Gyorsan, hatékonyan, a kormányzattal együttműködve és NATO keretek között zajlik Magyarország legfontosabb hadművelete. Az Adaptive Hussars 2025 a magyar emberek biztonságát szolgálja.
Nemcsak egy hónapok óta precízen előkészített hadgyakorlat az Adaptive Hussars 2025, hanem egyértelmű bizonyíték arra, hogy a Magyar Honvédség folyamatosan fejlődik és erősödik. A rendszerváltás óta az Adaptive Hussars 2025 „legnagyobb, legfontosabb és legkomplexebb” összhaderőnemi hadgyakorlat Magyarországon.
Védelmi jellegű, NATO-szövetségben végrehajtott műveletről van szó, hiszen Magyarország minden gyakorlattal erősebb, az Adaptive Hussars 2025 a magyar emberek biztonságát szolgálja!
Adaptive Hussars 2025: most mindenki láthatja, hova jutott a Magyar Honvédség!
A hathetes, NATO-keretben végrehajtott, összhaderőnemi és összkormányzati műveletsorozat országszerte megnövekedett csapatmozgásokkal, fokozott közúti és légi forgalommal jár; a Honvédelmi Minisztérium ezért a minden héten is figyelmeztet az utakon várható konvojokra és erős hanghatásokra.
A gyakorlat mérete önmagáért beszél: mintegy 22 000 katona – hivatásos és tartalékos – mozog egyszerre, több mint 200 eszköz bevonásával.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: „megmutatja, hová jutott a Magyar Honvédség” „ha egyszer a haza védelmére kerül sor, a Magyar Honvédségnek a kormánnyal és a közigazgatással együtt kell dolgoznia”.
A hadgyakorlat tehát nemcsak katonai, hanem társadalmi-állami állóképességi próba is.
Az Adaptive Hussars 2025 nagyszabású országvédelmi gyakorlat, amely a rendszerváltás óta a Magyar Honvédség legnagyobb, legfontosabb és legkomplexebb művelete – mondta Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke. A nemzeti és szövetségi szinten is megmérettetést jelentő gyakorlat október közepéig tart.
A következő másfél hónap alatt a NATO védelmi keretein nyugvó gyakorlaton kitalált eseményeken alapuló helyzetekre reagálva olyan mechanizmusokat aktiválnak, amelyek a katonai feladatok összkormányzati előkészítését és támogatását célozzák meg – tette hozzá a vezérezredes. Majd pedig hangsúlyozta:
a fiktív forgatókönyv alapján tervezett katonai manőverekben és mozgásokban a Magyar Honvédség egésze, továbbá a Magyarországon települt NATO vezetési elemek és alakulatok is részt vesznek.
Az ország több vármegyéjére kiterjedő feladatok végrehajtásába a hivatásos és szerződéses katonák mellett több mint 2000 fős tartalékos állományt is bevon a honvédség, de más NATO-tagállamok erői is aktívan bekapcsolódnak majd, jelezte Böröndi.
A magyar haderő megszervezi az ország fegyveres védelmét, előkészíti az itt állomásozó és ide érkező, illetve az ország területén átvonuló szövetséges csapatok fogadását, ellátását és továbbindítását – az észak-atlanti szövetség hazánkban települt erőivel, továbbá az állami közigazgatás és védelmi igazgatás szerveivel közös együttműködésben, fogalmazott, hozzátéve, a következő hetekben központi, helyőrségi felkészítéseket tartanak, köztük
A központi gyakorlatok körzetébe és helyőrségi gyakorlóterekre való csapatmozgások és eszközátcsoportosítások miatt fokozott közúti, vasúti, illetve légijármű forgalomra, valamint intenzív hanghatásra kell számítania a lakosságnak. Ezekről minden esetben előzetesen tájékoztatják az állampolgárokat – tette hozzá Böröndi Gábor.
Folyami műveletek a Dunán: SOC-R naszádok és magyar-amerikai különleges erők
Az Adaptive Hussars 2025 egyik leglátványosabb mozzanata a Duna folyami műveleti zónává alakítása. Szeptember 9-től két hétig magyar és amerikai különleges műveleti katonák (SOF) hajtás- és manőver-kiképzést folytatnak Budapest hadikikötője és a Szentendrei-sziget térségében. A résztvevők a nyáron hadrendbe állított SOC-R (Special Operations Craft – Riverine) járőrhajókat alkalmazzák, amelyek magas sebességükkel és tűzerejükkel „új dimenziókat nyitnak” a hazai SOF-képességekben; a kiképzés célja az eljárások egységesítése és a folyami manőverezés, beszivárgás-kivonás (insertion/extraction) gyakorlása.
