alekszisz Ciprasz kormányfő kezdeményezte, miután az elmúlt hetekben a Szirizán belül mély megosztottságot okozott, hogy a kormányfő korábbi ígéretei ellenére elfogadta a nemzetközi hitelezők újabb megszorításokról szóló feltételeit egy harmadik mentőcsomagért cserébe. A januárban a megszorítások eltörlésének ígéretével hatalomra jutott párt radikális balszárnya elutasítja a hitelezők követeléseit, és nyíltan Görögország eurózónabeli tagságának feladását követeli.
A szeptemberi pártkongresszus hivatalos célja a pártegység biztosítása és a kormány stratégiájának meghatározása lesz. Az erről szóló döntést csütörtökön késő este a Sziriza központi bizottsága hozta meg athéni válságülésén.
Ciprasz az ülésen tett felszólalásában azt mondta: nem volt más választása, minthogy elfogadja a nemzetközi hitelezők feltételeit, nem volt “csodamegoldás”. “Ha van valaki, aki úgy gondolja, hogy jobb megállapodást tudott volna elérni, az lépjen elő” – közölte pártjával a kormányfő. Azt is leszögezte: a Szirizának szerinte nem kell bűntudatot éreznie a megállapodás miatt.
A párt balszárnyának vezetője, Panajótisz Lafazanisz volt környezetvédelmi- és energiaügyi miniszter ugyanakkor a központi bizottság előtt azt hangoztatta: a Sziriza számára megaláztatás a megállapodás, a párt elárulta elveit. “Ebben az országban nincs demokrácia. Egy sajátos abszolutizmusban élünk, ez az euró diktatúrája” – mondta.
Július 15-én és július 22-én a párt 149 képviselője közül több mint harmincan tagadták meg azon törvényjavaslatok megszavazását, amelynek elfogadása volt a feltétele annak, hogy a kormány elkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel az euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében indítandó új, 85 milliárd eurós programról. Ciprasz csupán ellenzéki pártok segítségével tudta megszerezni a törvényjavaslatok elfogadásához szükséges szavazatokat.
A Reuters brit hírügynökség szerint a Szirizán belül kialakult válság a legsúlyosabb politikai kihívás, amellyel Ciprasz kénytelen szembenézni. A politikus ugyanis a megszorításokkal kapcsolatos pálfordulása ellenére továbbra is népszerű Görögországban, és gyakorlatilag uralja a belpolitikai szcénát.
A miniszterelnök egy szerdai interjúban azt mondta, kész előre hozott választásokat rendezni, ha pártja radikálisai továbbra sem támogatják a kormány tevékenységét.
A görög kormányszóvivő úgy fogalmazott a csütörtöki Sziriza-üléssel egy időben, hogy a párton belüli, szögesen ellentétes elképzelések nem tudnak megférni egymás mellett, míg a miniszterelnök-helyettes a párt “újraalakításának” szükségességéről beszélt.
Augusztus 1-jétől – azaz szombattól – hatályosak az új menekültügyi szabályok. Az eljárások lerövidítéséről július elején döntött a parlament.
Pintér Sándor belügyminiszter korábban célként határozta meg azt, hogy akiknek megalapozott nemzetközi védelmi igényük van, azokat minél gyorsabban és hatékonyabban be lehessen azonosítani, az ilyen védelmi igénnyel nem rendelkező, tipikusan gazdasági bevándorlókat viszont mielőbb ki lehessen toloncolni.
A jelenleg kétfokozatú – előzetes és részletes vizsgálati – szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási idő lerövidül. A menekültügyi eljárás a kérelemről hozott döntés végrehajthatóvá válásáig tart, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhat.
A hatóság megszünteti az eljárást, ha a kérelmező a neki kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja.
A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnek a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, s nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti.
Módosul a visszatartási idő is: ez 12 óráról 24 órára emelkedik az idegenrendészeti hatóságok regisztrációval összefüggő terhei miatt. A kérelmezőket pedig az őrizet helyén hallgathatja meg a bíróság.
