A Transylvanian monitor 312 esetet mutat be a romániai magyarellenesség megnyilvánulásaiból 2014–2016 időszakból angol, román és magyar nyelven. Állami szervek, az államhatalom központi és területi intézményei, politikai pártok és civil szervezetek, továbbá hírközlő szervek vádolják hamis és megalapozatlan hungarofób elméletekkel a magyar közösséget.
Transylvanian Monitor
A Transylvanian Monitor (Erdélyi Figyelő) jelen száma a megelőző kiadványok természetes folytatása, melyek – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) eredeti szándékának megfelelően – a romániai magyar közösség ellen irányuló megnyilvánulások és cselekmények nyomon követését tűzték ki célul.
A 2014–2016-os, valamint az előbbi időszakokban lezajlott magyarellenes megnyilatkozásokat számba véve nyilvánvalóvá válik, hogy a magyarságunkkal szemben folytatott, évszázados hagyományokra visszatekintő román állampolitika céltudatos és következetes módon törekszik kisebbségi közösségünk asszimilációjára és kiküszöbölésére. Ezen magyarellenes stratégiai terv véghezvitelében egyaránt szerepet vállalnak mind az állami szervek, mind az államhatalom központi és területi intézményei, mind a politikai pártok és számos civil szervezet, továbbá a hírközlő szervek széles skálája, valamint a román közélet nacionalista „bajnokai”.
Az alkalmazott stratégia egyszerű, de igen hatásos: a romániai sajtóban – melyet egyébként nagyrészt politikai pártokhoz kötődő személyek tulajdonolnak – heves támadások indulnak a magyar intézmények és szervezetek, a közösség vezetői ellen, hamis és megalapozatlan elméletekkel és vádakkal mérgezve a közvéleményt, ily módon pedig magyarellenes hangulatot keltve a román állampolgárok sorában, később pedig éppen a maguk által gerjesztett általános közhangulatra hivatkozva a törvényhozás, a politikusok és az állami intézmények „a választók elvárásai” mentén a magyar közösség jogait sértő döntéseket hoznak. Ily módon a kör bezárul, s kezdődhet minden elölről…
Az utóbbi három esztendő történései sorában különösképpen gondolkodóba ejtő az igazságszolgáltatás egyre nyilvánvalóbb bekapcsolódása a magyarellenes politikai gyakorlatba, konkrét formában pedig a Belügyminisztériumnak a 2015–2020-ra szóló közvédelmi és közbiztonsági stratégiája, amely – egyebek mellett – az autonómia igénylésének bárminemű formáját is a közrend ellen irányuló veszélyforrásnak nyilvánítja. Ebben az összefüggésben válik fenyegetővé a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) vezetőjének az a nyilatkozata, mely a területi autonómiára irányuló magyar–székely törekvések megakadályozását helyezi kilátásba.
A magyar nyelvhasználat és a nemzeti szimbólumok ellenében folytatott, összehangolt támadások mellett a hivatkozott időszakban kimondottan újdonságnak számít a magyar egyházi oktatási intézmények ellehetetlenítésére vagy éppen megszüntetésére irányuló hatósági támadássorozat, nevezetesen az újraállamosított sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium, valamint a létében fenyegetett marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium esete. Ugyanide illik a kormány alárendeltségébe tartozó Országos Restitúciós Bizottság azon döntése, mely visszautasítja a világhírű gyulafehérvári Batthyáneum Könyvtár jog szerinti visszaszolgáltatását az Erdélyi Római Katolikus Egyháznak.
Egy különleges, de ugyanakkor sokatmondó eset a Románia Csillaga kitüntetés megvonása Tőkés László püspöktől, az EMNT elnökétől, európai parlamenti képviselőtől. Ezzel a döntéssel – egyetlen ember személyében – sikerült támadást indítani nem csupán az 1989-es romániai forradalom egyik kiemelkedő szereplője, valamint az erdélyi magyarság egyik vezető személyisége ellen, hanem az erdélyi autonómiatörekvések egésze és minden olyan szervezet ellen, amely zászlajára tűzte a kisebbségi közösségi önrendelkezés kivívását.
