A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton a kincses városban, Bocskai István fejedelem felújított szülőházának avatóünnepségén.A Sapientia Alapítvány és a Sapientia-egyetem központi székhelyének otthont adó patinás műemlék épület mintegy kétmillió eurós korszerűsítésen esett át, amelynek köszönhetően történelmi dimenzióján túlmenően a Bocskai-ház a kolozsvári, erdélyi magyar kulturális és tudományos élet fontos találkozóhelyévé válhat.
Tizenöt hónapos felújítási munkálatok után adták át szombaton a kincses város egyik legfontosabb műemlék épületét, a Bocskai-házat. A 16. század első felében épült ingatlan elsősorban arról nevezetes, hogy itt látta meg a napvilágot 1557-ben Bocskai István, Erdély és Magyarország fejedelme, ugyanakkor az épület szomszédságában található Hunyadi Mátyás szülőháza is. Nem véletlenül hangoztatják sokan, hogy az egykori kolozsvári Óvár Európa ama kevés tereinek egyike,
ahol mindössze néhány négyzetméteren két nagy történelmi személyiség, uralkodó született; és egyébként a közelben működött egykor Heltai Gáspár nyomdája is.
Az évszázadok során megannyi funkciót szolgáló Bocskai-házat – amelynek történetét, mostani nagyszabású korszerűsítését külön cikkben ismertetjük a Krónikában – a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapításának évében, 2000-ben vásárolta meg a Sapientia Alapítvány a rektori hivatal számára. Azóta legutóbb 2003-ban esett át felújításon, a mostani, mintegy kétmillió eurós beruházás (amelynek túlnyomó része magyar állami támogatás) azonban minden tekintetben rendhagyónak számít.
Szombaton magyarországi és erdélyi közméltóságok, egyházi vezetők, valamint a tervezők és a kivitelezők részvételével avatták fel a műemlék épületet, amelyet Tonk Márton, a Sapientia–EMTE rektora nemzet szimbólumnak nevezett, amely nem csak a magyarok szívében, hanem az európai épített örökségben is fontos helyet foglal el. Az avatóünnepségen elmondott beszédében megismételte a nemrég a Krónikának adott interjúban elhangzott megállapítását, miszerint a negyedszázados fennállását ünneplő felsőoktatási intézmény a Kárpát-medence legsikeresebb nemzetpolitikai projektjeinek egyike.
Az oktatás és a kutatás terén betöltött szerepének említésén túlmenően a rektor kitért arra is, hogy jelenlétével az egyetem egyre hangsúlyosabb nyomot hagy Kolozsvár belvárosán, az elmúlt években, évtizedekben vásárolt, épített épületeknek köszönhetően immár megrajzolható egy „sapientiás térkép”. Tonk Márton az épület és a felújítás ismertetésén túlmenően emlékeztetett a korábbi nehézségekre, akadályoztatásokra is, köztük arra, hogy a polgármesteri hivatallal két éven át folytatott pereskedés nyomán kerülhetett ki a Bocskai-házra kétnyelvű tábla 2005-ben.
De kalandosra sikerült a három – magyar, román és angol – nyelvű Bocskai-emléktábla kihelyezése is 2011-ben, amikor ugyancsak a kolozsvári városháza igyekezett „meghekkelni” az emlékjelet és az eseményt azzal, hogy pontosan a tábla elé helyeztetett el információs fülkét, amit aztán az egyetem fellépésére fél méterrel elköltöztettek. (Azóta a fülke nincs már az épület előtt). „A Sapientia-egyetemet, Magyarországot és a magyar kormányt kiemelt nemzetpolitikai szövetség köti össze, erre az együttműködésre, bizalomra alapozunk stratégiai célokat” – hangsúlyozta a rektor, megköszönve a budapesti kormány, minden magyar adófizető polgár, valamint személyesen az eseményen jelen lévő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes támogatását.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyház emeritus püspöke, az egyetemfenntartó Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében azt emelte ki, hogy a felújított Bocskai-ház avatóünnepsége különösen alkalmas a hála kifejezésére. „Nincs magasztosabb érzés, mint amikor az ember egy nagy hatalom oltalmában tud lenni. Mi Isten oltalmába helyezzük az egyetemet, amellyel csodás dolgok történtek az elmúlt 25 évben” – jelentette ki Kató Béla.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az intézményeknek a közösségek életében betöltött szerepét kiemelve úgy vélte, az elmúlt 25 évben bebizonyosodott, hogy az erdélyi magyarságnak szüksége van és lesz is a Sapientia–EMTE-re, amely az oktatáson és a kutatáson túlmenően elválaszthatatlan része a közéletnek is.