A módosítással az ismételt kérelem előterjesztőit nem illeti meg automatikusan, hogy korlátlanul Magyarországon maradjanak.
A kérelmezők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázásáért, így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabály a többi között azzal egészült ki, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatja az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők és a nemzetközi védelemben részesített külföldiek.
A jogszabály lehetőséget teremt arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen.
Életbe lép az államhatárról szóló törvény módosítása is, amire a szerb-magyar határon épülő ideiglenes biztonsági határzár miatt volt szükség. E szerint a magyar államot schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg.
A legtipikusabb vélekedés szerint az elmagányosodást a többség önmagának, antiszociális viselkedésének és rossz kommunikációjának köszönheti. A kutatások azonban régóta mást állítanak. Egy friss felmérés szerint a legmagányosabbak kiváló szociális képességekkel rendelkeznek.
A kutatók már számtalan szempontból megvizsgálták a napjainkban egyre jobban eluralkodó elmagányosodást jelenségét. A vizsgálatok szerint a tartós magány a lelki problémák mellett komoly fizikai tüneteket okozhat. Például az elhízás, és az abból következő betegségek kiváltó oka lehet, és az élettartamot is jelentősen csökkentheti.
Nem véletlen, hogy a tudósokat egyre inkább foglalkoztatja, hogy mi állhat az elmagányosodás hátterében. A legtipikusabb civil vélekedés szerint az elmagányosodást a többség önmagának köszönheti, mert képtelen beilleszkedni, kerüli az embereket, illetve nem rendelkezik megfelelő szociális és kommunikációs képességekkel.
Fotó: AFP / DPA / Ingo Wagner
A vizsgálatok ezt már egy jó ideje cáfolják. A tesztek tanúsága szerint minél magányosabb valaki, annál pontosabban képes leolvasni az érzelmeket embertársai arckifejezéséből, és meghallani a mögöttes tartalmakat a finom hangsúlyokból. A kapcsolódó elmélet szerint mégis azért magányosak ezek az emberek, mert annyira tombol bennük a valakihez, a közösséghez tartozás vágya, hogy egész egyszerűen begörcsölnek a társasági helyzetekben.
Egy friss kutatás is azt támasztja alá, hogy a magányos emberek kitűnő szociális képességekkel bírnak, ám ezeket valamiért képtelenek kamatoztatni, mert van bennük egy olyan gát, ami megbénítja őket. A Personality and Social Psychology című szaklapban publikált vizsgálat során a Franklin & Marshall főiskola professzora, Megan L. Knowles 86 egyetemista szociális képességeit vizsgálta.
A felmérés azzal kezdődött, hogy a professzor kitöltetett egy kérdőívet a hallgatókkal, amivel azt állapította meg, hogy mennyire magányosak. Ezt követően 24 arcot vetített eléjük, és a hallgatóknak meg kellett állapítaniuk, hogy milyen arckifejezést látnak. Például az illető vidám, szomorú, dühös, stb.
A professzor a vetítés előtt a diákok egy részének elárulta, hogy ezzel szociális képességeiket fogja tesztelni. Aki nem tudja beazonosítani az érzelmeket az arcon, sokkal nehezebben barátkozik, és hajlamosabb az elmagányosodásra. A diákok másik felének nem árulta el, hogy mit vizsgál.
A végeredmény azt mutatta, hogy a legmagányosabb diákok közül azok nyújtották a legrosszabb eredményt a teszten, akiknek elmondta a professzor, hogy szociális képességeiket vizsgálja. A magányosak közül, akik nem tudtak erről, ugyanolyan jól ismerték fel az arckifejezéseket, mint nem magányos társaik.
Tehát az új felmérések is alátámasztották: a magányos emberek szociális képességei nem szorulnak javításra, inkább azt kellene feltárni, hogy ezeket miért nem tudják megfelelően alkalmazni. A magánykutatás ezek szerint új kihívások előtt áll: arra kell választ találnia, hogy ezt mi okozza, és abban kell segítenie a magányos embereket, hogy leküzdhessék szorongásukat, és ne blokkoljanak le a társas szituációkban.
