- Közös hadgyakorlatot kezdett az Egyesült Államok és Lengyelország kedden, amivel megfigyelők szerint Washington azt akarja jelezni, hogy elkötelezett a krími orosz katonai beavatkozás miatt aggódó keleti partnerének védelme mellett.
- Az ukrajnai rádió- és televízió-közvetítéssel kapcsolatos kérdésekért felelős nemzeti tanács kedden felszólította a kábeltévé-szolgáltatókat, hogy helyi idő szerint 19.00. órától (magyar idő szerint 18.00.) állítsák le öt orosz tévécsatorna sugárzását az országban.
- Ukrajna függetlenségének, területi épségének és szuverenitásának a támogatásáról fogadtak el közös nyilatkozatot a román parlament szenátusának és képviselőházának külügyi bizottságai, amelyek Bukarest támogatásáról biztosították Ukrajnát az Európai Unió felé vezető útján.
- A Krím félsziget lezárta légterét a kereskedelmi légi járatok előtt kedden, öt nappal a népszavazás előtt, amelyet az oroszbarát hatóságok szerveztek meg, hogy a lakosság döntsön a fekete-tengeri régió Oroszországhoz csatlakozásáról.
- Viktor Janukovics leváltott ukrán államfő bejelentette kedden Rosztov-na-Donuban, hogy továbbra is Ukrajna legitim elnökének és a fegyveres erők főparancsnokának tartja magát, a május végére kitűzött ukrán elnökválasztást pedig törvénytelennek nevezte.
- Ukrajna biztonságát szavatoló országokhoz fordul katonai-műszaki segítségért – jelentette be kedden az ukrán parlamentben Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök.
- Biztonsági és technikai okokból egyelőre elhalasztotta krími látogatását kedden Ivan Simonovic, az ENSZ emberi jogi kérdésekben illetékes főtitkárhelyettese.
Janukovics azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy polgárháborút próbál kirobbantani Ukrajnában, és a nacionalista erőket be akarja vonni a hadseregbe. Az ukrán politikus közölte, hogy “az állítólagos törvényes (ukrán) kormány védőernyője alatt az országban az szélsőséges nacionalisták és újfasiszták bandája ténykedik, akik már az elnöki posztot is megcélozzák”. Elítélte, hogy – mint mondta – ezek a “bandák” erőszakkal elfoglalják a helyi önkormányzatokat, leváltják a rendőrség és a biztonsági szolgálat vezetését, a magas rangú katonatiszteket, megfélemlítik az ukrán állampolgárokat.
Az ukrán politikus arra figyelmeztetett, hogy az ukrán katonák nem fogják a jelenlegi kijevi vezetés utasításait végrehajtani, és közölte, hogy továbbra is ő az ukrán fegyveres erők főparancsnoka. azt mondta, hogy a kijevi vezetés felelni fog “a népre lövetésért és a nép kínzásáért”. Az általuk becsapott emberek felnőnek és az ország megdönti a hatalmukat és egyesülni fog – mondta Janukovics.
Egyelőre nem jön az ENSZ főtitkárhelyettese
Biztonsági és technikai okokból egyelőre elhalasztotta krími látogatását kedden Ivan Simonovic, az ENSZ emberi jogi kérdésekben illetékes főtitkárhelyettese.
Stephane Dujarric, a világszervezet szóvivője szerint az ENSZ-vezetőt arról tájékoztatták, hogy a jelenlegi körülmények között nem tudják szavatolni az általa vezetett küldöttség biztonságát. A szimferopoli repülőtér emellett – ellentétben Moszkvában felszállt gépekkel – nem fogad Ukrajnából érkező repülőjáratokat.
Simonovic kedden a kelet-ukrajnai Harkivban tartózkodott és szerdán a tervek szerint az ország nyugati részén található Lvivet keresi fel azzal a céllal, hogy felmérje az emberi jogok helyzetét. Dujarric kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy főtitkárhelyettes nem akar-e egy másik országból a Krímbe repülni. Úgy fogalmazott, hogy Ivan Simonovic a gyorsan változó helyzetben nap mint nap mérlegeli a lehetőségeket.
Dujarric szerint a főtitkárhelyettes az emberi jogok megsértésére vonatkozó állításokról és az olyan jogi vonatkozású lépésekről tárgyal, amelyek segíthetnek a feszültség csillapításában, valamint olyan megoldásokról folytat eszmecserét, amelyek segítségével az ENSZ megerősíthetné a kisebbségek védelmét és biztonságát.
A múlt héten az ENSZ egy másik képviselője, Robert Serry krími misszióját hiúsították meg oroszpárti fegyveresek, az EBESZ megfigyelőcsoportját pedig visszafordították a félszigetről.
Megalapozatlanok az Egyesült Államok kijelentései
Az ukrán parlamentben február 22-én megbuktatott, majd azt követően Oroszországba menekült Janukovics megerősítette korábbi állítását, miszerint az általa államcsínynek tartott, alkotmányellenesen végrehajtott ukrajnai hatalomváltás idején nem hagyta el az országot.
