Az űrstratégia nem csak az űrkutatásokat jelenti, Magyarországon már van űrmérnök mesterszak, ahol az első évben 92 hallgatóval elindították a három féléves UniSpace képzést. Emellett szeretnének középiskolás diákok számára létrehozni három labort, ahol műholdas technológiákkal ismerkedhetnek a gyakorlatban.
Időarányosan jól áll a magyar űrstratégia – mondta Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa pénteken a tapolcai Polgári Szalon rendezvényén, amelyen Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel beszélgetett az űrkutatás jelentőségéről.
Míg a hidegháború idején az űrkutatásban amerikai–szovjet versengés volt csak, ma már számolni kell az űrállomást építő Kínával, a hamarosan a világűrbe embert küldő Indiával, az Arab-öböl országaival, Törökországgal, Izraellel, valamint több dél-amerikai és távol-keleti országgal, Európa pedig kapaszkodik, hogy a dobogóra kerüljön – mondta Ferencz Orsolya az űrkutatás helyzetéről.
Egy Magyarország méretű ország számára nem az a lényeg, hogy az űripar minden területén ott legyen nagy hordozórakétával, űrállomással, műholdflottával, hanem meg kell találni azokat a kitörési pontokat, ahol meg tud jelenni a piacon – hangsúlyozta a miniszteri biztos.
Ugyanis 2030–2040 közöttre a becslések ezermilliárd dollárra teszik a közvetlen globális űripari bevételt a szolgáltatások nélkül számolva. És míg a hasonló méretű Csehországnak háromszáz űripari cége van, Magyarországnak negyven – jegyezte meg.
Navracsics Tibornak arra a kérdésére, hogy mi az esélye Magyarországnak az űrversenyben, a miniszteri biztos azt mondta:
most jó pillanatban vagyunk, abban az időszakban, amikor mindenki elindul, cégek, szolgáltatások alakulnak. Ebben a versenyben pedig nem egy ország népességszáma, nagysága a fontos, hanem az, hogy mire képes
– fogalmazott Ferencz Orsolya.
Amikor űrstratégiáról beszélünk, nemcsak a szó szoros értelmében vett űrkutatásokat értjük alatta, hanem annak a társadalmi mögöttes tényezőit is – vezette fel Navracsics Tibor a 2021-ben, kétévi munka után elfogadott első magyar űrstratégia jelentőségét.
Ferencz Orsolya kiemelte: Az első magyar űrstratégiában tízéves távlatban gondolkodtak, és jövőre lesz az első olyan alkalom, ahol részletesen áttekintik majd, hogy az hol tart.
Fontos előrelépésnek nevezte, hogy Magyarországon már van űrmérnök mesterszak, és tizenhét egyetem összefogásával – amelyhez további négy készül csatlakozni – az első évben 92 hallgatóval elindították a három féléves UniSpace képzést.
Emellett a miniszteri biztos középiskolás diákoknak szeretne létrehozni három labort Magyarországon, ahol műholdas technológiákkal ismerkedhetnek a gyakorlatban.
A Hungarian to Orbit (Hunor) magyar űrhajósprogram különlegességeként említette, hogy egy nemzeti kutatóprogram részben állami, részben magán-együttműködéssel tud eljutni a világűrbe.
Fontos a küldetés hossza is, ugyanis nem tíz, hanem harminc napra megy magyar űrhajós a világűrbe
– tette hozzá.
Ferencz Orsolya tájékoztatása szerint a négy magyar űrhajósjelölt közül az év végén választanak ki kettőt, akik Houstonban folytatják a felkészülésüket.
(Magyar Nemzet / MTI)
Borítókép: A Hunor magyar űrhajós program űrhajósjelöltjeivel tartott budapesti találkozó (Fotó: MTI/KKM)