Mindent egybevetve, aligha képezheti kétség tárgyát, hogy az előbbiekben említett, illetve a Transylvanian Monitor vonatkozó lapszámaiba foglalt magyarellenes megnyilvánulások és cselekmények rövid és hosszú távú célja: a romániai magyar közösség megfélemlítése. Ez a román kisebbségpolitikai kurzus viszont egyenes irányú folytonosságot mutat az átkos emlékű Ceauşescu-diktatúra etnokratikus állampolitikájával és homogenizálós törekvéseivel.
2011-ben elkezdett monitoring-szolgálatával az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a Romániában honos magyarellenes politika mindennapi valóságát kívánja bemutatni. Országos és szélesebb – Kárpát-medencei – kitekintésben az antiszemitizmus és a cigányellenesség jelenségéhez fogható hungarofóbia beazonosításához és kiküszöböléséhez kíván hozzájárulni – azzal a távlati szándékkal és reménnyel, hogy ennek helyét utóbb a magyarság iránti tisztelet és megbecsülés fogja átvenni – közölte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtószolgálata március 27-én.
Nagyváradi sajtótájékoztató
Az elmúlt három év magyarellenesnek tekintett romániai megnyilvánulásainak a gyűjteményét Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján mutatta be.
Az EMNT által összeállított negyven oldalas Transylvanian monitor a romániai sajtóban ismertetett 312 esetet mutat be a 2014 és 2016 közötti időszakból angol, román és magyar nyelven.
Tőkés László a sajtótájékoztatón a romániai magyarellenességet az antiszemitizmushoz és romaellenességhez hasonlította. „Ez olyan fajtája a xenofóbiának, amely ellen egész Európában hadjárat folyik. A magyarellenesség felszámolása nélkül nem lehet demokráciáról beszélni Romániában”.
A magyarellenesség nemcsak a 19-20. század öröksége Romániában, hiszen a jelenség Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor rendszerének is az egyik tartóoszlopa volt. Tőkés László az autonómiaellenességet is a magyarellenesség egyik változatának tekintette. Veszélyesnek tartotta, hogy a román kormányok még csak párbeszédet sem hajlandók folytatni az autonómiáról, és a kérdést a nemzetbiztonságot veszélyeztető ügyként a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hatáskörébe utalják.
Úgy vélte, a nemzetállamok mellett a nemzeti közösségek is alkotó elemei az egyesült Európának, és aki az erdélyi magyarok ellen lép fel, Európa alapértékeit is támadja. Fontosnak tartotta, hogy a román politika magyarellenes megnyilvánulásaira az erdélyi magyarság ne válaszoljon románellenes megnyilvánulásokkal.
Szilágyi Zsolt megjegyezte: a kiadványban feldolgozott egyes esetek jelentékteleneknek tűnhetnek, az összkép azonban a kis ügyek nagy száma által válik nyomasztóvá. Az EMNP elnöke külön beszélt a marosvásárhelyi csendőrség tavalyi fellépéséről a székely szabadság napja résztvevői és szervezői ellen, és a kolozsvári csendőrség tavalyi és idei fellépéséről az Erdély-zászlót lobogtató EMNP-s politikusok ellen.
„Kérjük a csendőrségtől, hogy semmisítse meg a büntetéseket, és kérjen bocsánatot. A kolozsvári március 15-i felvonulást szervező RMDSZ-től pedig azt kérjük, hogy tisztázza: a csendőrség vagy az ünneplő tömeg oldalán áll” – fogalmazott a politikus.
Újságírói kérdésre Tőkés László tréfásan megjegyezte: azt is magyarellenes megnyilvánulásnak tartja, hogy Sorin Grindeanu miniszterelnök tanácsadójának nevezte ki Borbély Lászlót. Emlékeztetett rá, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusa egy korrupciós ügy főszereplője volt, de a parlament nem járult hozzá, hogy az ügyészség őt is vizsgálja, így csak az ügy mellékszereplőit ítélték letöltendő börtönbüntetésre.
Forrás: intermatrix.hu