Ha némely szólásunk eredetét csak úgy saját magunktól csupán a címről próbálnánk elemezni, sokszor bizony vakvágányra jutnánk. Bizonnyal így járnánk a Nem hajt a tatár szólásunnkal is, de halljuk mit mond a szakértő erről a mondásunkról. Elmondja Hargitai István.
Biztosan sokan egyetértenek azzal, hogy ha nyár van és meleg, akkor a legjobb, amit ihatunk – az alkoholos italok közül – az csakis a fröccs! Igaz, hogy ma már nem divat fröccsözni. A fröccs mint olyan, méltatlanul mellőzött műfaj. A kulturált alkohol fogyasztás egyik klasszikusa.
De vajon honnan ered a kifejezés és mennyi variációja és elnevezése létezik országszerte? Lássunk egy rövid áttekintést, de persze szigorúan a teljesség igénye nélkül!
A fröccsöt (vagy ahogy ő maga elnevezte a „spritzert”) Jedlik Ányos találta fel. Igaz, hogy például a dinamó találmánya lényegesen nagyobb tudományos fegyverténynek számít, de azért sokan lehetünk neki hálásak az első fröccs megálmodásáért és elterjesztéséért is.
A történet úgy szól, hogy bármennyire is szerette a bort, a gyomra sajnos nem bírta a túlságosan savas italt, ezért kigondolta, hogy hogyan tudná orvosolni a problémát. Először sima vízzel próbálkozott, de az elvette a bor ízét. Ezért végül felfedezte a szódát és utána egyből a szódás üveget, majd végül a fröccsöt
A fröccs szó eredete A „spritzer” szó nem tetszett Jedlik Ányos barátjának, Vörösmarty Mihálynak, aki aktív és egyben kreatív híve volt a nyelv magyarosításának és ápolásának. Ezért a német hangzású és hátterű „spritzer” szót hamarosan lefordította: ekkor született meg az óriási karriert befutó „fröccs” szavunk, ami azt a hangot utánozza, amikor a szódát hozzáengedjük a borhoz.
Vörösmarty még egy versében is megörökítette a fröccs szépségét. Fóti dal című verse így kezdődik: „Fölfelé megy borban a gyöngy; Jól teszi. Tőle senki e jogát el Nem veszi.”
A fröccs előnyei
A fröccs nem más, mint bor és víz, ráadásul eredetileg nem szénsavas ásványvíz, amivel most isszuk sokszor, hanem igazi szóda volt. A fröccsnek számtalan előnye van. Azon túl, hogy a gyomornak nem árt, a nyári melegben ideális ital, mivel enyhe az alkoholtartalma, ezért lényegesen enyhébb hatással rendelkezik, mintha tisztán innánk a bort.
Ráadásul a folyamatos vízpótlás miatt nem lesz fejfájásunk másnap. Szintén nem utolsó sorban pedig alacsony a kalóriaértéke, így nem hizlal, viszont tartalmazza a jó borok hatóanyagait. Magyaros, fűszeres ételek egyenesen követelik a fröccsöt. A fröccs típusai:
Kisfröccs-nagyfröccs Talán legelterjedtebb elnevezések és fröccstípusok egyike a kis- és a nagyfröccs. Az előbbi 1 dl bor – 1 dl szóda, míg a nagyfröccs 2 dl bor – 1 dl szóda keverékét takarja. A kisfröccsöt kisfüttynek, vagy rövidlépésnek is szokás nevezni.
A fütty elnevezés állítólag onnan jön, hogy József Attila szerint az a mérték, amit egy füttyre meg lehet inni egyszerre. A nagyfröccs az irodalmár hírességek közül inkább Móra Ferenc kedvence volt, aki az italra meghonosította a „húzó” elnevezést is.
