Az Élvonal Program megvalósítása érdekében hivatalosan is megalakult az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, amely a világszínvonalú csúcskutatást és a tehetséggondozást kapcsolja össze egyetlen, hosszú távra tervezett intézményi keretben – mondta el november 25-én az MTI-nek Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal alapítvány kuratóriumának elnöke.
A professzor kiemelte, a tavaszi parlamenti döntést követően most létrejött alapítványi struktúra stabil, kiszámítható hátteret biztosít a programnak, amelynek alapvető célja, hogy Magyarországon világszínvonalú kutatói környezet jöjjön létre a jelen és jövő világhírű magyar kutatóit szolgálva.
Az Élvonal Program három pillére a csúcskutatás, a tehetséggondozás és a tudományos eredmények társadalmi hasznosítása.
Krausz Ferenc a részleteket ismertetve elmondta, hogy az alapítvány öttagú kuratórium vezetésével alkotja meg a program részleteit. Ez lesz az alapja a terveiknek, amely a csúcskutatók hazahozatalát és itthontartását célozza, ötvözve egy széleskörű tehetséggondozási programmal, amely már az általános iskola végén, a középiskola elején elkezdődne.
„Az Élvonal Alapítvány adja majd meg a keretet, ez az intézmény fog egyfajta pályázati rendszerben támogatást nyújtani a csúcskutatóknak hosszú távon, kiszámítható módon, másrészt ez az intézmény fogja hosszú távon támogatni azokat a már létező és kiválóan működő szervezeteket, amelyek tehetséggondozással foglalkoznak” – részletezte.
Hangsúlyozta: már adott egy világszínvonalon működő tehetséggondozó rendszer Magyarországon.
„Ami ebből a rendszerből hiányzik jelenleg, az a hosszú távú, kiszámítható finanszírozás. Ezt szeretnék megadni az Élvonal által és a két területet, a csúcskutatást és tehetséggondozást a lehető legszorosabb kapcsolatba hozni egymással”
– mondta Krausz Ferenc.
A Nobel-díjas professzor kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Élvonal Program elsősorban a természettudományokra és a mérnöki tudományokra fókuszál.
A program legaktívabb része a középiskolában indul be, ugyanakkor van egy olyan része is, amely már működik az általános iskolákban, ez a Tanítsunk Magyarországért! mentorprogram, amely 2027-től a terveik szerint az Élvonal Alapítványhoz kerülne.
„A kíváncsiság szikrájának begyújtásától a felfedezésig hosszú az út és ahhoz, hogy ezen az úton a tehetségeinket hatékonyan, következetesen tudjuk támogatni, egy kiszámítható, stabil intézményi háttér szükséges, ugyanez igaz a csúcskutatásra is” – fogalmazott Krausz Ferenc.
Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy
a külföldön dolgozó magyar kutatók hazatérését „világszínvonalú kutatási feltételek biztosításával, minimális bürokráciával, maximális segítőkészséggel és világszínvonalú anyagi támogatással” akarják elérni.
Ehhez járulna hozzá budapesti központtal az Élvonal-komplexum 15-20 tudásközponttal. A programba bevonnák a már meglévő intézményhálózatot, a kiváló vidéki egyetemeket és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kutatóintézeteit is.
„Velük együtt szeretnénk munkálkodni azon, hogy kiválóságainak hazajöjjenek”– mondta, hozzátéve, hogy ehhez az adott intézménynek kell majd a szükséges infrastruktúrát rendelkezésre bocsátaniuk.
A kuratóriumi elnök elmondta, hogy az alapítvány központjának építése a tervek szerint jövő év elején kezdődik meg, és 2028-ban vehetik birtokba a kutatók.
A Nobel-díjas fizikus kitért arra is, hogy a csúcskutatás elkerülhetetlen velejárója a kudarc. „A csúcskutatás majdhogynem alapvető ismérve, hogy kitaposatlan ösvényeken járunk, ami sokszor zsákutcába vezet”- fogalmazott.
Hozzátette, ez arra kényszeríti a kutatókat, hogy újrafogalmazzák a feltett kérdéseket, ezek aztán esetleg egy jobb irányba indíthatják el őket és egy olyan megoldáshoz vezetnek, amelyek közelebb visznek a célhoz.
„Egy olyan környeztet szeretnénk létrehozni, amelyben a kutatási kultúra természetes része, hogy a kudarcot nem negatívan éljük meg, hanem abból erőt és lendületet merítünk” – tette hozzá.
Krausz Ferenc szerint Magyarországnak egyetlen igazán jelentős erőforrása van: a tehetség és azok a kiváló tanárok, akik ezt a tehetséget fejlesztik. Programjaikkal azt célozzák meg, hogy sikerüljön ezt a tehetséget kibontakoztatni és „ azt a felismerést adni a fiataloknak, hogy itthon is megvalósíthatják legmerészebb álmaikat, itthon is lehetnek sikeresek”.
Hangsúlyozta, a kormányzat is felismerte ennek a jelentőségét, ennek meggyőző példája a program, amelyért köszönetét fejezte ki.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter májusban jelentette be, hogy Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezetésével új tehetséggondozó és csúcskutatási program indul Élvonal néven.
Az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány az Országgyűlés döntése alapján jött létre az Élvonal Program megvalósítására.
