Magyarország alaptörvényének tizenegyedik módosítása 2023. január 1-étől az 1949-es kommunista alkotmány által bevezetett megye helyett újra az azt megelőzően 950 évig használt vármegye elnevezéssel illeti a magyar közigazgatás alapvető területi egységét – ismertette a Magyarságkutató Intézet (MKI) a vármegyék megszervezéséről szóló elemzésében a Facebookon.
Nagy-Luttenberger István vezető kutató írásából kiderül:
a keresztény magyar állam megalapításának egyik legfontosabb feltétele a területi közigazgatás, a vármegyék megszervezése volt. Szent István munkásságának kiemelten fontos részének tekinthetjük a várak köré szerveződő területi egységeket, amelyek az állam egyik legfontosabb gerincévé váltak.
Magyarországon tehát a vármegye egyidős az állammal, immáron ezer évnél is idősebb. A magyar állam egyik legrégebbi szervezeti egysége visszanyerte tehát azt az elnevezést, amit történetének elsöprően nagy részében viselt. A döntés jelentőségét a magyar történelem és a hagyományok előtti tisztelgés adja – írták.
Az MKI arra is kitért az írásban: a magyar történelem tragédiája, hogy a 20. század második felében a múltat végképp eltörölni vágyók külföldi katonák és harckocsik által hatalmon tartott csoportja szakított a magyar hagyományokkal, és egy torz világkép jegyében a magyar hagyományoktól idegen belső berendezkedést és közigazgatást – pártállamot és tanácsrendszert – vezetett be. Ugyanez történt a szocialista blokk minden országában, de Magyarországon az ősi elnevezést is megváltoztatták.
A világ szerencsésebb részein, ahol az ordas eszméket és ideológiákat nem engedték hatalomra, sok helyen másként alakult a hagyományos közigazgatási egységek elnevezésének sorsa.
– hangsúlyozták.
A legkézenfekvőbb példa a tradíciók tiszteletére az Egyesült Királyság. A mai brit közigazgatási egységek elnevezése a county, amit a 11. században a normannok hoztak magukkal. Az angolszászok korábbi területi elnevezése, a shire településnevekben fennmaradt ugyan, de az általános elnevezés a county lett, aminek élén a count állt. A count magyarul grófot, a county szó szerint tehát grófságot jelent, mivel a grófi arisztokrata rang a county élén álló tisztségből fejlődött ki.
Az Angol Királyság abban a rendkívül szerencsés helyzetben volt, hogy külső ellenség nem befolyásolta a magterületét, így a legtisztábban őrizhette meg az ősi területi beosztási rendszert. Az angolok megtartották az ősi elnevezésüket, sem okuk, sem akaratuk nem volt változtatni ezen
– tért ki rá bejegyzésében az intézet.
Európa középső és nyugati részei az elmúlt ezer évben alapvető területi átrendeződéseken mentek keresztül, ez lehetetlenné tette a régi elnevezések, hajdani területi rendszerek megőrzését.
A mai nyugat-európai államok többsége a középkorban nem képezett egységet. A legszemléletesebb példa Németország és Olaszország, de a mai Spanyolország utolsó muszlim emírségét is csak 1492-ben foglalták el a keresztények.
– mutatott rá tanulmányában a Magyarságkutató Intézet.
Aragónia és Kasztília 1516-tól került ugyanazon király, V. Károly uralma alá, de az egységes Spanyolország csak 1715-ben került deklarálásra V. Fülöp által. Franciaország egészen a francia forradalomig különböző jogcímeken bírt területek összessége volt. Az egységesítés igénye Richelieu bíborosnál jelent meg, de egészen a forradalomig nem sikerült a belső vámhatárok felszámolása, a jogrendszer és számos más dolog eltért az egyes területeken, de még a kusza határvonalakat sem tudták egyszerűsíteni. A mai francia közigazgatás alapját a forradalom során kialakított département-ok jelentik, tehát ez a rendszer is csaknem negyed évezredes. Spanyolországban 1833-ban alakították ki a máig is élő közigazgatási rendszert.
A svájci kantonok elnevezése középkori eredetű, maguk a területi egységek különböző kiváltságok alapján szerveződő völgyközösségekből alakultak ki. Az első szövetségekre már a 13. századból van adatunk, azóta a szövetségük tartalma többször változott, de az elnevezésük nem.
A Benelux államok középszintű igazgatási egységeit ma tartományoknak, hollandul provincie-nek, franciául province-nek, németül Provinznek nevezik. Ezek eredete a középkorba nyúlik vissza, amikor a különböző grófságok és hercegségek a Német-római Birodalomba tartoztak. A Burgund Hercegséghez tartozó területek az utolsó burgund herceg, Merész Károly 1477-es halálát követően a francia király és a Habsburg család között kerültek felosztásra, de már ekkor Tizenhét Tartományként emlegették őket. A spanyol uralom ellen felkelt hét tartomány 1579-ben kötötte meg szövetségét és két évvel később deklarálták függetlenségüket, ekkor hagyták el hivatalosan is a középkori elnevezéseket és vették fel a tartomány elnevezést.
A francia forradalmi és napóleoni háborúkat követő rendezés során Holland Királyság egész területén a tartomány lett a hivatalos név, Belgium 1830-as függetlenedésével megtartották ezt a kifejezést a belső közigazgatásban. A Benelux tartományok elnevezése tehát saját függetlenségük és nemzeti önrendelkezésük szimbóluma
A skandináv területeken is ragaszkodnak a régi elnevezésekhez. A svéd területi beosztás 1634-ig nyúlik vissza, ekkor alakították ki az új területi beosztást, amit Lännek neveztek el, ez a mai napig a magyar vármegyék szintjének megfelelő közigazgatási egységek elnevezése. A Län mellett a tartománynak fordított, még régebbi landskap elnevezés is használatban van, de nem mint közigazgatási, hanem mint kulturális egység.
Norvégiában története során több elnevezéssel is illették a területi egységeket, a 10-12. században a fylke, a 12. század végétől a syssel, 1308 és 1662 között a len, 1662 és 1919 között az amt volt használatos. 1919-ben a közigazgatás átszervezésekor viszont a legősibb fylke mellett döntöttek hangsúlyozva saját hagyományaikat, így a norvég vármegyék ma is ezt a nevet viselik
– világított rá Nagy-Luttenberger István munkája.
[…]
A magyar állam Európa legrégebbi államai között van
– hangsúlyozták.
A teljes írást az alábbi linken olvashatják.
Borítókép: Az organikus fejlődésű államok legtöbbjében az elnevezések nem újkeletűek, legalább a 19. századra nyúlnak vissza (Fotó: Facebook/Magyarságkutató Intézet)
There is no evidence that Benedict specifically asked that Joe Biden not be present at his funeral! Why does Bocskai Radio stoop to the broadcasting and propagation of conspiracy theories and propaganda? Look and see:
https://www.reuters.com/article/factcheck-pope-benedict-funeral/fact-check-no-evidence-former-pope-benedict-specifically-requested-joe-bidens-exclusion-from-his-funeral-idUSL1N33R1V1
and
https://www.snopes.com/fact-check/pope-benedict-xvi-biden-funeral/