Krúdy-fröccs A hírességeknél maradva szintén nagyon népszerű volt a híres magyar íróról, Krúdy Gyuláról elnevezett ital. Ez a mai szemmel nézve elég erőteljes kombináció volt, ma már kevesen fogyasztják, és különösen nem népszerű túl nagy melegben. A Krúdy fröccs 1 literes korsóban készült, és 9 dl borhoz mindössze 1 dl szódát engedtek.
Az elmélet mögötte az volt, hogy a kevés szóda éppen csak egy kis pluszt ad a borhoz, mivel a szénsav minimálisan hígítja a bort, de annak ízét kiemeli. Krúdy Gyula nem véletlenül választott ilyen összetételt, ugyanis általában nem könnyű salátához fogyasztotta a róla elnevezett fröccsöt: a kedvence a velős hús volt pirítóssal, amihez csakis Krúdy-fröccs dukált.
Puskás-fröccs Ha már irodalmárokról neveztek el fröccstípusokat, akkor természetesen nem csodálkozhatunk azon sem, hogy sportolókról, focistákról is kaptak nevet népszerűbb italok. A legismertebb ilyen fröccsfajta a Puskás Ferencről elnevezett Puskás-fröccs.
Az ital mögött nem olyan személyes történet áll, mint Krúdy esetében, mivel ez nem Puskás kedvenc aránya volt a fröccsben. Mégis egyértelmű, hogy honnan származik a név: a Puskás-fröccsben a bor és a szóda decije így oszlik meg: 6:3.
Házmesterek és albérlők A házmester típusú fröccsök is különböző mértekben választhatóak: a hagyományos, sima házmester 3 dl bor- 2 dl szóda, míg a már említett nagyházmester 4 dl bor – 1 dl szóda, a kisházmester pedig 1 dl bor – 4 dl szóda.
A „nagy” elnevezésű fröccsök általában fordított arányban szerepelnek, mint a „kis” előtaggal ellátott társaik, de persze ez sem igaz minden esetben. A házmester ellentéte a lakó vagy bérlő elnevezésű fröccsök is, amiből a lakófröccs megegyezik a kisházmesterrel, vagyis 1 dl bor- 4 dl szóda arányt takar.
Lámpás és kőműves A kőműves fröccs elnevezés természetesen hatalmas adagot takar, utalva arra, hogy az építkezésekkor egy komolyabb adagot vettek magukhoz az emberek az italból, mivel egyrészt folyamatosan kinn voltak a napon, másrészt pedig nagyon szerették a bort.
Így kőműves fröccs néven a 25 dl bor – 5 dl szóda arányt ismerhetjük, ami a Krúdy-fröccs után a legtöményebb fajta.
Nem sokkal utána következik a lámpás fröccs, ami 15 dl bor – 5 dl szóda keveréke. A név pedig nem egy mesterségre utal, sokkal inkább arra, hogy aki azt megissza, az utána lámpással keresheti a józanságot.
Tájegységek fröccselnevezései:
A 4 dl bor – 1 dl szóda arány például több országrészben is népszerűvé vált a fröccs történetének már az elején. Ennek a megoszlásnak több elnevezése is van: Csongrád megyében bivalycsóknak, Pesten főleg háziúrnak nevezték, de végül mégis az az elnevezés vált be legjobban, hogy nagyházmester. Pesten és vidéken egyaránt népszerű volt a maflás fröccs is, ami 5 dl bor – 5 dl szóda keverékét jelentette. A név arra utal, hogy elfogyasztása után úgy érezhetjük magunkat, mint akinek lekevertek egy maflást.
A BOCSKAI RÁDIÓ 421. honismereti rejtvényjátéka. 2015. július 26.
421. honismereti rejtvényjáték - 2015. július 26.
A megfejtéseket itt a weboldalon, egész vasárnap vagy műsoridőben a következő telefonszámon lehet közölni : +1 (216) 397-4438. Kérjük, hogy csak az egyik lehetőséget válasszák.