(Kultúra)
Borítókép: Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus Fotó: kultura.hu
Az Élvonal Program megvalósítása érdekében hivatalosan is megalakult az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, amely a világszínvonalú csúcskutatást és a tehetséggondozást kapcsolja össze egyetlen, hosszú távra tervezett intézményi keretben – mondta el november 25-én az MTI-nek Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal alapítvány kuratóriumának elnöke.
A professzor kiemelte, a tavaszi parlamenti döntést követően most létrejött alapítványi struktúra stabil, kiszámítható hátteret biztosít a programnak, amelynek alapvető célja, hogy Magyarországon világszínvonalú kutatói környezet jöjjön létre a jelen és jövő világhírű magyar kutatóit szolgálva.
Az Élvonal Program három pillére a csúcskutatás, a tehetséggondozás és a tudományos eredmények társadalmi hasznosítása.
Krausz Ferenc a részleteket ismertetve elmondta, hogy az alapítvány öttagú kuratórium vezetésével alkotja meg a program részleteit. Ez lesz az alapja a terveiknek, amely a csúcskutatók hazahozatalát és itthontartását célozza, ötvözve egy széleskörű tehetséggondozási programmal, amely már az általános iskola végén, a középiskola elején elkezdődne.
„Az Élvonal Alapítvány adja majd meg a keretet, ez az intézmény fog egyfajta pályázati rendszerben támogatást nyújtani a csúcskutatóknak hosszú távon, kiszámítható módon, másrészt ez az intézmény fogja hosszú távon támogatni azokat a már létező és kiválóan működő szervezeteket, amelyek tehetséggondozással foglalkoznak” – részletezte.
Hangsúlyozta: már adott egy világszínvonalon működő tehetséggondozó rendszer Magyarországon.
„Ami ebből a rendszerből hiányzik jelenleg, az a hosszú távú, kiszámítható finanszírozás. Ezt szeretnék megadni az Élvonal által és a két területet, a csúcskutatást és tehetséggondozást a lehető legszorosabb kapcsolatba hozni egymással”
– mondta Krausz Ferenc.
A Nobel-díjas professzor kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Élvonal Program elsősorban a természettudományokra és a mérnöki tudományokra fókuszál.
A program legaktívabb része a középiskolában indul be, ugyanakkor van egy olyan része is, amely már működik az általános iskolákban, ez a Tanítsunk Magyarországért! mentorprogram, amely 2027-től a terveik szerint az Élvonal Alapítványhoz kerülne.
„A kíváncsiság szikrájának begyújtásától a felfedezésig hosszú az út és ahhoz, hogy ezen az úton a tehetségeinket hatékonyan, következetesen tudjuk támogatni, egy kiszámítható, stabil intézményi háttér szükséges, ugyanez igaz a csúcskutatásra is” – fogalmazott Krausz Ferenc.
Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy
a külföldön dolgozó magyar kutatók hazatérését „világszínvonalú kutatási feltételek biztosításával, minimális bürokráciával, maximális segítőkészséggel és világszínvonalú anyagi támogatással” akarják elérni.
Ehhez járulna hozzá budapesti központtal az Élvonal-komplexum 15-20 tudásközponttal. A programba bevonnák a már meglévő intézményhálózatot, a kiváló vidéki egyetemeket és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kutatóintézeteit is.
„Velük együtt szeretnénk munkálkodni azon, hogy kiválóságainak hazajöjjenek”– mondta, hozzátéve, hogy ehhez az adott intézménynek kell majd a szükséges infrastruktúrát rendelkezésre bocsátaniuk.
A kuratóriumi elnök elmondta, hogy az alapítvány központjának építése a tervek szerint jövő év elején kezdődik meg, és 2028-ban vehetik birtokba a kutatók.
A Nobel-díjas fizikus kitért arra is, hogy a csúcskutatás elkerülhetetlen velejárója a kudarc. „A csúcskutatás majdhogynem alapvető ismérve, hogy kitaposatlan ösvényeken járunk, ami sokszor zsákutcába vezet”- fogalmazott.
Hozzátette, ez arra kényszeríti a kutatókat, hogy újrafogalmazzák a feltett kérdéseket, ezek aztán esetleg egy jobb irányba indíthatják el őket és egy olyan megoldáshoz vezetnek, amelyek közelebb visznek a célhoz.
„Egy olyan környeztet szeretnénk létrehozni, amelyben a kutatási kultúra természetes része, hogy a kudarcot nem negatívan éljük meg, hanem abból erőt és lendületet merítünk” – tette hozzá.
Krausz Ferenc szerint Magyarországnak egyetlen igazán jelentős erőforrása van: a tehetség és azok a kiváló tanárok, akik ezt a tehetséget fejlesztik. Programjaikkal azt célozzák meg, hogy sikerüljön ezt a tehetséget kibontakoztatni és „ azt a felismerést adni a fiataloknak, hogy itthon is megvalósíthatják legmerészebb álmaikat, itthon is lehetnek sikeresek”.
Hangsúlyozta, a kormányzat is felismerte ennek a jelentőségét, ennek meggyőző példája a program, amelyért köszönetét fejezte ki.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter májusban jelentette be, hogy Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezetésével új tehetséggondozó és csúcskutatási program indul Élvonal néven.
Az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány az Országgyűlés döntése alapján jött létre az Élvonal Program megvalósítására.
(Kultúra)
Borítókép: Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus Fotó: kultura.hu
