Clevelandben a kétnapos 64. Magyar Kongresszus során a résztvevők a biotechnológiai kutatásoktól a mesterséges intelligencián át a néptáncig és a képzőművészetig ívelő programokon vehettek részt, miközben személyes történetek és inspiráló előadások erősítették a magyarság összetartozását és a jövő közös alakításának üzenetét. Megszólaltattunk főszervezőket, előadókat, az est ünnepi szónokát, kitüntetettjét és a legfiatalabb bálozók közül is néhány vendéget. A Bocskai Rádió eseménybeszámolója a 2025. november 28-29-én megrendezett konferenciáról.
„A témánk az volt, hogy magyarok is alakítják a jövőt, és tényleg ez így van. A meghívott előadók valóban ezt a jövőformáló erőt képviselték.” – mesélt az esemény mögötti központi gondolatról és a motivációkról Dr. Nádas János és Nádas Gabriella. A szervezők elmondták, hogy a biotechnológiai kutatásoktól a rákkutatás témakörén át a mesterséges intelligenciáig ívelt a paletta, de a tudomány mellett közéleti és történelmi témák is helyet kaptak: Mező Gábor a Kádár-korszak besúgóhálózatának örökségéről beszélt, míg Bede-Fazekas Zsolt személyes tapasztalatait osztotta meg. Nádas Gabriella bevallotta, programkoordinátorként néha nehéz dolga volt: „Én minden előadást élvezettel hallgattam, és akkor nagyon sajnáltam, én vagyok a rendőr, akinek le kell fújni az előadót.”
Természetesen a kultúra iránt érdeklődők sem maradtak program nélkül: szó esett az irodalmi Nobel-díjról és Krasznahorkai László munkásságáról, valamint Tarr Béla filmjeiről – különösen a Sátántangó című alkotásról.
Mivel egy család-barát hétvégéről van szó, ezért a tervezésnél a legkisebbekre is gondoltak: Szentkirályi Krisztina gyermekfoglalkozása az űrhajózás témájára épült, ahol a gyerekek saját űrhajókat építhettek. Ezt követően pedig Dr. Kovács Henrik, Fulbright-ösztöndíjas néptáncossal – játékos elemekkel dúsítva – táncoltak.
A szervezés kulisszatitkaiba is bepillantást engedett a Nádas házaspár: Gabriella nagyon sokban támaszkodhatott segítői munkájára az előkészületekben: Dr. Pereszlényi-Pintér Márta oroszlánrészét vállalta a munkának, Fördős Katalin a színészekkel dolgozott az interaktív előadáson, Dömötörffy Éva a festészeti kiállítást szervezte, de az informatikai háttér gördülékenységével is foglalkozott egy kisebb csapat.
Dr. Nádas János szerint a Magyar Kongresszus sikere nemcsak a színvonalas előadásokban, hanem az aktív részvételben is mérhető: míg évtizedekkel ezelőtt egy-egy előadásra alig néhányan ültek be, ma már 40–50 fő hallgatta az előadókat, és a Bocskai Rádió online közvetítése révén a világ bármely pontjáról bekapcsolódhattak az érdeklődők a konferenciába.
Somogyi Lél, az Árpád Akadémia főtitkára a 64. Magyar Kongresszuson arról beszélt, hogy az intézmény immár az 1960-as évek közepe óta szolgálja a diaszpóra magyarságát azzal a céllal, hogy „elismerjük azokat a tudósokat, írókat, kutatókat, akik másképpen nem lesznek elismerve”, és így emeljék a magyar kultúra és hírnév rangját világszerte. Az Akadémia – amelynek ma már több mint 900 tagja van – évente egy-két kiemelkedő személyt tüntet ki. A díjat Lél a diaszpóra szemszögéből egyfajta „Nobel-díjhoz” hasonlította. A döntést a magyar társaság bizottságával egyeztetve hozzák meg, a végső felkérést pedig a vezetőség teszi meg. Az idei díjazott, Dr. Radványi László azért került a középpontba, mert a rák immunológiai áttörései terén végzett kutatásai olyan kiemelkedő eredményeket hoztak, amelyekről széles nyilvánosságnak érdemes hallani.
Az ünnepelt, Dr. Radványi László professzor a Torontói Egyetemen dolgozik, klinikai biokémikus és közel harminc éve a rák immunológiáját kutatja. Pályája során 15 évet töltött az Egyesült Államokban, többek között egy vezető texasi rákkutató központban, ahol munkatársaival új sejtterápiát fejlesztettek ki a melanoma kezelésére; a terápia azóta biotechnológiai fejlesztésen és klinikai vizsgálatokon ment keresztül, és az amerikai gyógyszerhatóság is engedélyezte. Később a nemzetközi gyógyszeriparban irányította globálisan az immunonkológiai kutatásokat, majd visszatért Kanadába, hogy egy nagy torontói rákkutató intézetet vezessen. Mint mondta, azért lépett vissza vezetői pozíciójából, mert közelebb áll a szívéhez a kutatás és a fiatalok oktatása. Tehát most ismét a laboratóriumi munkára, új terápiás irányok kidolgozására koncentrál. A díj átvételekor hangsúlyozta, mennyire inspirálónak tartja, hogy a kongresszuson a tudomány, technológia, politika és kultúra területéről érkező sikeres magyarok találkozhattak. Hozzátette: az immunterápia az onkológia egyik legdinamikusabban fejlődő területe, és bízik benne, hogy a következő években újabb áttörések születhetnek – amelyekhez a mostani kitüntetés, vagyis a diaszpóra közösségének támogatása is erőt ad számára.
