Magyarország lojális szövetségesként már egy évvel a határidő előtt, idén teljesíteni fogja a NATO azon célkitűzését, amelynek értelmében a védelmi költségeknek el kell érniük a bruttó hazai termék (GDP) legalább két százalékát − közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácskozását követő sajtóértekezletén arról számolt be, hogy még meg is fogja haladni a magyar GDP két százalékát a katonai büdzsé, ráadásul ezt jelentős gazdasági növekedés mellett érték el, minthogy még a tavalyi válságévben is 4,6 százalékos bővülést regisztráltak.
Magyarország azon kilenc NATO-tagország között szerepel, akik az idei esztendőre tudják teljesíteni a kétszázalékos elvárást, ami kevesebb, mint a NATO-tagok egyharmadát jelenti − hangsúlyozta.
Tehát szeretném rögzíteni, főleg azért, mert Magyarország elkötelezettségével, megbízhatóságával, lojalitásával kapcsolatban
számos mesterséges és hazug vád és kétség merült fel,
hogy Magyarország azon kilenc NATO-tagország között szerepel, akik
az idei esztendőre tudják teljesíteni a kétszázalékos elvárást
− jelentette ki.
Hangsúlyozta: azt a célt pedig hazánk már 2019 óta teljesíti, hogy a védelmi költségvetésének legalább húsz százalékát fordítsa fejlesztésekre, tavaly például a kiadások 48 százaléka ment kapacitásnövelésre. − Ezzel az első helyen végeztünk a harminc, illetve már harmincegy tagország közül. Tehát Magyarország a NATO-tagállamok közül a védelmi költségvetésének legnagyobb részét fordítja fejlesztésekre és új kapacitások létrehozására − mondta. Ennek kapcsán pedig leszögezte, hogy mindez nagymértékben a hatalmas léptékű hazai védelmi ipari beruházásoknak köszönhető, amelyek Magyarország fizikai biztonságának szempontjából hosszú távú garanciát jelentenek.
Szijjártó Péter a NATO nyári, vilniusi csúcstalálkozójának előkészítéséről szólva kiemelte, hogy annak az Európát déli irányból érő kihívásokkal is foglalkoznia kell, ugyanis jól érezhető a bevándorlási nyomás erősödése.
Az illegális migrációs hullámok mindig lehetőséget adnak arra, hogy a világ biztonságosnak gondolt részein újabb terrorcselekményeket kövessenek el a terroristák, akik az illegális migrációs hullámokba el tudnak bújni
− figyelmeztetett. Majd rámutatott, hogy az ukrajnai háború egyik következményeként a világ könnyen destabilizálható pontjain élelmiszer-ellátási nehézségek alakultak ki, és ez erőszakos cselekményekhez vagy szélsőséges ideológiák terjedéséhez vezethet, illetve minden esetben növeli a terrorveszélyt, márpedig éppen ezek jelentik a migráció egyik legfőbb kiváltó okát.
Ezért egyetértettünk a török kollégákkal és néhány más, alapvetően dél-európai felszólalóval abban, hogy
a NATO-nak az egyre növekedő terrorfenyegetésekre és a délről érkező biztonsági kihívásokra is reflektálnia kell a következő csúcstalálkozón
− tájékoztatott.
A miniszter emellett megismételte, hogy továbbra is tiszteletben kell tartani azt a korábbi határozatot, miszerint az észak-atlanti szövetség nem részese az ukrajnai háborúnak, valamint mindent elkövet egy esetleges közvetlen NATO–Oroszország konfliktus megelőzése érdekében. − Minden, ami azzal fenyeget, hogy a NATO esetleg részesévé válna ennek a háborúnak, az számunkra elfogadhatatlan − szögezte le.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: Facebook)
