Péter Sándor nyugalmazott tanár, újságíró Táncöröm című kötetét mutatták be szerda délután a kézdivásárhelyi Maassluis Nyugdíjasklubban. A kiadvány a céhes városban a hatvanas-hetvenes években működő néptánccsoport múltjába enged betekintést.
Az eseményen a szerző mellett jelen volt Mihálycsa Szilveszter népművelő, az egykori tánccsoport vezetője és Szabó Anna-Mária
néptáncos, a kötet ötletgazdája is.
A jelenlévőket Szántó Éva, a nyugdíjasklub igazgatója köszöntötte, majd átadta a szót Péter Sándornak, aki a kézdivásárhelyi
néptánccsoport működésének éveit elevenítette fel. Mint mondta:
a tánccsoport nem egyszerű kultúrcsoport volt, hanem magatartásformáló hatása is volt.
„Azok közül, akik akkor táncoltak, énekeltek, zenéltek, sokan Kézdivásárhely meghatározó polgárai lettek” – fogalmazott Péter Sándor,
hozzátéve, hogy akkoriban
a város lakói körében nagy tisztelet övezte a táncosokat.
A szerző elmondta, hogy Kézdivásárhely számára különleges hely.
Mindig csodáltam nemcsak azt, hogy szinte egy zárt közösség Sepsiszékhez viszonyítva, de valahogy mintha másabbak, kiválóbbak, törekvőbbek lennének az itteni emberek” – vélekedett. Felidézte, miután Mihálycsa Szilveszter felvetette neki, hogy elevenítsék fel az akkori időszakot, Kézdivásárhelyre utazott,
elbeszélgetett néhány egykori táncossal, majd közösen nekiláttak a kötet összeállításának, e gyűjtőmunka nyomán született meg végül
a kiadvány.
Péter Sándor kiemelte, hogy
Mihálycsa a bálványosi legendából egy eposz-szerű történetet készített a székelyek megkeresztelkedéséről,
és hangot adott azon véleményének, hogy az egykori előadást érdemes lenne könnyűzenei elemekkel kiegészítve, modern köntösben is színpadra vinni, hasonlóan az István a király rockoperához. „Miért ne lehetne a székely mesékből, népdalokból, táncokból, balladákból felépíteni egy olyan nagyméretű művet, amely a székelység kereszténységbe való belépését mutatná meg?” – vetette fel.
Mihálycsa Szilveszter felidézte: annak idején a bemutató helyszínéül szolgáló teremben zajlottak a néptánccsoport próbái, majd
köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a kötet létrejöttéhez. Elmondta, hogy
a kézdivásárhelyi tánccsoport egy vetélkedőn való részvétel céljából jött létre 1965-ben és 1972-ig működött.
Az általuk színpadra vitt Bálványosi legenda című előadás a Bálványosi néptáncfesztiválra készült és több mint negyven előadást élt meg.
Legnagyobb sikerünket a bukaresti országos kultúrverseny döntőjén arattuk, ahol a közönség óriási tapssal díjazta a műsort”
– emlékezett vissza a tánccsoport egykori vezetője.
Az eseményt Préda Barna néprajkutató hegedűjátéka színesítette. A könyvbemutató dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult.