Éppen ezért megalapozatlannak tartotta, hogy az Egyesült Államokban erre hivatkoztak, amikor kijelentették, hogy Janukovics elveszítette legitimitását. A politikus kijelentette, hogy az ukrajnai hatalomváltás napjaiban terrorcselekményeket kíséreltek meg ellene.
Viktor Janukovics nem válaszolt az újságírók kérdéseire. Rövid beszédet tartott csupán, amelynek során azt is bejelentette, hogy hamarosan visszatér Kijevbe, “amint ezt a körülmények megengedik”. Szavai szerint “erre nem kell sokáig várni”.
A politikus Ukrajnából elmenekülését követően február 28-án jelent meg először a nyilvánosság előtt a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban. Most ugyanott azért lépett ismét a nyilvánosság elé, hogy – mint mondta – cáfolja az utóbbi napokban róla elterjedt híreszteléseket. A sajtó arról írt korábban, hogy Janukovics már nincs az élők sorában. Ezt először, egy hete Vlagyimir Putyin orosz államfő cáfolta az ukránhelyzettel kapcsolatos rendkívüli tájékoztatóján.
“A BUDAPESTI MEMORANDUM ALÁÍRÓI TARTSÁK BE AZ ÍGÉRETEIKET”
A határozatban a képviselők leszögezték, hogy “Nagy-Britannia, Észak-Írország és az Egyesült Államok, mint a budapesti memorandum aláírói teljesítsék vállalt kötelezettségeiket, és tegyenek meg minden politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai lépést az Ukrajna elleni agresszió azonnali megfékezése, valamint az ország függetlensége, szuverenitása és jelenlegi határainak megőrzése érdekében”.
A keddi határozatot a 450 fős törvényhozás 263 képviselője támogatta. A szavazáskor 322-en voltak jelen az ülésteremben. A dokumentumban nem részletezték, hogy a követelés kiterjed-e a Szevasztopolban bérleti szerződéssel állomásoztatott fekete-tengeri orosz hadiflottára.
A parlament emellett nyilatkozatot fogadott el, amelyben követeli a Krími Autonóm Köztársaság törvényhozásától, hogy vizsgálja felül a terület státusáról tartandó népszavazásról hozott döntését, és hozza azt összhangba Ukrajna, valamint a Krím alkotmányával. A nyilatkozat szerint a referendum – amelyet március 16-án készülnek megtartani a félszigeten – ellentétes az ukrán alaptörvénnyel.
A határozathozatalokat megelőzően Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök bejelentette a parlamentben, hogy Ukrajna a biztonságát szavatoló országokhoz fordul katonai-műszaki segítségért.
Közölte azt is, hogy az ukrán erőket teljes készültségbe helyezték, hadgyakorlatot tartottak.
Turcsinov: Kezdjük helyreállítani a hadsereget
Bejelentette továbbá, hogy a Nemzeti Gárda felállításáról, és az önkéntesek “részleges” mozgósításáról hozott döntést az ukrán nemzetbiztonsági tanács. Arra kérte a törvényhozást, hogy támogassa a testület döntését. A Nemzeti Gárda újbóli felállításáról várhatóan szerdán szavaz a törvényhozás.
Turcsinov szavai szerint a Nemzeti Gárda a belügyi alakulatok katonáiból jönne létre arra a célra, hogy – mint fogalmazott – megvédje az országot és a polgárokat a bűnözőktől, a külső és belső agressziótól.
A Nemzeti Gárda 1991-2000 között működött Ukrajnában, Leonyid Kucsma akkori elnök oszlatta fel.
Jacenyuk: Szándékos szabotázs történt Ukrajnában
Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök kijelentette, hogy az elmúlt években “szándékos és módszeres szabotázst” hajtottak végre Ukrajna biztonságának és védelmének gyengítése érdekében. Leszögezte, hogy a katonai és polgári ügyészségeknek vizsgálatot kell indítania a hadseregben elkövetett lopások ügyében, és felelősségre kell vonni azokat a tisztségviselőket, akik felelősek az ukrán fegyveres erők jelenlegi súlyos gondjaiért.
Jacenyuk tájékoztatta a parlamentet, hogy a kormány összesen 125 millió hrivnya, azaz mintegy 3,125 milliárd forint összegben utalt egyszeri pénzügyi támogatást a Krími Autonóm Köztársaságban szolgálatot teljesítő ukrán katonáknak.
Az ukrán parlament határozatban szólította fel Oroszországot csapatai kivonására
A határozatban emellett a képviselők leszögezték, hogy “Nagy-Britannia, Észak-Írország és az Egyesült Államok, mint a budapesti memorandum aláírói teljesítsék vállalt kötelezettségeiket, és tegyenek meg minden politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai lépést az Ukrajna elleni agresszió azonnali megfékezése, valamint az ország függetlensége, szuverenitása és jelenlegi határainak megőrzése érdekében”.
