A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn Budapesten megnyitotta az idei Kőrösi Csoma Sándor-programot a Magyarság Házában. Azt mondta, a magyar nemzet egyesítése szempontjából kulcsfontosságú a programban közreműködő fiatalok munkája, a diaszpóra szempontjából ugyanis sokszor az utolsó pillanatban vannak.
Semjén Zsolt szerint a magyarság megmaradása szempontjából nem elég egy erős Magyarország, az erős Kárpát-medencei szervezettség, hanem kulcsfontosságú a diaszpóra magyarságának megtartása is. Erről a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn Budapesten beszélt, amikor megnyitotta az idei Kőrösi Csoma Sándor-programot a Magyarság Házában. Azt mondta, a magyar nemzet egyesítése szempontjából kulcsfontosságú a programban közreműködő fiatalok munkája, a diaszpóra szempontjából ugyanis sokszor az utolsó pillanatban vannak.
Semjén Zsolt kiemelte: a magyarság nem azért lett világnemzet, mert azzá szeretett volna válni, hanem világháborúk, levert forradalmak következményeként alakult így. „Ha már világnemzet lettünk, az abban rejlő pozitív lehetőségeket ne hagyjuk veszendőbe menni” – hangsúlyozta. A kormányfőhelyettes felidézte: amikor a Magyar Diaszpóra Tanács gondolata felmerült, megkérdezték a magyar szervezetek vezetőit, hogy mi segítene leginkább. Ezután született meg 2011-ben a Kőrösi Csoma Sándor-program gondolata. A programnak akkora sikere volt, ami őt is meglepte – jegyezte meg Semjén Zsolt, hozzátéve: először ötvenen, tavaly és az idén pedig már százan utazhatnak.
Azoknak, akik most utaznak a magyar közösségekhez, az a feladatuk, hogy a gyökerében emigráns szervezetekből olyan magyar szervezeteket hozzanak létre, amelyekben a kint élők, és azok is, akik pár évre tanulni, dolgozni mennek, egyfajta otthonra lelhetnek – mondta. Semjén Zsolt két változást említett az elmúlt időszakhoz képest a külhoni szervezetek véleménye alapján: a déli féltekén májustól október végéig, az északin augusztustól május végéig tart majd a misszió, a kinti tartózkodás 9 hónapos lehet, s míg korábban a tengerentúlra fókuszáltak, most jóval nagyobb hangsúllyal jelenik meg az Európai Unió. Elmondta: idén Kanadába 16-an, Amerikába 21-en, Európába 38-an utaznak, Latin-Amerikában 11-en, Dél-Afrikában egy, Izraelben és Új-Zélandon két-két, Ausztráliában kilenc fiatal segíti a magyar közösségeket. A kinti magyarok legfontosabb kívánsága az volt, hogy az oktatás náluk is megvalósulhasson – jelezte Semjén Zsolt.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta: idén 372-en jelentkeztek a programra, és közülük választotta ki két bizottság a kiutazókat. Reményei szerint a program segítségével megállíthatók, adott esetben vissza is fordíthatók az asszimilációs folyamatok ezen közösségeknél. Jelezte: párhuzamosan augusztusban elindul a Petőfi Sándor-program, amelynek célja hasonló, de elsősorban a Kárpát-medencére és a monarchia egykori országaira koncentrálnak.
MTI / erdely.ma
