Magas István úgy fogalmazott: „nagyon úgy látszik, hogy mint a házasságnál és a válásnál, az érzelmek dominálnak. A vidéki Egyesült Királyság, tehát nem a nagyvárosok, a kilépésre szavazott. Ebben az van, hogy az a kockáztatás, amit Cameron 2013-ban elkezdett azzal az ígérettel, hogy kiírja ezt az ügyet, szembemenve a UKIP, a Függetlenségi Párt vezetőjével, tulajdonképpen visszaütött. Hiába gondolták azt a piacok, meg a racionális elemzők, hogy sokkal nagyobb arányban kap előnyöket az Egyesült Királyság az EU-tól, mint amennyi kárt elszenved, befizet, a nettó mérleg pozitív, az emberek mégis úgy döntöttek, kilépnek.”
A Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének vezetője kiemelte, a Brexit azonnali hatásai már látszanak: inkább adják a fontot, mint veszik, ilyenkor a tőzsdék is lefagynak egy időre. A chicagói-i , úgynevezett félelem-index mutatója is kilengett már fölfelé.
„Anglia nem azonnal lép ki, a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye értelmében elindul egy folyamat, aminek 2018-ban lesz vége. Akkor léphet ki hivatalosan, minden tartozását és követelését elrendezve, addig pedig nettó befizető marad az Európai Unióban” – mondta Magas István.
Hozzátette: „az összes kasszában lejjebb mennek a számok, mindenki, aki nettó élvezője az EU pénzosztásának, rosszabbul fog járni. A jövő heti EU-csúcson nyilatkoznia kell a miniszterelnöknek, hogy mi lesz, valószínűleg a konzervatív pártból egy másik ember fogja átvenni a kormányrudat. Valószínűleg Magyarország uniós támogatásokat fog veszíteni, mert mindenki arányosan kevesebbet fog kapni, de a legnagyobb haszonélvezők, így például Magyarország fog a legnagyobbat veszíteni: több száz milliárd forinthoz nem fog tudni hozzájutni.”
Magas István hangsúlyozta, újra kell alkotni az uniós költségvetést. Jelentős volt az angol befizetés, így másoktól többet fognak kérni, illetve esetleg elosztást elveit is át kell formálni. Ezt ebben a ciklusban már nem lehet, csak a következőben.
„Valóban új napra ébredt az Európai Unió, feszesebb kormányzást és valószínű, egy majdnem de facto többsebességes Európa fog kialakulni. Mindenkinek el kell dönteni, hova szeretne tartozni: a maghoz, az eurózónához vagy úgy dönt, hogy kijjebb marad” – fogalmazott a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének vezetője.
Magas István arról is beszélt, hogy a Brexit az USA és az EU között formálódó, nagy vitát kiváltó szabadkereskedelmi megállapodás véglegesedését is kitolja. Obama egyértelműen a bentmaradást támogatta, kifejezte, hogy milyen komoly érdekek feszülnek, legalábbis a transzatlanti kereskedelmi megállapodásban Amerikában és az unióban. Ez most fagyasztva lesz egy ideig. Azokat az átrendeződéseket kell most árgus szemekkel figyelni, hogy a legnagyobb foglalkoztatók és a pénzügyi szektor mit csinál, hogyan próbálják átrendezni a soraikat, például azért, mert azok a kereskedelmi szerződések, amelyekkel jelenleg rendelkeznek, kifutnak, illetve nem lesz meg tovább az a jogosultsága a határokon átívelő pénzügyi szolgáltatásokban – tette hozzá a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének vezetője.
„A jelenleg Nagy-Britanniában dolgozó magyarok nem veszítik el a munkájukat, a szigorodás mindig előre nézve következik be, visszamenőleg nem lehet átírni a szabályokat. Azonban az összes jóléti szolgáltatás, az egészségügy és a családtámogatási kifizetések szigorodni fognak, mindenképpen sokkal keményebb feltételekkel fognak találkozni az új munkavállalók. 2018 után pedig bezáródik a kapu, amely eddig nagyon sok embernek lehetőséget kínált” – mondta Magas István.
Forrás: InfoRádió / Herczeg Zsolt