Az 1994-es budapesti egyezményben Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserében azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusról.
A határozatot a 450 fős törvényhozás 263 képviselője támogatta. A szavazáskor 322-en voltak jelen az ülésteremben. Egyelőre nem ismeretes, hogy a követelés érinti-e a Szevasztopolban állomásozó fekete-tengeri orosz flottát.
Bukarest támogatja Ukrajna szuverenitását és uniós csatlakozását
Ukrajna függetlenségének, területi épségének és szuverenitásának a támogatásáról fogadtak el közös nyilatkozatot a román parlament szenátusának és képviselőházának külügyi bizottságai, amelyek Bukarest támogatásáról biztosították Ukrajnát az Európai Unió felé vezető útján. Az Ukrajna és az ukrán nép európai útjának támogatása címet viselő nyilatkozatot kedden ismertette Petru Filip, a szenátus és Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke.
A két elnök aláírását viselő dokumentum leszögezi, hogy a parlament külügyi bizottságai teljes mértékben támogatják Ukrajna területi épségét, függetlenségét és szuverenitását. Aggodalmuknak adtak hangot az Ukrajnát ért “agresszió” és annak a térségre és egész Európára tett esetleges hatásai miatt. Elutasítanak az ukrán állam ellen irányuló bármely kényszerítő jellegű intézkedést, valamint gazdasági, politikai és katonai akciót, és kiemelték Oroszország felelősségét a krími helyzettel kapcsolatban.
A román parlament külügyi bizottságai sürgetik, hogy az ukrán válság mielőbbi rendezésén jóhiszemű intézkedésekkel és a nemzetközi jog elveinek és szabályainak tiszteletben tartásával dolgozzanak. Egyértelművé tették, hogy támogatnak valamennyi, mandátummal felhatalmazott, válsághelyzetek megelőzésére és kezelésére hivatott regionális és nemzetközi szervezetet abban, hogy az ukrán válság rendezése érdekében alkalmazzák a rendelkezésükre álló eszközöket.
Reményüket fejezték ki, hogy az ukrán parlament a lehető legrövidebb időn belül megteremti az ukrajnai nemzeti kisebbségek védelméhez és nyelvi jogainak biztosítása érdekében szükséges jogi keretet.
Fabius: Már a héten újabb szankciók várhatók Oroszországgal szemben
Laurent Fabius francia külügyminiszter szerint már a héten újabb szankciók várhatók Oroszországgal szemben, amennyiben nem válaszol az ukrajnai válság rendezését érintő nyugati javaslatokra.
“John Kerry (amerikai külügyminiszter) közvetítésével küldtünk egy javaslatot az oroszoknak. Nem válaszoltak. Ha pozitívan válaszolnak, John Kerry Moszkvába megy, és nem lesznek egyelőre szankciók. Ha nem válaszolnak vagy negatívan válaszolnak, akkor egy rakás szankció lesz, amelyekről már a héten dönthetünk” – mondta kedden a francia diplomácia vezetője a France Inter francia közszolgálati rádióban, de nem részletezte a javaslatokat. Annyit mondott, hogy a szankciók újabb vízumtilalmi és vagyonzárolási intézkedéseket tartalmaznának.
Az Oroszország elleni szankciókról kedden Londonban folytat egyeztetést szakértői szinten több európai ország, valamint az Egyesült Államok, Japán, Kanada és Törökország.
“Technikai megbeszélésről van szó annak érdekében, hogy minél szélesebb körű legyen az egyetértés azokról az intézkedésekről, amelyeket nemzetközi szinten kívánunk meghozni” – jelezte a brit külügyminisztérium. David Cameron brit kormányfő hétfőn úgy fogalmazott, hogy “napokon belül” döntés születhet orosz kormányilletékeseket sújtó “célzott szankciókról”, ha Moszkva nem ad érdemi választ az ukrajnai fellépésével kapcsolatos nyugati aggályokra.
Náciellenes plakátokkal készülnek a krími népszavazásra
A krími kampányplakátokkal teljesebb kép rajzolódhat ki az orosz megszállás alatt tartott Krímben uralkodó hangulatról a március 16-ai népszavazás előtti napokban.
A poszteren a következőt olvashatjuk: “Március 16-án döntünk”, a nácik uralta Krím és az oroszok uralta Krím között pedig a “vagy” szócska szerepel.
A krími parlament főleg oroszajkú képviselőkből áll, akik a bázisokon állomásozó ukrán katonákat tekintik behatolóknak, a kijevi kormányt pedig fasiszta, náci hatalomnak tartják.
Elvi döntést hozott március 6-án a krími parlament arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz, a régió státusáról pedig a március 16-ra kiírt referendumon szavaznak. Ugyanezen a napon tartanak népszavazást a különleges státusú Szevasztopolban is ebben a kérdésben.
Forrás: MTI, businessinsider
