Titkos adóügyi megállapodást kötött Luxemburggal több mint 300 multinacionális cég, hogy minimalizálja adóterheit – jelentette 40 nemzetközi médium az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumára hivatkozva.
Az érintett 340 cég – mint a Pepsi, az AIG, a Deutsche Bank, az Apple, az Amazon vagy az IKEA – több száz milliárd dollárnyi összeget adózott Luxemburgban és ezzel több milliárd dollárt takarított meg abból az adóból, amelyet fő tevékenységi helyén fizetett volna – közölte a washingtoni központú Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma elnevezésű újságíró-szervezet.
Az angol elnevezése után ICIJ-ként is emlegetett társaság újságírói által átnézett 28 ezer oldalnyi kiszivárogtatott dokumentumban több száz, személyre szabott, 2002 és 2010 közötti adóhatározat szerepel, amelyeket Luxemburg rendszeresen alkalmaz olyan cégekkel szemben, amelyek kedvező adózási eljárásban szeretnének részesülni.
“A luxemburgi adórendszer egyszerűen csak előnyös, nincs benne semmiféle igazságtalanság vagy erkölcstelenség” – jelentette ki Nicolas Mackel, a luxemburgi adóhatóság vezetője, akit szintén az ICIJ idézett, a szóban forgó cégeket viszont a hírügynökségek egyelőre nem tudták megszólaltatni az ügyben. Az ausztrál adóhatóság a BBC cikke szerint ezt meg sem várta, vizsgálatot kezdeményezett.
Az Európai Bizottság egyébként júniusban négy tagország ellen is indított vizsgálatot állítólagos adóügyi különmegállapodások miatt. Vizsgálják az Írország és az Apple, a Hollandia és a Starbucks, a Luxemburg és a Fiat Finance közötti megállapodást, valamint azt, hogy Gibraltár érintettje lehet-e hasonló külön-alkunak.
Szkínász az uniós jog tiszteletben tartásán őrködő Európai Bizottság csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: a kérdés jellegzetesen versenyjogi jellegű, és arra vonatkozik, hogy a luxemburgi hatóságok eljárása jogszerű állami támogatásnak minősül-e, vagy megengedhetetlen diszkriminációt, illetve versenytorzítást jelent. A szóvivő hangsúlyozta: minden kormány törekszik arra, hogy ösztönzéssel, támogatással vonzó környezetet kínáljon a vállalkozásoknak, és a brüsszeli bizottságnak az a feladata, hogy megállapítsa, ez az uniós előírások határain belül marad-e.
A kérdésben – tette hozzá Szkínász – még az előző bizottság versenyügyi biztosa, a spanyol Joaquin Almunia indított vizsgálatot, és azt hivatali utódja, a dán Margrethe Vestager folytatja.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságon belül kizárólag Vestager biztos illetékes eljárni, és Juncker, a testület elnöke le is szögezte: a maga részéről semmilyen módon nem kíván beleavatkozni a vizsgálatba, amely a jórészt az ő luxemburgi miniszterelnöki hivatali ideje alatt nyújtott adókedvezményekkel kapcsolatos.
Arra a visszatérően feltett újságírói kérdésre, hogy Juncker személyesen kész-e segíteni a vizsgálat lefolytatását – hiszen ő az, aki a legalaposabb tájékoztatást tudná nyújtani az ügyben Vestagernek, európai bizottsági hivatali beosztottjának -, Szkínász rendre azt válaszolta, hogy Vestager kapcsolatban van a luxemburgi kormánnyal, és a felmerülő kérdésekre a nagyhercegség kormányzatának kell választ adnia.
Luxemburgban eközben kormányzati szinten úgy foglaltak állást, hogy az ország által követett eljárás nem ütközik uniós jogba, Luxemburg egyszerűen kedvező adózási feltételeket kínál.
Szkínász a brüsszeli sajtótájékoztatón szólt arról is, hogy Jean-Claude Juncker hitet tett az adóelkerülés uniós szintű visszaszorítását célzó küzdelem mellett. A szóvivő szerint az ügy politikai vonatkozása ebben ragadható meg, minden más a versenyjogi eljárás szakkérdése. A sajtótájékoztatón azonban többen megkérdőjelezték, hogy az ügy az állami támogatások témakörébe tartozna. Szerintük sokkal inkább az adóelkerülés jelenségéről van szó, és kétségbe vonták, hogy Juncker mindezek fényében hitelesen állhat az adóelkerülés elleni harc élére.
Eközben az Európai Parlament különböző frakciói is tisztázó tájékoztatást követelnek Junckertől.
A Brüsszelben tartózkodó Michel Sapin francia pénzügyminiszter az ügyre úgy reagált, hogy megítélése szerint globális harcot kell folytatni az adóelkerülés gyakorlata ellen. Ami Luxemburggal kapcsolatban kipattant, az “a múltat tükrözi”, és ma már sehol nem fogadható el ez a jelenség – vélekedett.
Egyes konszerneknek európai uniós tagállamok segítségével alkalmazott adózási konstrukcióit bírálta Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, a német gazdasági tárca élén álló Sigmar Gabriel pedig azt követelte, hogy Luxemburg számolja fel a kedvezményes adózási feltételeket, amelyek hatalmas adókieséshez vezetnek Németországban.
“Az nem járja, hogy néhányan a tömegek kárára gazdagodnak meg” – jegyezte meg Schäuble a Bundestag csütörtöki ülésén, és hangsúlyozta, hogy mindez ugyanúgy vonatkozik az államokra, mint a vállalatokra, a kicsikre és a nagyokra egyaránt. A pénzügyminiszter mindenesetre nem nevezte meg közvetlenül a nagyhercegséget.
Gabriel a Süddeutsche Zeitung című német lapnak adott interjúban azt hangoztatta, hogy államoknak nem szabadna az adóminimalizálást működési modellként alkalmazniuk. “Aki ezt teszi, az az európai szolidaritás alatt vágja a fát” – tette hozzá a gazdasági miniszter.
Az E.ON és Fresenius Medical Care német vállalatok visszautasították, hogy adóelkerülés érdekében titkos paktumokat kötöttek volna Luxemburggal. A düsseldorfi energiavállalat illetékese csütörtökön közölte, hogy az E.ON teljesen transzparens módon működik együtt az adóhatóságokkal, és minden kötelezettségét hiánytalanul teljesíti. Az egészségügyi konszern szóvivője ugyancsak megerősítette, hogy a Fresenius Medical Care minden tettét nyilvánosan és transzparensen vitte véghez.