„De az intézmény önmagában kevés, ha nincs mögötte saját teljesítmény, ezt a leckét megtanulta az erdélyi magyar közösség, amely partnereket keresett céljai eléréséhez, és tégláról téglára építkezett” – mondta a politikus. Az RMDSZ elnöke külön méltatta a Semjén Zsolt kormányfőhelyettest a nemzetpolitika terén képviselt következetes álláspontjáért, amelynek során mindig azt képviselte, hogy a külhoni magyar közösségeket az intézmények erősítik. Ezen a ponton Kelemen Hunor bejelentette, hogy az RMDSZ először ítéli oda magyarországi politikusnak az Ezüstfenyő díjat, amelyet helyben át is nyújtott Semjén Zsoltnak.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a helyszín és az esemény apropóján úgy értékelte, hogy felújítása nyomán a Bocskai-ház egyszerre a legmodernebb és legősibb épület Kolozsváron, „annak a szimbóluma, hogy itt mi itthon vagyunk”. Megemlítette, hogy félig erdélyinek vallja magát, hiszen édesanyja erdélyi volt, aki a magyar honosítás előkészítése idején segített neki lefordítani a román állampolgársági törvényt, amelynek mintájára készült a magyar honosítási jogszabály, amelynek köszönhetően 1,2 millió külhoni magyar szerzett állampolgárságot. Semjén Zsolt beszédében kiemelte: a nemzetpolitika célja az, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon.
„Ha eltűnne a délvidéki, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai magyarság, akkor az egyetemes magyarság csonkulna meg. Erős Magyarország és erős nemzetpolitika kell a külhoni magyarok megmaradásához” – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.
Egyfajta „nemzetpolitikai számadást” téve Semjén felsorolta, hogy az Orbán-kormány az elmúlt 16 évben 10 ezer jelentős beruházást hajtott végre a Kárpát-medencében, a külhoni magyar területeken. Az anyaország 6500 szervezet és intézmény működéséhez járult hozzá, 100 nemzeti jelentőségű kiemelt intézmény normatív támogatását biztosítja, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében 700 óvodát tataroztak és 150 újat építettek, ezer templom újult meg és számos újat építettek, 35 ezer nyertes pályázat támogatta a külhoni célokat. 230 ezer határon túli magyar gyermek részesül oktatási-nevelési támogatásban, a Határtalanul! program keretében pedig 10 ezer tanulmányi kirándulással 600 ezer gyerek jutott el külhonba.
A magyar kormány gazdaságfejlesztési programja 250 milliárd forinttal támogatott 62 ezer nyertes pályázatot, ami Semjén Zsolt szerint „win-win szituáció”: az érintett vállalkozásokon, közösségeken kívül hasznos az utódállamoknak is, hiszen ott valósulnak meg a beruházások, továbbá jó a magyar államnak is, mert magyar gazdasági expanziót jelent.
„A magyar állam tud adni keretet és vásznat, de a festményt a külhoni magyarok festik. A nemzetpolitika amolyan tudományos, fiktív esszé lenne, ha nem állna mellette az Orbán-kormány, amely megvalósítja azt. A határon túli magyarok számíthatnak a magyar kormányra, és mi is számítunk rátok” – hangsúlyozta Semjén Zsolt Kolozsváron.
Az avatóünnepséget követően a meghívottaknak alkalmuk volt megtekinteni a felújított Bocskai-házat. Sokan megcsodálták a korszerűsítés során alkalmazott modern megoldást, amelynek során a természetes fényt speciális módszerrel bevezették az épület mélyebb részeibe is, amelyek eddig kihasználatlanok voltak.
(Krónika)
Borítókép: Semjén Zsolt Kolozsváron: „erős Magyarország és erős nemzetpolitika kell a külhoni magyarok megmaradásához”, Fotó: Krónika/Orbán Orsolya