A folyami komponens nem öncélú: a magyar haderő a NATO-val együttműködésben a vízi útvonalak védelmét, a kritikus infrastruktúra biztosítását és a gyors reagálóképességet is gyakorolja. A folyami harcászati eljárások és az egészségügyi-logisztikai láncok integrációja ugyanazon nagy szcenárió része, amely – a kormány tájékoztatása szerint – egy Magyarország elleni fegyveres támadás elhárítását modellezi belföldi környezetben.
Duna-átkelés Fajsznál: harcjárművek kompon, deszant PTS-szel
A Bács-Kiskun vármegyei Fajsz és Dombori között a 14. Műszaki Ezred és a 30. Páncélozott Gyalogdandár – a NATO Előretolt Szárazföldi Harccsoport (Forward Land Force) közreműködésével – deszantátkelést hajtott végre.
A műveletet imitált dróntámadás előzte meg, amelyet a Bornemissza Gergely 2. Felderítő Ezred katonája hárított; ezt követően egy „megrongált”büszkék lehetünk a magyar katonákra”.
Ejtőernyős kijuttatás KC-390-ről, Lynx-ek vasúti kirakása
A különleges műveleti komponens szárazföldi és légi elemekkel egészül ki. Várpalota mellett a Különleges Műveleti Parancsnokság új ejtőernyős százada végzett ugrásokat a Honvédség KC-390-es szállítógépéről; a közlés szerint az „ejtőernyős kijuttatás” tipikus belépési mód túszmentésnél, felderítési akcióknál és célmegjelölésnél.
A KC-390 többfeladatú képessége (személy- és teherszállítás, aeromedical evakuálás, ejtőernyős kijuttatás) a hazai légi mobilitás bővülését jelzi.
Hajmáskéren pedig a sajtó előtt mutatták be a harckocsik és gyalogsági harcjárművek vasúti kirakását: a Hódmezővásárhelyről érkezett szerelvényről Lynx IFV-ket raktak le, a szituáció része volt egy ellenséges dróntámadás imitálása is.
Mit lát ebből a civil?
Sokak számára az Adaptive Hussars 2025 a mindennapi közlekedésben válik kézzelfoghatóvá. A Honvédelmi Minisztérium előre jelzi, hol és mikor vonulnak hadoszlopok; szeptember 15-28. között több nagyváros között „harcszerű menetek”
a katonai menetoszlop „tagjai közé behajtani veszélyes és tilos”
A civil kommunikáció más csatornákon is erős: országos hírportálok és közmédia naponta közlik a csapatmozgások ütemezését, a gyakorlat célját, az érintett térségeket és az ideiglenes korlátozásokat.
Mit jelent ez védelmi szemszögből?
A magyar haderő fejlesztési programja – a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program – már kézzelfogható eredményekkel bír:
Böröndi vezérezredes szerint az erő „a katonák felszereléséből, motivációjából, kiképzettségéből”„együtt lélegzését”.
A fajszi átkelésnél, a vasúti kirakásnál vagy a SOC-R kiképzésnél mind ugyanaz a vezérfonal: a gyors reagálás, az interoperabilitás és a polgári-katonai integráció begyakorlása.
Meddig tart? Mi jön még?
A gyakorlat október 10-ig fut, az ütemterv szerint a következő hetekben további menetoszlopok, légi szállítások és többnemzeti mozzanatok várhatók. Ezzel párhuzamosan a honvédség heti bontásban teszi közzé az érintett útvonalakat és időablakokat, hogy a lakosság és a fuvarozók tervezni tudjanak.
A szervezők hangsúlyozzák: a forgalom- és hanghatások átmenetiek, az ország védelmi képességének valós tesztjét szolgálják.
A Magyar Honvédség által készített, a hadgyakorlatot bemutó videó itt tekinthető meg:
(Mandiner / Facebook)
Borítókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a sajtótájékozatón. Fotó: Facebook