A kétnapos konferencia díszvendégeként és ünnepi felszólalójaként köszönthették a vendégek Dr. Mártonffy Balázst, Magyarország chicagói főkonzulját, aki a rendezvény nemzetpolitikai és közösségmegtartó szerepét hangsúlyozta: „A Magyar Kongresszus nemcsak a helyi magyar közösséget tartja össze, hanem tematikus, kulturális, oktatási és tudományos blokkjai révén a legszélesebb amerikai magyar diaszpórát is megszólítja.” Ünnepi gondolataiban – részben dr. Ferencz Orsolya miniszteri biztos virtuális üzenetéhez kapcsolódva – kiemelte, hogy „a nemzet nem áll meg Magyarország állami határainál”, és a magyar kormányzat elkötelezett a határon túli közösségek támogatása mellett. Beszámolt a magyar–amerikai kapcsolatok legújabb, pozitív fejleményeiről is, és hangsúlyozta: fontos az a közös gondolkodás és jelenlét, amely személyesen és online formában egyaránt megvalósult a kongresszuson, a clevelandi magyarok ikonikus és emblematikus rendezvényén, amelyre főkonzul úr is örömmel tér vissza a jövőben is.
Pataki Ildikó, a Magyar Diaszpóra Tanács regionális elnöke előadásában kiemelte, hogy 2026-ban az Egyesült Államok fennállásának 250. évfordulójára, valamint az 1956-os forradalom 70. évfordulójára készülnek a magyar szervezetek. Tájékoztatást adott a nemzetpolitikai államtitkárság programjairól is, köztük az Erősödő Diaszpóra Programról és a Kőrösi Csoma Sándor Ösztöndíjprogramról. Ildikó hangsúlyozta: az elmúlt években valódi hálózat jött létre a különálló szervezetekből a diaszpórában, és ezt rendkívül pozitív fejleményként értékelte. „Ha mindenki a saját közösségében elvégzi a feladatát – a tanár tanít, a lelkipásztor közösséget épít, a néptáncos neveli a fiatalokat –, akkor organikusan meg fog teremtődni az a jövőbeni közösség, amire szüksége lesz a magyarságnak.”
A díszvacsora és ünnepi bál egyik legszebb pillanata az elsőbálozók bemutatkozása volt. Nevükben Kovács Kamilla és Csajka Tessza nyilatkoztak a Bocskai Rádiónak. Mindketten izgatottan léptek a színpadra – „ez a jófajta izgulás volt bennem” – mesélte Kamilla, aki Magyarországról érkezett, ahol – tánctanár édesapja révén – inkább táncházakban mozog otthonosan, ezért a keringő új, de örömteli kihívást jelentett számára. Tessza, aki a clevelandi diaszpórában nőtt fel, elmondta: gyermekkora óta várta, hogy egyszer ő is fehér ruhában mutatkozhasson be a bálon, hiszen „ez itt Clevelandben nagy dolog”. A lányok számára biztosan örökre emlékezetes marad a 64. Magyar Kongresszus.
Dr. Kovács Henrik ugyan előadóként érkezett Magyarországról, ám az esemény számára családi ünneppé is vált, hiszen lánya, Kamilla elsőbálozóként lépett parkettre. Meghatottan beszélt arról, milyen felemelő érzés volt édesapaként látni a nyitótáncot, különösen egy olyan közegben, ahol a magyar hagyomány ilyen erővel él tovább. A fulbright-ösztöndíjas táncházat tartott a konferencián, ahol táncospárja a felesége volt, de a fia is közreműködött népi dudával. Mint fogalmazott, szinte szürreális élmény volt Clevelandben, többgenerációs diaszpóraközösségben kalotaszegi legényest táncolni. A közönség lelkes fogadtatása számára megerősítés: “a néptánc egy svájci bicska, amely egyszerre ad örömet az előadónak és a nézőnek, közösséget teremt és párbeszédet indít.”
