Az analitikus gondolkodásra nagyon jól felkészít a magyar felsőoktatás – mondja a Válasz.hu-nak adott interjújában Erőss Domonkos, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója, aki három csapattársával együtt február elején megnyerte a Floridai Egyetem által szervezett Heavener Nemzetközi Esettanulmányi Versenyt.
A győztes csapat tagjai Csanády Luca, Erőss Domonkos, Madarász Natália és Nemes Bence voltak, akiket Kozma Miklós, az Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének adjunktusa kísért el a versenyre. Madarász Natália a legjobb prezentálónak járó díjat is elnyerte.
A 19 résztvevő csapat a világ vezető egyetemeiről érkezett. A dobogó alsó fokaira például két szingapúri intézet diákjai állhattak fel, de a vert mezőnyben végzett többek Amerikából a Berkeley és a Penn State, Európából pedig a rotterdami és a maastrichti egyetem csapata.
– Hogyan kell elképzelni egy esettanulmány-megoldó versenyt?
– Általában egy-egy konkrét cég valamilyen problémájára kell egy olyan megoldást kidolgozni, amilyet egy tanácsadócég dolgozna ki, ha hozzá fordulnának. Lehet szó stratégiai, pénzügyi, HR- vagy más problémáról. Ezen a versenyen két esetet kellett megoldani, egy 6 és egy 30 órásat. Végül elő kellett adni a megoldást egy zsűrinek, utána pedig válaszolni a kérdéseikre. Az első eset a Northrop Grumman nevű amerikai hadiipari cég HR-problémájáról szólt, míg a 30 órásban a CSX Transportation nevű amerikai vasúttársaságnak kellett kidolgozni egy stratégia módosítást, és választ adni arra a kérdésre, hogyan lenne a legjobban befektetni 500 millió dollárt.
– A magyar hallgatóknak gyakran kell ilyen esettanulmányokat megoldaniuk?
– Az amerikai oktatásban szinte minden órán, akár több esetet is. Az Egyesült Államokban is tanultam, így tudom, hogy gyakran kizárólag konkrét eseteken keresztül sajátítanak el egy-egy elméletet. Itthon kevesebb ilyet láttam, de nálunk is vannak esettanulmány-órák és -versenyek. A Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézete például kialakított egy négy kurzusból álló blokkot, ahol az utolsó két tantárgy kifejezetten esettanulmányokkal segíti a hallgatókat az elmélyülésben. Ezek nagy elkötelezettséget és energiabefektetést igénylő tárgyak, de nagyon hasonlítanak a gyakorlatias amerikai oktatásra. Kiemelném még a volt corvinusos diákok által alapított CaseSolvers nevű szervezetet, ami szintén sokat segít a versenyeken induló vagy tanácsadócégekhez jelentkező hallgatóknak a felkészülésben.
– Az előadókészségben és a csapatmunkában nincsenek hátrányban a magyar diákok?
– Amerikában hároméves kortól belenevelik a gyerekekbe az előadókészséget, itthon az egyetem előtt gyakorlatilag nem oktatnak prezentációs technikát. Csapattársunk ennek ellenére meg tudta nyerni a legjobb előadónak járó díjat. A csapatmunka pedig szinte minden órán szerepet kap a tengerentúlon, itthon viszont a legtöbb órán nincs interaktív munka. Az említett vállalatgazdaságtani órasorozat ebben is előremutató. Tanáraink nagyon odafigyeltek a csapat összeállítására is. Volt, amelyikünk a pénzügyekhez értett, volt, aki a marketinghez, volt, aki a stratégiához. Jól kiegészítettük egymást, és még jóban is voltunk.
– Van-e olyan terület, amiben viszont a magyar felsőoktatás erősebb?
– Kifejezetten versenyelőny például a magyar hallgatók analitikus gondolkodása, amit Magyarországon nagyon jól tanítanak. A győzelmünkben is főszerepet játszott, hogy nagyon alapos, mély elemzésnek vetettük alá a példában szereplő vállalatot, és a megoldást is konkrét számokkal alátámasztva prezentáltuk. Ez elnyerte a zsűri tetszését.
– A Corvinusnak milyen híre van a világban az üzleti iskolák között?
– Bárhová megyek, mindenhol hallottak már róla, sokszor olyanok is, akik Magyarországról keveset tudnak. Az onnan érkező diákokat intelligensnek és kompetitívnek ismerik. Ezt olyan egyetemeken hallottam, ahol a világ legrátermettebb hallgatói tanulnak és akár 26 ezer dollár is lehet a féléves tandíj. A University of Southern Californián például, ahová jártam, a corvinusos diákok évről évre az éltanulók közé tartoznak.