A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Helyes megfejtők: Jakab Márta, Bárányné, Kerecseny B. Alice, Kaczvinszky Tamásné, Bálint József
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím: Magyar Múzeum, Galéria 1309 East 9th Street (alsó emelet) Cleveland, Ohio 44114
Telefon: (216) 523-3900
Nyitvatartási idők: Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig. Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
Múlt vasárnap került megrendezésre a hirami magyar klub területén az idei év második piknikje, amelyet a tavaly elkezdett szokásnak megfelelően régi autó kiállítással kötöttek össze. 23 régi autót tekinthettek meg a kíváncsiskodók, ami a tavaly kiállított autóknak majdnem duplája.
De kezdjem a beszámolómat déltől, amikor is hivatalosan megnyílt a piknik a vendégek számára. Minden készen volt, a konyhán a szokáshoz híven töltött káposztát, lacipecsenyét, házikolbászt főtt krumplival szolgáltak fel. Ugyanott lehetett vásárolni a finom lángost, amit mind mindig Gulden Kati néni sütött fáradhatatlan odaadással. A park közepén van a bár ahol jéghideg sör és üdítő vásárolható, aminek a múlt heti hőségben nagy keletje volt. A park hátsó felében a pékek sorakoztak fel, ahol magyar sütemények várták az édesszájú vendégeket. Mezősi Lajos is itt sütötte a közkedvelt kürtőskalácsot.
Délután 2 órakor volt a zászló felvonás. A magyar zászlót Mezei András atya húzta fel, aki először látogatott ki a hirami magyar parkba. A zászló felvonás után a Hungarians zenekar élő zenével szórakoztatta a jelenlevőket és a táncolni vágyókat.
A jelenlevők voksolhattak a legszebb kiállított klasszikus autókra. Az első helyet Jack Bukszar nyerte el egy 1937-es Chevy Streetrod-al, a második helyet Ernie Mihály az 1989-es Mercedes 560 SL –el, a harmadik helyet Agata Gaber az 1994-es Corvette-el, valamint 4. helyezést ért el Jay Onders az 1969-es Chevy El Camino-jával. A legöregebb klasszikus autó elismerést ugyancsak Jack Bukszar kapta meg az 1937-es Chevy Streetrod-jáért.
A gyerekek sem maradtak ki a szórakozásból, a résztvevők sorsolás útján kaptak szebbnél szebb ajándékokat, melynek nagyon örültek. A gyerekek számára egy külön játszó sátor volt felállítva, ahol több érdekes dologban volt részük, mint például arcfestés.
Most sem maradt el a park épületeinek támogatására rendezett tombola, ahova sokan beneveztek.
A Bocskai Rádió sátránál is sokan megfordultak. Köszönjük mindenkinek, hogy megálltak és érdeklődtek valamint, hogy vásárlásaikkal támogatták a rádió munkáját.
Mint mindig, a hirami magyar piknik jó kikapcsolódás kicsiknek és nagyoknak. Találkozzunk jövő hónapban is!
Nem az a meglepő, hogy Magyarország nem vállalja, hogy befogad más uniós tagállamokból illegális bevándorlókat, éppen ennek ellenkezője lett volna az – vélekedett az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
Emlékeztetett: az idén vetődött fel, hogy kvóták alapján tehermentesítenék valamelyest Görögországot és Olaszországot az odaérkező menekültáradat terheitől, majd ennek helyébe lépett az önkéntes vállalás gondolata; azt már a múlt hónapban elfogadták, hogy Magyarország különleges helyzetben van, ezért nem tesz vállalásokat.
A szakember szerint a kvótarendszer nem csökkenti a migrációs nyomást; ehhez arra lenne szükség, hogy a válsággócokban, ahonnan ezek az emberek elindulnak, “valamiféle rend szülessen”, valamint felszámolják a kiterjedt embercsempész-szervezeteket.
Talán ennek a helyzetnek a megoldására keres majd megoldási javaslatot az a konferencia, amit Budapesten rendeznek az ősszel – jegyezte meg Kovács István.
