Veiszer Alinda legújabb könyvében, a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent Bridge generációban a három első startup vállalkozás, a Prezi, a LogMeIn és a Ustream sikersztoriját mutatja be, azt, hogy ezek a garázscégek kemény, tudatos munkával hogyan váltak szinte pillanatok alatt világnagyhatalommá.
A startup ötletalapú induló vállalkozást jelent, amelynek lehetősége van a gyors növekedésre. Amerikában legkevesebb harminc éve létezik ez a fogalom, Magyarországon az utóbbi időben kezdtek el megszaporodni a hasonló vállalkozások. Míg a kínai fiataloknak több mint 70, addig a magyaroknak csupán 3,7 százaléka mer saját vállalkozást indítani. Ennek a 3,7 százaléknak is csak kis százalékából lesz valóban sikeres vállalkozás. A Prezi, a LogMeIn és a Ustream voltak a zászlóshajók. Az alapítók között akad, aki nem ment el öltönyös rabszolgának, hanem kockáztatott, s van, aki jogászként vagy akár bölcsészként végzett.
Veiszer Alinda riportszerű kézikönyvében ennek a három cégnek a létrejöttét mutatja be. A magyar alapítók mesének a kezdetekről, arról, hogy mitől is lesz sikeres egy vállalkozás, mitől válik egy ötlet érdekessé a befektető számára, miképp lehet egy kicsi magyar cégnek tőkéhez jutni a tengerentúlon, vagy épp mitől dőlnek dugába el a hazai vállalkozások, a baklövésekről, a hibás marketinglépésekről is képet kaphat az olvasó.
A startup-kultúra alapfokú zsebkönyvének is tekinthető a Bridge generáció. A főszöveghez – sokszor zavaró módon – számos keretes írás társul, amely a legfőbb piaci szereplőkről, befektetőkről, kapcsolódó techcégekről ad rövid áttekintést, sőt a szakzsargont (business angel, seed-dinamizmus, dotkomlufi, lean szemlélet, no asshole policy) is megmagyarázza, de használatukkal így is nehéz megbarátkozni.
A „bridge generáció” kifejezés alatt vállalkozó szellemű, többnyelvű, többlaki fiatalokat kell érteni, akik hidat képeznek az analóg és a digitalizált világban élők, valamint a tengerentúli, működő üzleti kultúra és a hazai között. A Ustream élő netes műsorsugárzóként funkcionál, a világ minden részéről közvetíthet ezen a csatornán keresztül. A formabontó prezentáció- és ötletmegosztót, a Prezit ma már harmincmillióan használják. A legrégebbi magyar startup, a LogMeIn egy évtizede kínál olyan programokat, amelyek különböző megoldásokat kínálnak digitális dokumentumaink elérésére.
A Prezi, a LogMeIn és a Ustream ma már a világ élvonalához tartozik egy-egy fejlesztésével, s mindegyikük több tízmillió felhasználóval rendelkezik. Ennek egyig fő oka, hogy felismerték: a dinamizmus, a piaci elvárásaihoz való prompt alkalmazkodás lehet az egyetlen mozgatórugója a cég működésének.
Az Anka Márton alapította LogMeIn ma már az egyik legsikeresebb magyar vállalkozás, jelen van az elektronikus cégek amerikai tőzsdéjén, a Nasdaqon. Anka felkúszott a száz leggazdagabb magyar listájára is. A világcég árbevétele huszonkét milliárd forint körül mozog, de amikor ez a könyv megszületett, még mindig nem volt magyarországi céges előfizetője. A LogMeIn Budapesten indult, de a befektetők kérésére ki kellett költöztetni a cég központját Bostonba. Anka Mártonék ma már ott székelnek.
A Fehér Gyula által megálmodott Ustreamnek Budapest és San Francisco mellett már van irodája Tokióban és Szöulban is. Japánban már öt könyv jelent meg róluk.
A Somlai-Fischer Ádám, Halácsy Péter és Árvai Péter által működtetett Prezi is ma már két irodát tart fenn, egyet San Fransiscóban, egyet Budapest szívében.
Ez a három cég rehabilitálta a formalitás által megnyomorított cégkultúrát is, szemléletváltásuk követendő. Számukra mindennél fontosabb a megszállottság és a munkába vetett hit, de mindezt kellő módon honorálják is. A személyes kapcsolatok ápolása alapvetés náluk, Árvai Péter például álomvacsorákat tart az alkalmazottaknak. Vallják, a kreatív munkaerőt nemcsak megnyerni, de megtartani is kell.
Épp ezért például a Ustreamnél ingyen van a Túró Rudi, nem kell fizetni az egészséges kajákat kínáló menzáért sem. És ami a legfőbb, ezek a cégek szabadon értelmezik a munkaidő fogalmát, nem a ledolgozott óramennyiség, hanem az elvégzett munka számít egyedül. És hibázni is ér, mert lehet, hogy még azzal is a cég fejlődéséhez tudnak hozzátenni. A közösség és az egyén fontosságát, a kreativitás megbecsülését hirdetik.
Ők hárman alapították meg a Bridge Budapest nonprofit egyesületet. Céges buli helyett például a prezisek mélyszegénységben élő családok a házait újítják fel, a ustreamesek pedig gyűjtöttek az óbudai gázrobbanásban érintett egyik kollégájuknak. Ösztöndíjprogramot kínálnak a fiatal kreatívoknak, akik testközelből ismerkedhetnek meg a Szilícium-völgyben folyó munkával. Nem felejtették el, ők honnan indultak, és nincs ennél becsülendőbb.
Közös erővel, saját tapasztalataikat felhasználva pedig különböző programokkal, blogokkal és például ezzel a könyvvel is segíteni kívánják a hazai vállalati kultúra fejlődését. Ahogy Árvai Péter megfogalmazza, azt szeretnék elérni, hogy „Magyarország büszke legyen az eredményekre és a tudásra, amely ebben az országban létrejött”.
(Veiszer Alinda: Bridge generáció – Álmokból üzletet. Kossuth Kiadó, 2013, 200 oldal, 2990 Ft)
Forrás: mno.hu
