Az oktatási minisztérium égisze alatt működő Tudományos és Műszaki Információs Központ az év első heteiben hozta nyilvánosságra a 2019/20-as tanévre vonatkozó adatainak halmazát. Ezeket áttanulmányozva a felvidéki magyar iskolák és oktatás helyzete is kirajzolódik. Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője a napokban összesítette a tanintézményeinkre vonatkozó adatokat.
Az adatokkal kapcsolatban kifejtette: a minisztérium háttérintézménye szolgáltatja a hivatalos adatokat, az oktatási minisztérium jegyzi, s ennek alapján határozza meg a pénzforrások elosztását. Hozzátette, hatalmas adathalmazt ad közre az intézet, ugyanakkor a nemzetiségi oktatásról nincs adatbázis. Csupán szűréssel érhetők el a magyarokra vonatkozó adatok, ez a bázis legnagyobb hátránya – magyarázta az igazgató.
Az adathalmaz és ami mögötte van
A Comenius Intézet a kikeresett adatok alapján átláthatóbb grafikonokba rendezte az egyes oktatási szintek, az óvodák, az alap- és a középiskolák létszámára vonatkozó adatokat.
Mint elmondta, a felvidéki magyar óvodákba járók száma emelkedett az elmúlt években. Ugyanakkor nincs arra vonatkozó pontos adatunk, hogy mennyi a magyar óvodákba járó magyar gyermekek létszáma.
Az elmúlt tanévben hat alapiskolánk szűnt meg, jelenleg országszerte 244 tanintézményben folyik magyar nyelvű oktatás. A tanulók száma kis mértékben emelkedett, elérve a 29 284-es létszámot. Tíz évvel ezelőtt több mint ezerötszáz tanulóval többen jártak magyar iskolákba. „Számarányilag az ország összes alapiskolásának 6,45 százalékát teszik ki a felvidéki magyar gyerekek. Ilyen alacsony arány nem volt az elmúlt évtizedben, ez történelmi mélypont” – folytatta az elemzést.
A magyar iskolák diáklétszáma stagnál, ezzel szemben a szlovák iskolák diáklétszáma radikálisan növekszik. Ezt mutatja meg a számarány csökkenése. A szlovák iskolák létszámának növekedéséhez sajnos hozzájárul az oda beíratott magyar nemzetiségű tanulok száma is – szögezte le Fodor Attila.
A kétszáznegyvennégy iskolából száznegyven a teljes szervezettségű és száznégy az alsó tagozatos kisiskola. „A kisiskolák fenntartása sok esetben többletterhet jelent a fenntartóknak. De nemzetstratégiai szempontból is fontos a megtartásuk” – hangsúlyozta.
Számunkra a bázist a teljes szervezettségű magyar igazgatású iskolák jelentik, ide jár a felvidéki magyar gyermekek túlnyomó többsége – jegyezte meg. Kisebb részük jár a kisiskolákba, illetve közös igazgatású tanintézménybe.
Hol tartanak a középiskoláink?
Sajnos nem rózsás a helyzet a gimnáziumok tekintetében sem. A Felvidéken jelenleg 23 magyar gimnázium működik. Országos viszonylatban az utolsó évtizedben mintegy húszezer fővel csökkent a gimnazisták száma. Az idei évben 70 298 fő jár gimnáziumba, köztük 3 043-an magyar tanintézménybe. Mint elmondta, az elmúlt tizenöt évben közel ötven százalékkal csökkent a magyar gimnazisták száma. Ennek köszönhetően az idei tanévben az eltelt harminc év legrosszabb átlagát értük el, az összlétszám 4,33 százalékát teszik ki a magyar gimnazisták.
A létszám csökkenéséhez hozzájárul az a tény is, miszerint az oktatási minisztérium előre meghatározza a felvehető keretlétszámokat, melyeket a középiskolák fenntartójaként a megye oszt szét az egyes iskolák között.A 23 gimnázium közül tizenkét tanintézményben kevesebb mint száz diák tanul, ugyanakkor kétszáz főnél több diák csupán öt felvidéki magyar gimnáziumba jár. Fenntartásuk egyre nehezebb.
A középfokú oktatást erősíteni kellene, ez részben optimalizációval érhető el – véli a szakember. Az iskolák összevonása, a szakképzés lehetőségének bővítése kínál racionális megoldást.
A szakközépiskolák helyzetét tekintve elmondható, szűkül a magyar nyelven elérhető kínálat. Sajnos egyre kevesebb helyen lehet magyar nyelven tanulni szakirányú oktatást. Mint elmondta: a szakemberképzés területén fokozatosan szűkül az anyanyelvű kínálat.
Stratégiaváltás szükséges az iskolahálózatunkban, főleg a középiskolánk tekintetében – summázta gondolatait Fodor Attila.
(Ábrák: Facebook / Fodor Attila)