Szabad György azt vallotta, a hazát csak a nemzet szabadsága, a polgári szabadságjogok érvényesülése teheti naggyá; ezért a szabadságért dolgozott és küzdött egész életében – mondta Áder János köztársasági elnök kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben Szabad György temetésén.
“Ma egy olyan magyar hazafinak adunk végtisztességet, aki tudósként, politikusként minden szívdobbanásával éltetni igyekezett azt a kossuthi gondolatot, amely így szól: +a haza örök, s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz+” – fogalmazott az államfő az első szabadon választott Országgyűlés elnökének gyászszertartásán.
“Érdemem kevés, ezt a feladatot nem kerestem, de vállalom” – idézte Szabad György szavait, amelyekkel a történész, akadémikus 1990-ben elvállalta a házelnöki megbízatást. Áder János hangsúlyozta, az elhunyt életútja azt üzeni: az ember életének nem a pénz, nem a rang, nem a hatalom, hanem csakis a szabadság és a tisztesség képes méltóságot adni.
Szabad György temetése
A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy Szabad György a rendszerváltoztató időkben Antall József miniszterelnök mellett a Magyar Demokrata Fórum legmeghatározóbb egyéniségei közé tartozott. Szerénységével, felkészültségével, emberi tisztességével képes volt rangot és tekintélyt adni első szabadon választott Országgyűlésünknek – idézte fel, megjegyezve, azon politikusok közé tartozott, akik a rájuk bízott hatalmat a nemzet és a demokrácia szolgálatának tekintették.
Mint mondta, életében házelnökként nem tért ki a kihívás elől, ahogyan akkor sem, amikor származása miatt lett kitaszítottá a vészterhes nyilas időkben, és akkor sem, amikor polgári származása miatt lett osztályidegenné a kommunista diktatúra beköszöntével, vagy amikor az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt ismét a hatalom zaklatásával kellett szembenéznie.
Ő minden megpróbáltatás ellenére hű maradt hazájához, hű maradt magyarságához, hű maradt demokratikus elveihez. Egész életében. Azokban az időkben is, amikor ehhez a hűséghez emberi bátorság kellett. Bátorsága mellett pedig szerénysége, szolgálni és segíteni akarása volt jellemében a legrokonszenvesebb – fogalmazott Áder János.
“Bár most búcsúzni jöttünk, szívünkben mégis szorítsunk helyet a reménynek: életerős az a nemzet, amelynek olyan fiai teremnek, mint amilyen Szabad György volt hosszú, dolgos, sorsfordulókban gazdag és kihívásokkal teli életében” – mondta az államfő.
Nagy formátumú gondolkodót gyászol a társadalom és a Magyar Tudományos Akadémia. Nagy hatású történetíró és iskolateremtő tanár volt, aki több generáció történeti gondolkodásán hagyta rajta a kézjegyét – mondta Lovász László, az MTA elnöke. Kitért arra, hogy a Széchenyi-díjas akadémikus történészi életműve két hatalmas pilléren nyugodott, mindkettőnek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc képezte az alapját, és a 19. század két legsúlyosabb sorsproblémája ihlette: a jobbágyfelszabadítás, illetve a nemzeti függetlenség kérdése.
Hozzátette, az 1867-es kiegyezésről Szabad György azt hangsúlyozta, a végső eredőt nem szabad összetéveszteni a folyamattal, és téved az, aki a végeredmény ismeretének birtokában eleve a történelmi szükségszerűséggel ütközőnek tekint minden más irányú tendenciát. “Ez a következtetés az 1956-os forradalomban tevékenyen részt vállaló tudós tollából egyértelmű állásfoglalás volt az 1956-os események és a kádári konszolidáció viszonyát latolgató generációjának kérdésfeltevésében” – szögezte le Lovász László.
Felidézte, hogy Szabad György már 1983-ban, az MTA levelező tagjaként mondott első székfoglalójában hitet tett Magyarország függetlensége mellett.
Erdődy Gábor, az ELTE rektorhelyettese, egykori tanítvány arról beszélt, hogy Szabad György karizmatikus személyisége, széles műveltségre alapozott európai látóköre, hiteles küldetéstudattal párosuló szenvedélyes elkötelezettsége generációk képviselőit ragadta magával.