Egy fiatal kutató, Ecsedi Boglárka a mesterséges intelligencia aktuális kérdéseiről gondolkodott előadásában, bemutatva, hogyan formálják mindennapjainkat a modern AI-modellek. Középiskolás kora óta foglalkozik kutatással, alapképzését a Georgia Institute of Technology intézményében végezte, jelenleg pedig Torontóban folytat doktori tanulmányokat. Előadásában arról beszélt, hol húzódnak a mai AI-rendszerek képességeinek határai, mit tudnak, mit nem, és hogyan alkalmazhatók a tudományban – ugyanakkor hangsúlyozta, hogy számos nyitott kérdés is maradt ezen a dinamikusan fejlődő területen. A közönség élénk érdeklődéssel fogadta, sok kérdéssel kapcsolódott be a beszélgetésbe, ami számára különösen inspiráló volt. Boglárka Clevelandben először járt, és a szakmai élmény mellett a közösség befogadó, családias hangulatát is megtapasztalta. A következő éveit Kanadában képzeli el kutatását folytatva, de kedvet és lelkesedést kapott ahhoz, hogy magyar diaszpóra eseményein újra előadjon.
A 64. Magyar Kongresszus egyik különleges vendége Csomortáni Gál László erdélyi képzőművész nemcsak előadással, hanem egy átfogó kiállítással is érkezett Clevelandbe. Nem először járt a kontinensen, volt szerencséje megmutatni alkotásait már Torontóban és New Yorkban is, ez alkalommal pedig egy korábbi tárlat anyagát hozta el a clevelandi közönségnek.
Művészetének különlegessége, hogy nem hagyományos vászonra, hanem fára fest. Eredetileg szobrászatot tanult, és a fával való kapcsolata ebből az időszakból ered. Később régi parasztházak felújításán dolgozott, ahol a bontásból megmaradt, patinás faanyagok inspirálták: ahelyett, hogy tűzifává váltak volna, képeinek hordozóivá lettek. Bár dolgozik papírral és pasztellel is, alkotói útjának központi eleme a fa, mint élő, történetet hordozó felület. Koncepciójának lényege, hogy a Kárpát-medence népművészeti motívumkincsét a 20. századi zenei gyűjtésekhez hasonló módon emelje át a kortárs képzőművészetbe – ahogyan Bartók Béla és Kodály Zoltán a népzenét emelték be a műzenébe. Motívumai ismerősek, mégsem hagyományos formában jelennek meg: hozzátesz, elvesz, új kontextusba helyez. Clevelandi előadása és a bemutatott film – amely egy eltűnőben lévő, régi parasztházi világot idézett meg – sokak számára elgondolkodtató élményt jelentett. Úgy érzi, az ilyen találkozások megerősítik abban, hogy van igény a gyökerekhez való visszakapcsolódásra.
A legfontosabb üzenetként a következő gondolatot helyezte a rádióhallgatók szívére: „a hagyományt nem őrizni kell, hanem élni. Nem időszakosan elővenni, hanem a mindennapok részévé tenni.” Meggyőződése, hogy a 21. század változó világában az egyszerűség, a mértéktartás és az élő kultúra jelenthet valódi stabilitást és jövőt.
Mező Gábor újságíró a 64. Magyar Kongresszus mindkét napján aktív szerepet vállalt: pénteken előadást tartott, szombaton pedig pódiumbeszélgetést és filmbemutatót vezetett. Újságíróként kezdte pályáját, jelenleg a Századvég Alapítvány vezető kutatója. Elsősorban a Kádár- és Rákosi-diktatúra, valamint a rendszerváltoztatás történetével foglalkozik. Előadásában arra világított rá, hogy a Kádár-rendszer miként próbálta megosztani a nyugati magyar emigrációt: ügynökök beépítésével, a közösségek közötti ellentétek szításával. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a diaszpóra mindezek ellenére erős maradt.
A közönség élénk érdeklődéssel fogadta gondolatait, többen arról számoltak be, hogy a hallottak segítettek megérteni szüleik, nagyszüleik hallgatását, bizalmatlanságát vagy a hazától való elszakadás fájdalmát. Mező szerint a múlt feltárása segíthet a transzgenerációs traumák oldásában: fontos, hogy beszéljünk a történtekről, párbeszéddel építsünk közösséget.
Fejes Rita a FeR Produkció Társulat vezetőjeként érkezett Budapestről, színésztársaival együtt. A társulat 1998-ban alakult, és azóta interaktív, angol és magyar nyelvű krimiket és szórakoztató produkciókat visznek színpadra. Fő profiljuk a történelmi alapú, kosztümös kastélykrimik, melyek célja, hogy a közönséget a magyar történelemhez és önmagához is közelebb hozzák. A kongresszusra Nádas Gabriella felkérésére érkeztek, aki szeretett volna egy izgalmas művészeti programot kínálni a résztvevőknek. Ritáék interaktív előadása során a nézők is szereplőkké váltak a krimiben, közösen nyomoztak a különböző karakterek után.
A 64. Magyar Kongresszus élő példája annak, hogy a Clevelandben élő magyar közösség tudásban, kultúrában és összetartozásban egyaránt erős. Nádas Gabriella és János szavai megerősítést nyertek: a jövő formálása közös ügy – a Magyar Kongresszus pedig jövőre minden bizonnyal folytatódik!
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
