1904. november 18-án este a Király Színház zenekarában Konti József karmesteri pálcájának intésére felcsendül először Kacsóh Pongrác gyönyörű muzsikája, és ezzel elkezdődik – nem csak az előadás, hanem a “János vitéz” azóta is megállíthatatlan karrierje. “Petőfi szőke Iluskáját és János vitézét ma operett-formában játsszák a Király Színház színpadán. Feltámadt körülöttünk az egész gyönyörűséges regevilág, a pipacsvirágos rét, ahol Kukoricza Jancsi nyáját legelteti, a söprűn lovagoló gonosz mostoha, a szerelmes francia királylány, a piros dolmányos huszársereg és a szépséges Tündérország, ahol János vitéz viszontlátja szíve Iluskáját. Be szép is ez a mese. Üde és pompázatos, mint a réti virágból font koszorú. Sok édes poézis és bűbájos naivitás. Olyan, aminő csak a nép lelkéből és a nép költőjének fantáziájából fakadhat… Kacsóh Pongrác a költő nyomán haladva nem törölve le durva kézzel a szép mese hímporát, édes naivitását, nem zavarta meg ízléstelen operett-trükkökkel, csodálatos szép muzsikája magyarságával, őszinte népies hangvételével élesen különbözik minden eddigi operettzenétől” – írja Páriss Pál “Az Újság” hasábjain megjelenő kritikájában másnap. “Fedák Sári játssza János vitézt. Amikor cifra szűrében, karikás ostorával nagyokat csattintva a színpadra lép, zajos tapssal fogadja a közönség… – folytatja “Az Újság”-beli leírást Páriss Pál -, a szőke Iluska-szerep a színház új tagjának, Medgyaszay Vilmának jutott. (Ez a darab hozza meg átütő sikerét.) Nagyon szépen énekelt és játszott. Iluska mostohájának szerepében a fiatalságát sikerrel palástoló Csatay Janka vívta ki a közönség elismerését. Bagó trombitás szerepét felejthetetlenül és meghatóan játszotta Papp Mihály, a humorról a francia király szerepében Németh Jóska gondoskodott, alaposan megkacagtatva a publikumot…” – fejezi be a korabeli leírás.
Kacsóh Pongrác “János vitéz”-ével új korszak nyílik meg a magyar zeneirodalom, a hazai operett és a Király Színház történetében. Ez a darab jelenti az operett és a Király Színház aranykorát – mondja Rátonyi Róbert az “Operett” című kétkötetes operett-történeti áttekintésében.
Forrás:
Írta és az összeállítást készítette: Takács István
Korrektor: Dévényi Ildikó
www.szineszkonyvtar.hu – 2006
A mai napig sem értem miért játszotta János vitéz szerepét egy szinésznő, bármilyen tehetséges is volt. A Mária főhadnagy c. operett más lapra tartozik, ott mindenki tudta, hogy a katona ruhába öltözött személy egy nő volt aki az 1948-as szabadságharc alatt harcolt a katonákkal együtt.
A neten talált anyag arról tájékoztat, hogy az akkorra már országos sztárnak befutott Fedák Sárinak megtetszett a darab és személyesen kereste fel Kacsóht a lakásán és eljátszatta vele a fő melódiákat. Majd később kijelentette, hogy a János Vitéz szerepet válassza, amihez görcsösen ragaszkodott. Azt hiszem senki sem mert neki ellentmondani.
Köszönöm Hargitai István felvilágosítását. Elnézést kérek az 1848-as tévesen írt dátumért. Megnéztem Fedák Sári életrajzát az interneten; sajnálom életének nehéz utolsó fázisát. Honthy Hanna szerencsésebb volt.