“Iránytű volt, nem csupán a múlt rejtélyeiben, hanem az értelmiséggé válás folyamatában, a jelen problémáiban is segített eligazodni, jövőbe mutató érvényességgel” – hangsúlyozta Erdődy Gábor.
Kónya Imre, az MDF volt frakcióvezetője arról beszélt: a sors ajándéka, a nemzet különös szerencséje, hogy “a demokratikus Magyarország megszületésénél két, sziklaszilárd jellemmel megáldott nagy ember, két igaz hazafi és demokrata bábáskodott: Antall József és Szabad György”.
“Mindazok, akik a kormányfői és a házelnöki tisztséget utánuk betöltötték, és akik a jövőben fognak a helyükbe lépni, példájukat meg nem kerülhetik” – folytatta beszédét az egykori politikus, felidézve, hogy Szabad György az első pillanattól kezdve meghatározó szerepet játszott a diktatórikus rendszer lebontásában, legyen szó az MDF megalakulásáról, az Ellenzéki Kerekasztalról vagy “a rendszerváltó megállapodásról”.
“Azt tanultam tőled, Gyuri bácsi, mondtam elhomályosult szemekkel, hogy nemzet és demokrácia” – idézte fel utolsó találkozásukat Kónya Imre, megjegyezve: a szókapcsolatban a hangsúly az “ésen” van, mint azt Szabad György haláláig vallotta.
A július 3-án, életének 91. évében elhunyt Szabad Györgyöt a történelmi egyházak és felekezetek nevében Spányi Antal római katolikus püspök, Bogárdi Szabó István református püspök, az egyház zsinatának lelkészi elnöke, Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija búcsúztatta.
A sírnál elhelyezte az emlékezés virágait – mások mellett – Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is.
Az Országgyűlés által, a Nemzeti Örökség Intézetének közreműködésével szervezett szertartáson egykori és jelenlegi közjogi méltóságok, pályatársak vettek részt.
A magyar kormánynak minden magyar állampolgárát minden eszközzel meg kell védenie, Kárpátalján pedig joggal merül fel a kérdés, hogy az ott élő magyarok biztonságban vannak-e – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a felvetésre, hogy az ukrán külügyminiszter bekérette Magyarország kijevi nagykövetét a magyar titkosszolgálatok ukrajnai tevékenységével kapcsolatos magyarországi kijelentések miatt.
Lázár János kedden, a kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón leszögezte: ahol az utcán lövöldöznek, joggal merül fel a kérdés, hogy biztonságban vannak-e az ott élő magyarok.
Közölte: Keskeny Ernő nagykövet jól tudja a magyar érdekeket képviselni.
A magyar kormány a béke és a biztonság létrejöttében, valamint Ukrajna szuverenitása és területi integritásának fenntartásában érdekelt – tette hozzá. Kiemelte azt is, hogy az elmúlt években 783 ezer új, határon túli magyar állampolgárság született.
Arra a kérdésre, hogy a magyar fél folytatott-e titkosszolgálati műveletet Ukrajnában az ország tudomása nélkül, Lázár János azt felelte: a szomszédos országok barátkozzanak meg azzal, hogy a magyar állam a világban minden magyar állampolgárt megvéd, és minden szervezeti egységének ez a dolga.
A minisztert kérdezték a magyar-ukrán határon folytatott, cigarettacsempészettel kapcsolatos vizsgálatról is.
A vámosok esetleges részvételéről a NAV-nak és a belügyminiszternek kell tájékoztatást adnia. Van olyan határátkelő, ahol egy teljes határrendészeti egységet elbocsátottak, de ez nem ugyanaz a felvetés, mint amit az ukrán állam képviselői megfogalmaztak – jelentette ki. Kifejtette: vannak vámosok, akik bűncselekményeket követtek el, de ebből nem következik az, hogy a munkácsi lövöldözéshez bármelyiknek köze lenne.
