Kovács András
MNO
2013. április 17., szerda
A vallás- és szólásszabadság korlátozása, az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítása, a hajléktalanok indokolatlan üldözése – ilyen vagy még durvább hazugságokat olvashatunk a nyugati sajtóban a negyedik magyar alaptörvény-módosítás kapcsán, amelyről szerdán rendez vitát az Európai Parlament. Az MNO összegyűjtötte, hogy mi is a valóság ezekben a kérdésekben.
Szerdán vitát rendez az Európai Parlament a magyar alaptörvény negyedik módosításáról, a törvénycsomag európai jogba illeszkedését az állampolgári jogok bizottsága jelenleg vizsgálja. A magyar parlamentben március 11-én elfogadott módosítás többek között az Alkotmánybíróság jogkörét, a bíróságok függetlenségét, az egyházak hivatalos elismerését és a hajléktalanok jogi státusát érinti. A módosítás kapcsán hetek óta egymást érik a valótlan állítások az alaptörvény megváltoztatásával kapcsolatban, éppen ezért érdemes számba venni, hogy valójában miről is szólnak a hazai jogszabályváltozások.Egyelőre nincs eljárás
Minden valószínűség szerint egyelőre nem indít kötelezettségszegési eljárásokat az Európai Bizottság Magyarország ellen a módosított alaptörvény aggályosnak nevezett pontjaival kapcsolatban – közölte április 16-án egy bizottsági forrás. A névtelenséget kérő tisztségviselő elmondta, hogy a brüsszeli testület jogi szolgálata egyelőre nem végzett a negyedik módosítás értékelésével, ráadásul a magyar törvényhozás napirendjén újabb, a kifogásolt passzusokra vonatkozó módosítási javaslatok szerepelnek, ami tovább késleltetheti az uniós elemzés lezárását.
Sok helyen fölmerült, hogy hazánkban korlátozzák a vallásszabadságot, ezzel szemben az egyházügyi törvény megalkotására többek között azért volt szükség, mivel az 1990-es szabályozás túl széles lehetőséget biztosított azon közösségek számára, amelyek csupán gazdasági előnyökért váltak egyházzá. A 2011-es magyar szabályozás 32 egyházat ismert el, míg Litvániában 9, Ausztriában 12, Romániában 18 elismert és bejegyzett egyház működik, az Egyesült Királyságban pedig az anglikán egyházon és a skóciai református egyházon kívül a többi vallási közösség közhasznú egyesületi formában működik.
Többmilliárdos segítség a hajléktalanoknak
Óriási port vert föl, hogy a kormány hosszú idő után végre rendezni kívánta a hajléktalanok helyzetét, mivel amellett, hogy évente több tucat ember fagyott meg az utcákon, a fővárosi aluljárók még közlekedésre is alkalmatlanná váltak a korábbi liberális városvezetés által örökül hagyott áldatlan állapotok miatt. Mostanra Magyarországon rendelkezésre áll annyi menedékhely, ahány ember fedél nélkül van, 2012-ben a kormány 8,5 milliárd forintot fordított a hajléktalanok ellátására. A jövőben a közrend, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében lesz megtiltható az életvitelszerű utcán élés, tehát szó sincs arról, hogy mondvacsinált okokból üldöznék a nehéz sorba jutott embereket.
A nyugati támadások másik része az Alkotmánybíróság jogkörei kapcsán körvonalazódott, azonban a megjelent kommentárok, beszámolók sok esetben messze álltak a valóságtól. A negyedik alaptörvény-módosítás értelmében bővül az Alkotmánybíróság jogköre, mivel ezentúl többen fordulhatnak a taláros testülethez, ezáltal erősödik a kontroll az állam felett. A mostani módosítás emellett bővíti az Ab hatáskörét is, mivel lehetőséget biztosít arra, hogy formai szempontból vizsgálja az alkotmánymódosításokat. Növeli a testület elfogadottságát, hogy az eljárások befejezését illetően ésszerű határidőket vezettek be.Orbán: Készen állunk
Április 17-én napirendre kerül az Európai Parlamentben az alaptörvény negyedik módosítása. Az eseménynek már „megágyaztak” az utóbbi hetek kritikái a nemzetközi sajtó egyes orgánumai, valamint uniós politikusok részéről. A vádak azonban nem új keletűek, jó ideje szajkózott jelszavak visszhangzanak a bizalmatlanok részéről. Lapunk összeszedte, hogyan jutottunk el az újabb strasbourgi „összecsapásig”.
Orbán Viktor április 15-ei, Bilbaóban tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, a magyar kormány várja a negyedik alkotmánymódosítás európai bizottsági vizsgálatának befejezését, és azt követően készen áll a kérdések megvitatására.
Április 13-án Selmeczi Gabriella, a nagyobbik kormánypárt szóvivője is közölte, a Fidesz kész bárkivel párbeszédet folytatni az alkotmány negyedik módosításával kapcsolatban, mert elkötelezett az európai értékek és normák iránt, s ugyanígy elkötelezett a magyar családok, a nemzeti vagyon, a magyar föld, a felelős pénzügyi gazdálkodás mellett is.
Ebben sem mondanak igazat a balliberálisok
A hazai balliberális erők egyik kedvelt célpontja az új választási rendszer, amelynek támadása kapcsán most már a tervezett voksolási csalások emlegetéséig is eljutottak. A törvényhozás a korábbi évtizedek átláthatatlan kampányfinanszírozása után úgy döntött, hogy korlátozza a politikai hirdetések közzétételét, amely az egyenlő esélyek és a tisztességes politikai verseny felé tett lépés. Korábban már maga az Alkotmánybíróság is leszögezte: a kiegyensúlyozott tájékoztatás megvalósulása érdekében a törvényhozó korlátokat, feltételeket állíthat a politikai hirdetés közzétételére vonatkozóan.
Sokan a szólásszabadság korlátozásaként kívánják beállítani a gyűlöletbeszéd szabályozását, azonban Magyarország a saját bőrén tapasztalta meg a náci és a kommunista diktatúra embertelen tetteit, éppen ezért tűrhetetlen, hogy valaki ezek felemlegetésével fenyegessen. Az Ab korábbi gyakorlata is világossá tette, hogy törvényi szinten nem biztosítható hatékony fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben, ezért szükséges az alaptörvényben való szabályozása.
Romániában még szigorúbbak
A módosításra egyébként az Európa Tanács korábbi ajánlása alapján is szükség volt, mivel szerintük a véleményszabadság túl széles értelmezése gátolja a hatékony fellépést a szélsőségesekkel szemben. Egyébként Romániában egy, a magyarnál sokkal szigorúbb szabályozás van életben: keleti szomszédunkban tiltják a nemzet és az ország gyalázását, és például az AIDS-betegek iránti gyűlöletkeltést is büntetik.
Szintén támadásokat kapott a január 1-je óta működő Országgyűlési Őrség is, azonban a magyar szabályozás a világ demokráciának nagy többségében alkalmazott megoldást valósítja meg. Ez a gyakorlat honos Ausztriában, Németországban, Dániában, Franciaországban, Görögországban. Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban.
